Öt tanulság a lengyel elnökválasztásból – makronom.eu
2025. június 24., kedd

Öt tanulság a lengyel elnökválasztásból 

Karol Nawrocki győzelme csapás Donald Tusk kormánykoalíciójára, de kihívásokat és lehetőségeket is jelent a konzervatív ellenzék számára. Andrew Korybko szerint ezzel a Make America Great Again és az európai konzervatívok nyertek, Ukrajna és az EU veszített, valamint csökkent a háború kockázata Oroszországgal. 

Karol Nawrocki konzervatív elnökjelölt vasárnap a választások második fordulójában szoros küzdelemben, 50,89–49,11 arányban legyőzte liberális riválisát, Rafał Trzaskowskit, miután az első fordulóban 29,54–31,36-tal még vesztésre állt. A liberális miniszterelnök, Donald Tusk azzal dramatizálta az elnökválasztást, hogy ez „eldönti Lengyelország jövőjét”. Nem csoda, hogy világszerte felkeltette az érdeklődést a szavazás.  Andrew Korybko, a Moszkvában élő lengyel származású amerikai politikai elemző öt tanulságot vont le a történtekből.  

1. Ez az első konzervatív győzelem Európában 2023 szeptembere óta 

Korybko szerint amióta Robert Fico szlovák miniszterelnök visszatért a hivatalába a 2023. szeptemberi parlamenti választások után, azóta nem volt konzervatív győzelem Európában. A liberálisok tavaly novemberben Moldovában, februárban Németországban, a múlt hónapban pedig Romániában nyertek. Lengyelország, miután megtörte ezt a trendet, bebizonyította, hogy a konzervativizmus egyáltalán nem veszett ügy, hiába gondolják ezt a liberálisok. Valójában, mivel ez a régió legnagyobb állama, a Lengyelországban történtek más országok választásait is befolyásolhatják. 

A fogalmi pontosság kedvéért tegyük hozzá, hogy az önmagát szocialistának valló Ficót talán jobb lenne szuverenistának nevezni. Azt is érdemes elmondani, hogy bár a patrióták, a szuverenisták értek el nagyon szép eredményeket, a koalíciós tárgyalásokat elvesztették.  

2. A populista-nacionalisták a kisebbik rosszat választva a konzervatívok mögé álltak 

Az első fordulóban a populista-nacionalisták, Sławomir Mentzen és Grzegorz Braun összesen 21,15 százalékot szereztek, ami a szavazatok 14,1, illetve 6,34 százalékát jelenti. Támogatóik többsége ezután Nawrocki köré tömörült, vagyis a a kisebbik rossz mellett döntött abban a reményben, hogy továbbra is elkötelezett marad azon nyolc ígéret mellett, amelyek betartására aláírásával tett ígéretet. Ezek tükrözték a Mentzen és a szélsőjobboldali Konföderációs (Konfederacja) pártja által képviselt nézeteket is.   

Nawrocki tehát vállalta, hogy 

  • nem ír alá semmilyen olyan törvényjavaslatot, amely növeli a meglévő adókat, járulékokat, díjakat, vagy új költségvetési terheket vezet be, 
  • nem ír alá semmilyen, a készpénzforgalmat korlátozó törvényt és megvédi a zlotyt, 
  • nem ír alá semmilyen olyan törvényt, amely korlátozza a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő nézetek kifejezésének szabadságát, 
  • nem engedi meg, hogy lengyel katonákat küldjenek ukrán területre, 
  • nem írja alá az Ukrajna NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló törvényt, 
  • nem ír alá semmilyen olyan törvényt, amely korlátozná a lengyelek fegyverekhez való hozzáférését, 
  • nem járul hozzá, hogy a lengyel hatóságok bármilyen hatáskört átruházzanak az Európai Unió szerveire, 
  • nem ír alá olyan EU-szerződési ratifikációt, amely gyengíti Lengyelország szerepét, például a szavazati jogának csorbításával vagy a vétójog megvonásával, 
  • megvédi Lengyelország szuverenitását az EU-val szemben, 
  • megtagadja lengyel katonai csapatok Ukrajnába telepítését. 

3. Lengyelország kapcsolata hamarosan megromolhat néhány kulcsfontosságú partnerével  

Az utolsó ígéretet tekintve Ukrajna egyáltalán nem örül Nawrocki győzelmének, bár megpróbáltak higgadtnak látszani, annak ellenére, hogy bírálták az új lengyel elnököt amiatt, hogy nyolc ígérete közül az egyikben ellenezte Kijev NATO-tagságát.  

Hasonlóképpen, az EU-val való kapcsolatok ismét feszültté válhatnak, bár közel sem annyira, mint amikor a konzervatívok adták a miniszterelnököt és a kormányt is. Ugyanez vonatkozik Németországra is, elég visszaidézni a konzervatív ellenzéki vezetőt, Jarosław Kaczyńskit, aki szerint Tusk egy „német ügynök”. 

4. Az Oroszországgal való kapcsolatok a belátható jövőben valószínűleg feszültek maradnak  

Bár Nawrocki könnyen összetűzésbe kerülhet Ukrajnával, az EU-val, sőt talán Németországgal is, és hiába barátja Trumpnak, valószínűleg az Oroszországgal való kapcsolatok sem fognak javulni. Trzaskowskihoz hasonlóan ő is támogatja a Keleti Pajzs megaprojektet, amely csúcstechnológiás határvédelmi erődítmények építését célozza az uniós határok mentén. Ugyanez vonatkozik Lengyelország önjelölt vezető szerepére a Három Tenger Kezdeményezésben, amely kettős felhasználású katonai-logisztikai megaprojekteket is magában foglal. Oroszország nemzetbiztonsági okokból mindkettő kezdeményezést ellenzi.  

5. A téves számítások miatti háború kockázata zuhanórepülésbe kezd 

Korybko szerint ha Oroszország szempontjából van valami pozitívum Nawrocki megválasztásában, akkor az azon ígérete, miszerint nem vezényel csapatokat Ukrajnába. Ehhez ugyanis a miniszterelnök kérését követően az elnök engedélye is szükséges, így ez nagymértékben csökkenti a két ország közötti háború kockázatát, amely akár téves számításokon alapulhat. Lengyelország folytatja Ukrajna felfegyverzését hitelre, segíti mások fegyverszállításait oda és nem áll le a NATO harmadik legnagyobb, vagyis a saját haderejének kiépítésével. Viszont amíg lengyel csapatokat nem vezényelnek Ukrajnába, addig Oroszországnak nem lesz oka a támadásra.  

Újraközeledés Amerikához 

A Tusk vezette liberális-globalista koalíció 2023 őszén került hatalomra, de a konzervatív elnök vétójogai miatt nem tudták megvalósítani a radikális társadalmi-kulturális programjukat. Trzaskowskival mindez lehetővé vált volna, ám Nawrocki elnöklése egy a 2027. őszi parlamenti választásokig tartó patthelyzethez vezethet. Külpolitikai téren mind a Tusk vezette Polgári Platform (PO), mind a Jog és Igazságosság (PiS) Amerika-párti, bár különböző mértékben. 

Korybko egy régebbi cikkében úgy írta le a helyzetet, hogy a PO semmiképpen nem nevezhető Amerika-ellenesnek, de hagyományosan inkább német-, mint Amerika-párti, míg a PiS egy nyíltan németellenes, ám megszállottan USA-támogató párttá vált. Ennek megfelelően a Polgári Platform elméletileg részt vehetne egy „Európa-hadseregben”, de egyelőre higgadtnak kell maradniuk a májusi elnökválasztás előtt. Ugyanakkor 2023 ősze óta ők is változtak, és elkezdtek olyan politikákat folytatni, amik a nemzeti érdekeket támogatják.  

Az amerikai elemző most úgy ítéli meg a helyzetet, hogy  

Lengyelország ismét készen áll arra, hogy az Egyesült Államok legfőbb partnere legyen Európában.  

Még inkább, mint az év elején.  

A kontinens konzervatívjai most abban is reménykedhetnek, hogy a lengyelek sikerét ők is megismételhetik a saját országaik következő választásain, miközben ezzel a harmadik világháború kockázata is csökkenhet. Lengyelország továbbra is nemzetbiztonsági kihívásokat fog jelenteni Oroszország számára, amely megveti az oroszellenes irányvonalat, amit Nawrocki képvisel.  

Vagyis ez az eredmény Putyin számára nem nevezhető örömtelinek. 

A győzelem más szemszögből 

Daniel Tilles, a Krakkói Egyetem történésze szerint Nawrocki győzelme mögött számos tényező állhat. Az egyik, hogy Lengyelország egy továbbra is mélyen konzervatív ország. Ráadásul a választások egy turbulens és veszélyes nemzetközi helyzet közepette zajlottak, ami Nawrocki keményfiú-imázsát még vonzóbbá tette. Kihasználhatta a kormánnyal szembeni haragot és frusztrációt, valamint sok szavazó azon vágyát, hogy ne a népszerűtlen uralkodó elit birtokolja a teljes hatalmat. 

Mivel Nawrocki soha nem volt a PiS (vagy bármely más politikai párt) tagja, elhatárolódhatott a kormányzás népszerűtlen aspektusaitól, és megszólíthatta azokat a szavazókat, akik belefáradtak a PO–PiS-duopóliumba, amely két évtizede uralja a lengyel politikát. 

A győzelme komoly – és látszólag leküzdhetetlen – akadályt jelent majd a mostani kormánykoalíció számára, amely Trzaskowski győzelmében reménykedett. Tekintettel az elnök azon jogára, hogy – ahogy említettük – megvétózza a törvényjavaslatokat, vagy azokat a PiS-hez kötődő alkotmánybíróság elé utalja felülvizsgálatra (ami de facto vétójognak minősül), az igazságszolgáltatás reformjának, az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésének vagy az abortusztörvény enyhítésének minden reménye szertefoszlott. 

Mindemellett most rendkívül nehéznek tűnik a kormánykoalíció számára, hogy megnyerje a 2027-es parlamenti választásokat, tekintve, hogy Nawrocki 2030-ig lesz hivatalban, és egy Tusk vagy valamelyik szövetségese vezette kormány újraválasztása évekig tartó politikai patthelyzetet eredményezne. 

Daniel Tilles is arra számít, hogy az Ukrajnával való kapcsolatok valószínűleg feszültebbé válnak, de kiegészíti Korybkót abban, hogy Nawrocki egy olyan törvényt szeretne, amely a lengyeleknek a többségében ukrán bevándorlókkal szemben elsőbbséget biztosít a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. 

A lengyel történész arra is felhívja a figyelmet, hogy Nawrocki a kampány során keményebb jobboldali álláspontot képvisel, mint korábban a PiS. Kétségtelen, hogy egyes kijelentéseinek az volt a célja, hogy megszerezze a szélsőjobboldali szavazatokat. Bár a PiS az elmúlt hónapokban egy Trumphoz hasonló irányba mozdult el, továbbra is kérdés, hogy a párt alkalmazkodik-e Nawrocki álláspontjához, és milyen hatással lesz, ha tovább tolódnak jobbra. 

A fenti írás nem tükrözi a Makronóm álláspontját, célja csupán a tájékoztatás és információközlés. 

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat