A kutatási eredmények piacra vitele csak együttműködéssel, megfelelő intézményi háttérrel és szemléletváltással valósítható meg sikeresen – ez volt a fő üzenete a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fennállásának 10. évfordulója alkalmából indított konferenciasorozatnak.
A Magyar Projektmenedzsment Szövetség aktív közreműködésével megvalósult eseményen a kutatói-egyetemi-innovációs ökoszisztéma aktuális kihívásait és ígéretes példáit mutatták be. A Néprajzi Múzeum zsúfolásig megtelt nagytermében kutatók, egyetemi szakemberek, üzleti és kormányzati döntéshozók vitatták meg a kutatási eredmények piacra vitelének aktuális kérdéseit.
Dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke nyitóbeszédében kiemelte:
A tudósokat eredendően a világ megismerésének vágya hajtja, ugyanakkor ma már indokolt elvárás, hogy a tudomány eredményeinek pozitív társadalmi és gazdasági hatást kell kiváltaniuk.
Hozzátette: a kutatókat olyan projekteken keresztül lehet az innovációba bevonni, amelyekben a hasznosíthatóság és a kiválóság egyszerre van jelen.
Nemzetközi és hazai jó példák
Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológiai Tanszékének vezetője nemzetközi sikertörténeteket mutatott be. Szingapúr, Izrael, Svédország tapasztalatai szerint a hatékony innovációs ökoszisztémák ma „gravitációs pontokként” működnek. Egyrészt
Izrael vízgazdálkodási kutatásait emelte ki példaként, ahol a szennyvizek 80-90 százalékát újrahasznosítják, másrészt a szingapúri fejlesztésű önvezető városi buszokat, amelyek mind-mind lokális kihívásokra adnak válaszokat.
Dr. Fleiner Rita, a KEPsoft Klinikai és Tudományos Bizottságának tagja, az Óbudai Egyetem intézetigazgatója a KEPsoft nevű fejlesztést mutatta be, amely európai vesecsereprogramok szoftveres támogatását végzi. Ez a 2016 óta folyó projekt három európai uniós pályázat támogatásával valósult meg, és már gyakorlati alkalmazásban van.
A TTC-k biztonságot és kiszámíthatóságot adnak
Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) tudáshasznosítási igazgatója és Dósa Gábor, a győri egyetemen működő technológiai transzfercég (TTC), az Uni Inno Zrt. elnök vezérigazgatója, a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának vezetője a technológiai transzfercégek működését világították meg.
A TTC-k biztonságot és kiszámíthatóságot adnak az egyetemi kutatásokból kinövő cégeknek, azaz a spin-offoknak, miközben négy-öt fős dedikált csapatokkal segítenek a piacra vitelben és a cégalapításban.
A hasznosítás ne elvárás legyen
A konferencia záró kerekasztalának eszmecseréjét dr. Tóth Bence, az NKFI Hivatal tudományos főtitkára moderálta. A panel résztvevői: dr. Lábody Péter (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), Újhegyi András (SZTE TTC Zrt.), dr. Alexy Márta (Birdwatcher Zrt.), dr. Legeza Örs (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont) és dr. Bódis Tamás (CoReLock Kft., SZIE) voltak. A kerekasztal részvevői egyetértettek: úgy kell a kutatók felé közelíteni, hogy az üzleti hasznosítás ne súlyos elvárásként és kényszerként, hanem sikerként jelenjen meg a stratégiákban. Dr. Legeza Örs konkrét példát is hozott:
a kvantumos rendszerek szimulációjára alapkutatásként indult projekt már odáig jutott, hogy annak többféle alkalmazásáról − többek között lehetséges mesterségesintelligencia-modulokkal − az Nvidiával, az AMD-vel és a Google egyik startupcégével tárgyalnak, és már közös pilotpublikációkat is közzétettek.
Fotó: NKFI Hivatal
KAPCSOLÓDÓ: