A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a kkv-vezetők pénzügyi szokásai voltak a figyelem középpontjában.
A pénzügyi tudatosság még mindig hiánycikk
Balogh Petya szerint a magyar cégvezetők túlnyomó többsége nem pénzügyi szakemberként kezdte: szakikból lettek vállalkozók. Remek szakemberek, viszont nem pénzügyi szakértők, nem tanulták meg kezelni a céges költségeket, így az gyakran parlagon hever – szó szerint.
Kétféle baj van a pénzzel: amikor nincs és amikor van.”
Miközben sok vállalkozás kemény munkával eljut oda, hogy jelentős tartalékot halmozzon fel, ez a pénz általában nem dolgozik, csak ül a bankszámlán, inflálódik és elveszti az értékét. A legtöbben még egy egyszerű, rövid távú állampapírba sem helyezik, nemhogy komolyabb, de biztonságos befektetési formába.
A biztonság illúziója
Sok vállalkozó szerint a pénz akkor van biztonságban, ha látható helyen, elérhető módon ott van a számlán, és nem kell hozzányúlni. Csakhogy ez nem valódi biztonság: a forint hosszú távon évi 2,5–3,5 százalékot veszít az értékéből például az euróhoz vagy a dollárhoz képest.
Minden kollégádtól elvárod, hogy dolgozzon. A pénzedtől miért nem?”
Petya szerint a céges pénznek ugyanúgy „dolgoznia” kellene, mint bármelyik kollégának. Már az is versenyelőnyt jelenthet egy kkv számára, ha egyszerű pénzpiaci eszközökbe fekteti a rövid távú tartalékait – például olyan euró- vagy dolláralapú pénzpiaci alapokba, amelyek alacsony kockázat mellett is értelmezhető hozamot biztosítanak.
Hol kezdje egy kkv?
Sokan azért nem lépnek, mert a hazai banki kínálat rugalmatlan és elavult. Ahogy elhangzott: „egy nagybank treasuryszolgáltatását papíron kell intézni, faxon vagy szkennelt dokumentumokkal”. Ez 2025-ben elfogadhatatlan.
Ezért is jelent meg új szereplőként a Lightyear Treasury, amely digitális felületen, okoseszközről kezelhető vállalati vagyonkezelési megoldásokat kínál – alacsony kockázattal, likviden, a kkv-szektornak is hozzáférhető módon. Míg egy hagyományos banknál gyakran 50 millió forintos összeg alatt „szóba sem állnak”, a digitális (fintech-) vagyonkezelőknél általában nincs minimum-összeghatár.
Hol a lélektani határ?
A kkv-cégvezetők gyakran nem mozdulnak egy 2-3 százalékos hozamért – pedig ez már önmagában több kolléga éves bérét fedezheti egy nagyobb tartalékállomány esetében. A kulcs az edukáció, illetve annak felismerése, hogy a pénz kezelése stratégiai kérdés.
A jól kezelt céges vagyon nemcsak likviditást és stabilitást ad, hanem lehetőséget a fejlődésre, új befektetésekre, akvizíciókra. Sőt: idővel akár a cégvezető személyes pénzügyi szabadságának az alapját is képezheti.
Nem a gyors meggazdagodásban hiszek, hanem a nagyon meggazdagodásban.”
– mondta Petya.
Siklós Bence kiemelte: a Peaknél évek óta próbálnak segíteni a kkv-knak abban, hogy jobb szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, mivel a hazai pénzintézeti szektor sokszor nem kínál valódi megoldást a kisebb cégeknek.
Balogh Petya ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy oktatási sorozatot indít a Lightyearrel együttműködésben, kifejezetten a kkv-vezetők pénzügyi edukációja céljából.
Nemcsak a milliárdos forgalmú cégeket érinti a kérdés. Már pár millió forinttól érdemes foglalkozni a pénz hatékony kezelésével. A digitális megoldások pedig lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozók is átlépjék a saját komfortzónájukat – anélkül, hogy bonyolult banki ügyintézésbe keverednének.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható.
Címlapfotó: Fintech Világa