A mesterséges intelligenciával vezérelt drónok új korszakot nyitnak az orosz–ukrán háborúban, ahol már nemcsak a tűzerő, hanem az algoritmus is dönt.
Június 1-jén Ukrajna nagyszabású támadást hajtott végre orosz katonai bázisok ellen, amely során becslések szerint 41 repülőgépet is sikerült megsemmisíteni vagy megrongálni. Ezek között voltak az orosz flotta legfejlettebb bombázói, a károk összértékét pedig 2 és 7 milliárd dollár közé becsülik. A művelet több mint másfél éves tervezést igényelt: ukrán ügynökök teherautókon csempészték be a támadó drónokat Oroszországba, azután a célpontokhoz közeli bázisokra telepítették őket. A kivitelezés példátlan volt, hiszen az irkutszki bázis 4300, míg a murmanszki 1800 kilométerre van Ukrajnától – innen vezérelték egyszerre a támadást.
Az akció hátterében egy mélyebb, kevésbé látványos, de stratégiailag kulcsfontosságú technológiai verseny zajlik:
az ukrán drónfejlesztők célja, hogy eszközeik akkor is működjenek, ha minden rádiós és műholdas kapcsolat megszűnik.
A háború korai szakaszában használt hobbiszintű drónokat gyorsan felváltották a komolyabb, katonai igénybevételre tervezett eszközök. Az észt KrattWorks cég például 2022 közepén küldte Ukrajnába első Ghost Dragon ISR drónjait, de azok három hónapon belül már elavultnak bizonyultak.
Az orosz elektronikai hadviselés gyors fejlődése folyamatos fejlesztésre kényszeríti a gyártókat. A KrattWorks jelenlegi csúcstechnológiája egy neurális hálózattal működő optikai navigációs rendszer, amely lehetővé teszi a drón számára, hogy GPS vagy rádiójel nélkül is elérje célpontját. Ennek a tesztjei 2023 decemberében kezdődtek Ukrajnában, és jól illeszkednek a jelenlegi trendbe: olyan autonóm UAV-ok (pilóta nélküli légi járművek) kifejlesztésén dolgoznak, amelyek immúnisak a jammingre, azaz az elektronikus zavarásra, amely megszakítja a drón és az irányító közötti kapcsolatot.
A KrattWorks társalapítója, Martin Karmin szerint ez „egy macska-egér játék”, ahol a legújabb védelmi technológiák azonnali válaszokat követelnek.
Újabb technológiák a zavarás ellen
A Ghost Dragon legújabb változata például már képes önállóan navigálni: egy lefelé néző kamera képeit hasonlítja össze előre tárolt műholdképekkel, így határozza meg a helyzetét. Ha eltévedne, kereszteződéseket, épületeket vagy más tájékozódási pontokat azonosítva képes újrakalibrálni az útját, visszatérni vagy kikerülni a zavarási zónából. A drón emellett intelligens rádiófrekvencia-váltó rendszert is használ, amely hat különböző sáv között tud váltani, ezzel is csökkentve a zavarás hatékonyságát.
Hatékony és olcsó
Az ukrán drónstratégia alapja a költséghatékonyság, amelyben nem a többmilliós, hanem az ezerdolláros kategóriájú drónok dominálnak. Egy a The New York Times riportja szerint
a drónok felelősek a háború halálos áldozatainak és sebesültjeinek 70 százalékáért.
Szerhi Szkorik, a kijevi Kvertus elektronikai hadviselésre szakosodott cég kereskedelmi igazgatója szerint, míg
egy rakéta millió dolláros költséggel 12–20 embert ölhet meg, addig ugyanennyi pénzből 10 ezer drónt lehet vásárolni, amelyek akár 2000 embert vagy 200 tankot is megsemmisíthetnek.
Ennek azonban ára is van: Ukrajna havonta körülbelül 10 ezer drónt veszít, főként a jamming miatt. A Ghost Dragon típusú felderítő drónoktól általában 10-15 bevetés után kell elbúcsúzni – mondja Karmin –, vagyis „eldobható” eszközökké válnak.
Optikai kábel vs. mesterséges intelligencia
Tavaly nyáron Oroszország egy új technológiával rukkolt elő: a rádióvezérlést elhagyva, optikai kábellel vezérelt drónokat vetett be. Ezek akár 20 kilométerre is eltávolodhatnak a kezelőjétől, miközben a köztük lévő üvegszálas kapcsolat zavarhatatlan marad. Ukrajnában is próbálkoztak ezzel, de a kábel ára, ami 500 dollártól indul gyakran meghaladja a drón értékét, ráadásul csökkenti a hasznos teherbírást.
A jövőt Ukrajnában inkább az autonóm navigációban látják. Tavaly júliusban az Auterion önjáró megoldásával felszerelt kamikazedrónok pusztítottak el egy zavaróberendezésekkel felszerelt orosz tankoszlopot. A rendszer „terminálvezérléssel” dolgozik: ismert tereptárgyakat használ a célpont közelében, így ha a kapcsolat megszűnik, a drón akkor is célba talál.
Az Auterion vezérigazgatója, Lorenz Meier szerint
az idei évtől megjelennek a teljesen autonóm drónok,
amelyek nemcsak a navigációt, de a célkijelölést is önállóan végzik. A kezelő csak azt dönti el, hogy melyik körzetet támadják, a konkrét célpontot már a drón választja ki – hasonlóan az intelligens lövedékekhez, de sokkal nagyobb távolságról és volumenben.
Kis pénzből nagy durranás
Mivel a nyugati technológiák hosszú távon túl drágák lennének Ukrajna számára, így egy másik megoldást talált: mozgósítja a saját mérnökeit. Az egykori IT-fejlesztőkből álló csapat már saját processzorokat és szoftvereket fejleszt, amelyek a nyugati ár töredékéért képesek harci drónokat vezérelni.
Tereza Pultarova, az IEEE Spectrum szerzője szerint három év alatt Ukrajna világszínvonalú védelmi technológiai ökoszisztémát hozott létre, amely nemcsak vonzza a nyugati cégeket, de sokszor túl is szárnyalja azokat. Ennek kulcsa a gyors fejlesztési ciklus és a frontvonalbeli egységekkel való szoros együttműködés. Meier szerint,
„ha vezető terméket akarsz építeni, ott kell lenned, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezért vagyunk Ukrajnában”.
A Huless nevű ukrán dróncég társalapítója, Vadim Burukin szerint az autonóm drónok fényesebb jövő előtt állnak, mint az orosz optikai kábel: ezek ugyanis nemcsak kikerülik a jamminget, de nagyobb a hatótávuk és a teherbírásuk, miközben minimális kezelői tudást igényelnek.
A KrattWorks már a következő lépésen gondolkodik, egy olyan
drónhálózat létrehozásán, ahol egy felderítő után több kamikazedrón következik vizuális navigációval, emberi beavatkozás nélkül.
Kapcsolódó:
