A Gábor Dénes Egyetem Iránytű az MI dzsungelében konferenciáján a szakértők megvitatták a legnagyobb lehetőségeket és kihívásokat a mesterséges intelligencia kapcsán.  

A mesterséges intelligencia korunk egyik legmeghatározóbb technológiai és társadalmi vívmánya, amely alapjaiban formálja át a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet és a mindennapi életünket. Az MI gyors fejlődése egyszerre kínál lehetőségeket és vet fel komoly kérdéseket: hogyan alkalmazkodhat hozzá a társadalom, miként biztosítható az átláthatóság, az etika és az emberközpontúság?  

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gábor Dénes Egyetem által a névadójának 125. születésnapján megrendezett Iránytű az MI a dzsungelében című konferencia, amelyet prof. dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos nyitott meg. Elmondta, feladatai közé tartozik, hogy felmérje, Magyarországon a mesterséges intelligencia területén hol és milyen tevékenységek folynak. Úgy vélte:  

„sokkal jobban állunk, mint ahogy azt többen gondolták volna.” 

Kiemelte, hogy fontos beszélni a mesterséges intelligenciáról, hiszen pár hónappal ezelőtt még inkább félelem övezte a területet, azonban az, hogy a közbeszéd tárgyává vált, egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a technológia iránt.  

Hozzátette:  

„A mai találkozásunk nemcsak arról szól, hogy mi történik a jövőben, hanem hogy honnét jöttünk, és mi az, ami a múltban meghatározza azt, ami ma a jelenben történik.” 

Palkovics László azt is elmondta, hogy Magyarország 2020-ban fogadta el az első mesterségesintelligencia-stratégiáját, ami akkoriban még szinte az MI „őskorának” számított. Ennek ellenére a stratégia – amelyet főként mérnökök készítettek, technikai szemlélet mentén – egész jól sikerült, még ha akkoriban kevés figyelem is jutott az etikai és jogi szempontokra. 

Azóta sokat változott a világ, különösen az Európai Unió új szabályozásai miatt, ezért szükségessé vált a stratégia frissítése. Két hónapja kitűzték célul az átdolgozását, és egy hónapon belül el is készült az új változat a Mesterséges Intelligencia Koalíció közreműködésével. A kormány ezt hamarosan tárgyalja, és várhatóan el is fogadja. Hozzátette: megállapodtak az ELTE-vel arról, hogy az egyetem partnereivel közösen átfogó javaslatot tesznek arra vonatkozóan, hogy  

a magyar oktatási rendszerben különböző szinteken hogyan tudják a mesterséges intelligenciát mint oktatási eszközt és mint oktatandó tananyagot megjeleníteni,  

illetve hogyan képesek az oktatókat, a tanárokat felkészíteni arra, hogy ez egy más világ lesz, amit meg kell érteni.  

Elmondta: „Négy fontos dolog van: legyen adatunk – ez ugye van –, legyen némi számítási kapacitásunk – ez is van, vagy megvesszük –, legyen hozzá egy értelmezhető jogi és gazdasági környezet, ami rendezi a kérdéseinket, és legyenek hozzá kreatív megoldásaink, kreatív embereink. Szerintem Magyarországon mind a négy rendelkezésre áll.” 

Balogh Petya, az STRT Holding Nyrt. vezérigazgatója szintén megosztotta a gondolatait. Elmondta, hogy az Európai Unióban az innovációban a 23., globálisan a 36. helyen vagyunk, amivel nagyjából egy félmilliós, hétszázezres ország innovációs teljesítményét nyújtjuk, hogyha Ázsiát, Afrikát és Dél-Amerikát is belevesszük. Balogh a befektetésekkel folytatta: Magyarországon tavaly 54 millió eurónyi befektetés érkezett olyan startupokba, amelyek valamennyire magyar kötődésűek – akár hazai, akár külföldi forrásból. Ez fejenként körülbelül 5,4 euró minden magyar állampolgárra vetítve. Összehasonlításképp: Indiában ez az érték 20, Észtországban pedig elérte a 700 eurót. Vagyis van még bőven tér a fejlődésre, bővülésre. 

Arról is beszélt, hogy miért is különösen izgalmas, amit ma látunk a mesterséges intelligencia világában. Az emberiség eljutott oda, hogy képes gondolkodó gépeket létrehozni, ezeket pedig nemcsak szimulálni, hanem tanítani és használni is tudjuk.  

Ennek a hatása hatalmas lesz, hiszen az MI az emberiség egyik legszűkebb erőforrását – a gondolkodási kapacitást – bővíti ki példátlan mértékben. 

Hozzátette: ennek a fejlődésnek egyik leglátványosabb jele, hogy ma már több mint 1,7 millió nyilvánosan elérhető mesterségesintelligencia-modell található egyetlen közös platformon, ahol több mint 3 millió fejlesztő dolgozik az ilyen rendszerek továbbképzésén. Ezek a modellek bárki számára elérhetők, letölthetők és továbbfejleszthetők. A számuk évente megtöbbszöröződik, és ez azt jelzi, hogy az MI mára olyan alaptechnológiává vált, mint valaha a tűz, az elektromosság vagy a fémmegmunkálás.  

Ez az új korszak teljesen át fogja alakítani a gazdaság működését. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump új törvénycsomagja tíz évre megtiltaná az MI-t szabályozó új jogszabályok elfogadását. Szerinte ez jól mutatja, hogy Amerika teljes mértékben a mesterséges intelligencia deregulációjában, azaz a piac szabad működésében hisz. Ahogy az az európai MI-biztonsági konferencián is elhangzott: az USA az MI-ben a lehetőséget látja, nem a veszélyt, és gazdasági hadüzenetként tekint arra, ha más országok – például az EU – jogi eszközökkel próbálnák szabályozni vagy büntetni az amerikai cégeket. 

Ezzel szemben Európa nagy figyelmet fordít a jogaink védelmére, ami önmagában pozitív, de komoly versenyhátrányt is jelenthet. Egy európai MI-startup ugyanis jóval több szabályozással és költséggel szembesül, ami lelassíthatja a fejlődését a globális versenyben. Bár az EU egy 400 milliárd eurós adatközpont-beruházást jelentett be, ez önmagában nem oldja meg a problémát – pusztán attól, hogy nagy szerverparkokat építünk, még nem leszünk versenyképesebbek a deregulált, gyorsabban fejlődő amerikai piaccal szemben. 

Kiemelt fontosságú az MI oktatásba történő integrálása 

A mesterséges intelligenciának az oktatásban és a munkaerőpiacon betöltött szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetés során dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatás ma még nincs felkészülve arra, hogy megtanítsa a diákoknak, mi az a mesterséges intelligencia, és hogyan lehet jól használni. Kiemelte, hogy tudatosítani kell: az MI nem versenytárs, hanem lehetőség. A Gábor Dénes Egyetemen már most is használják például nyelv- és szaknyelvtanulásra, és a hallgatói visszajelzések kifejezetten pozitívak. A szakdolgozati rendszert is szeretnék átalakítani úgy, hogy a diákok megtanulják felelősen használni az olyan eszközöket, mint például a ChatGPT – hiszen a munkahelyeken is hasonló támogatásra számíthatnak. Hozzátette: bár sokan tartanak attól, hogy az MI miatt munkahelyek szűnnek meg, valójában ezek csak átalakulnak. Ezért  

már a közoktatásnak is meg kell tanítania a diákoknak azokat a készségeket, amelyek szükségesek a mai munkaerőpiacon.  

A vállalatok eredménycentrikusak, ezért a dolgozóknak is ebbe az irányba kell fejlődniük – de ehhez szükség van a munkaerőpiac rugalmasságára is, hogy legyen idejük tanulni, fejlődni. 

Dr. Dimény Imre, a Miskolc Holding igazgatósági tagja önkormányzati szemszögből közelítette meg a kérdést. Kiemelte, hogy 2050-re az emberek 70 százaléka városokban fog élni, és az MI komoly szerepet játszhat az ott élők életminőségének javításában. A városkutatók szerint az idő az egyik legfontosabb erőforrás, a mesterséges intelligencia pedig jelentős időmegtakarítást tesz lehetővé. Az automatizációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy  

az nem elveszi a munkát, hanem átalakítja azt – így több idő marad a kreatívabb, nem monoton feladatokra.  

Ehhez azonban kultúraváltásra van szükség: az embereknek és a technológiának együtt kell dolgoznia. 

Dr. Koren Balázs, az Edtech Koalíció szakmai vezetője, az ELTE TTK matematikatanára szerint a társadalmat is fel kell készíteni az MI világára – a diákokat és a tanárokat egyaránt. A mesterséges intelligencia elterjedésével az oktatás személyre szabottabbá válhat, de veszélyt jelenthet az elkényelmesedés. Kiemelte: most fontosabb, mint valaha, hogy a diákok megtanulják a kritikus gondolkodást – például azt, hogyan ellenőrizzék, hogy a ChatGPT nem „hallucinál-e”. A tanárok új szerepbe kerülnek, hiszen akár saját oktatási GPT-t is létrehozhatnak, amelyet a diákok a saját tempójukban használhatnak. Az MI egyes területeken már most is jobb, mint az ember, ezért együttműködésre kell törekedni vele. Hangsúlyozta azt is, hogy el kell engedni azt az előítéletet, miszerint az idősebb mindig mindent jobban tud – ha egy 22 éves tanít meg minket valamire, ahhoz is nyitottan kell viszonyulni. 

Livják Csaba, a BuildEXT ügyvezetője gyakorlati szemszögből közelítette meg a kérdést. Úgy véli, hogy az agilitás kulcsfontosságú a mai világban – sokan nehezen viselik a változásokat, de épp a fiatalabb generáció „lustaságának” köszönhetően törnek előre a hatékonyságot növelő megoldások. Ők ugyanis szeretnének minél gyorsabban végezni a feladatokkal, ezért keresik a leghatékonyabb utat. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy  

az oktatás nehezen tart lépést a gyors technológiai fejlődéssel – gyorsan avul el a tudás, a tanároknak pedig benne kellene lenniük az iparág „áramlásában”.  

A cégek részéről ez szintén kihívás: sok pénzt és energiát fektetnek a frissen végzett munkavállalók betanításába, akik aztán  továbbállhatnak, ha máshol jobb ajánlatot kapnak. 

Ritter Dávid, a Gábor Dénes Egyetem MI Tanácsadó Testületének vezetője szerint a jövő kihívásaira való felkészüléshez minden szakterületen meg kell határozni a várható változásokat, és aktívan kell alkalmazkodni hozzájuk – ehhez pedig nélkülözhetetlen az oktatás, valamint a vállalatok és az egyének együttműködése. 

(Borítókép: Youtube, Gábor Dénes Egyetem)