Oroszország megszüntetheti az Oresnyik-rendszer használatára vonatkozó korlátozásokat, válaszul a nyugati országok azon döntésére, hogy feloldják Kijev számára a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését szabályozó előírásokat – állította az orosz duma egyik képviselője. 
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy a Nyugat feloldott minden korlátozást az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozóan. A Moszkvában élő amerikai politológus, Andrew Korybko számára, ez déjà vuként idézte fel a tavaly év végi történéseket, amikor a Nyugat engedélyezte a nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen. Oroszország akkor előre figyelmeztette őket, és amikor nem törődtek ezzel, beváltotta az ígéretét. Ezzel Putyin feljebb lépett az „eszkalációs ranglétrán”, mivel engedélyezte az addig szigorúan titkos hiperszonikus, közepes hatótávolságú Oresnyik rakéta bevetését Ukrajna ellen. A történelem tehát megismételheti önmagát. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője meglehetősen veszélyesnek nevezte a Nyugat döntését, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy azt nyilván „jó ideje meghozták és titokban tartották”, ami összhangban van azzal, amit később Merz állított. Mindazonáltal ez a politika eddig nem vezetett semmilyen stratégiailag jelentős támadáshoz, és a konfliktus dinamikáját sem alakította át Ukrajna javára. Korybko szerint, ha ez utóbbi megváltozik, akkor Oroszország további Oresnyikokat vethet be. 

Az amerikai politikai elemző még két olyan okra is felhívja a figyelmet, ami kiválthatja e fegyver bevetését. 

Trump baljóslatúan a bejegyzéseiben azt írta nemrég, hogy  

„amit Vlagyimir Putyin nem vesz észre, az az, hogy ha én nem lettem volna, rengeteg nagyon rossz dolog történt volna Oroszországgal, és úgy értem, TÉNYLEG ROSSZ. A tűzzel játszik!”  

Ez azt a bejegyzését követi, amelyben arról írt, hogy

„Putyin teljesen megőrült!”.

Ebből a gondolatmenetből úgy tűnik, Trump felkészül arra a lehetőségre, hogy a béketárgyalások hamarosan összeomolhatnak, így megváltoztatja saját narratíváját. Azzal, hogy Putyint „őrültnek” nevezi, és azt sugallja, hogy „tényleg rossz dolgok” történhetnek hamarosan Oroszországgal, hallgatólagosan jóváhagyja a közelgő ukrán provokációkat. A stratégiai célpontok elleni nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetésén kívül ez egy országos merénylet- és terrorhullámot is magával hozhat. 

Korybko felhívja a figyelmet, hogy Oroszország Ukrajnát hibáztatta a tavaly tavaszi, Crocus City Hall elleni terrortámadásért. Azzal is megvádolták az ukránokat, hogy Putyin meggyilkolását tervezték a tavaly júliusi szentpétervári haditengerészeti parádé során, nemrégiben pedig arról írtak, hogy az orosz elnök kurszki látogatása során ukrán drónok egy csoportja megpróbálta lelőni a helikopterét. Ráadásul Trump gyanúsan hallgatott, miután Zelenszkij burkoltan azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a moszkvai győzelem napi ünnepségeket, így Korybko szerint lehetséges, hogy végül „szabadjára engedi Ukrajnát” még akkor is, ha közben kilép a konfliktusból.  

Az elemző úgy véli, hogy abban az esetben, ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétái stratégiailag jelentős célpontokat találnak el, vagy országos merénylet-, esetleg terroristahullámot indítanak, esetleg megfenyegetik Putyint vagy más magas rangú tisztviselőket, akkor Oroszország válaszul további Oresnyik rakétákat vethet be. 

Putyin egyelőre visszafogja magát, látszólag azért, hogy ne provokálja Trumpot, nehogy a fent említett eszközökkel átlépje a Rubicont. Ám nem lesz többé oka a visszafogottságra, ha ezt a lépést az ellenfele teszi meg először 

Korybko tehát arra figyelmeztet, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok hamarosan megromolhatnak, attól függően, hogy Ukrajna mit tesz, különösen, ha a Kreml arra a következtetésre jut, hogy ez Amerika jóváhagyó kacsintásával és bólintásával történik. Kizárt, hogy Oroszország ne válaszolna, ha Ukrajna eszkalálja a konfliktust, márpedig ez nagy valószínűséggel újabb Oresnyik-csapások formájában történhet, amit viszont Trump ürügyként használhat a közvetlenebb amerikai eszkalációhoz.  

Az amerikai elnök lépésről lépésre a sajátjává alakítja át „Sleepy Joe Biden háborúját” – pedig Steve Bannon, a korábbi főtanácsadója figyelmeztette, hogy ezt ne tegye. 

Cikkünk nem tükrözi a Makronóm álláspontját, célja csupán a tájékoztatás és információközlés.  

Kapcsolódó: