Vlagyimir Putyin elutasította a Volodimir Zelenszkij által javasolt béketárgyalások lehetőségét. Miután június 2-án alig 1 óra után kudarcba fulladt az orosz–ukrán béketárgyalások második fordulója – csak egy fogolycserében sikerült megállapodni –, Putyin azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy terrortámadásokat készít elő orosz területeken. 

A hétfői megbeszéléseken mindkét fél benyújtotta a saját feltételeit. Moszkva követelései között a következő fő pontok szerepeltek: 

• a megszállt luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és herszoni területek, valamint a Krím elengedése és az orosz fennhatóság elismerése, illetve  

• ezekről az ukrán erők kivonása, 

• Kijev semlegesség melletti elköteleződése – ebből adódóan Ukrajnának tilos bármilyen katonai szövetséghez csatlakozni, illetve fel kellene mondania a létező biztonsági egyezményeit. 

Kijev többek között az alábbiakat követelte: 

• teljes és feltétel nélküli tűzszünet, ami a további béketárgyalások előfeltétele, 

• minden ukrán civil, gyermek és hadifogoly átadása, 

• egyeztetés az Ukrajnának nyújtott megbízható biztonsági garanciákról, a területi integritásának tiszteletben tartásáról és a katonai szövetségekhez (így akár a NATO-hoz) való csatlakozás lehetőségéről, 

• egy magasabb szintű találkozó előkészítése Zelenszkij és Putyin között. 

A feltételek kölcsönösen elutasították egymás javaslatait, és  

csupán egy átfogóbb hadifogolycserében sikerült megállapodniuk. Ennek értelmében hétvégén körülbelül 1200 katona mehet haza mindkét oldalról.  

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője ezt a műveletet a legnagyobb fogolycserének nevezte, ami a a háború kezdete óta megvalósult. Emellett 6 ezer elesett katona átadásáról is zajlanak egyeztetések. 

A probléma viszont az, hogy a tárgyalóasztal melletti elutasítással párhuzamosan a gyakorlatban sem a béke és a közeledés irányába mutatnak az események. A vasárnap végrehajtott ukrán dróntámadásokat Putyin terrorcselekményeknek nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy az ukránok további terrorakciók végrehajtását készítik elő. Erre hivatkozva elutasította a Zelenszkij által javasolt elnöki találkozó lehetőségét: „Hogyan találkozhatnák ilyen körülmények között? Ki tárgyal terroristákkal? Miért kéne felbátorítanunk őket azzal, hogy hagyjuk őket levegőhöz jutni a harctéren?” – tette fel a kérdést egy szerdai miniszteri ülésen. 

Zelenszkij az orosz feltételeket ultimátumnak nevezte, amelyek egyet jelentenének az ukrán kapitulációval. A magasabb szintű tárgyalások elutasítását illetően felszólította az Egyesült Államokat, hogy amennyiben Putyin nem hajlandó találkozni vele, Washington vessen ki újabb szankciókat Oroszországgal szemben. 

 

Washington lassan hátat fordíthat Kijevnek 

Ez a kérés azonban egyáltalán nem biztos, hogy meghallgatásra talál. Donald Trump amerikai elnök ugyanis fokozatosan kivonja magát a korábban lelkesen felvállalt rendteremtői szerepből, és hátat fordít Ukrajnának. Gyorsan világossá vált ugyanis, hogy nem képes nyomást helyezni Putyinra a harcok befejezése érdekében. 

„Belekeveredtünk valamibe, amibe nem kellett volna” – mondta Trump, hozzátéve, hogy ha a közeljövőben nem lesz áttörés, akkor „visszavonul” a konfliktusban vállalt bármiféle pozícióból. Habár jogosan vádolhatja elődjét, Joe Bident azt illetően, hogy túl mélyen belevitte az USA-t a konfliktusba, Ukrajna „elveszítéséért” később Trumpot okolhatják.  

Kijev szempontjából jelenleg nemcsak a politikai, hanem a pénzügyi és a katonai támogatás is igen kétségesnek hangzik. A Trump-kormányzat hivatalba lépése óta ugyanis egyetlen új katonai segélycsomagról sem született megállapodás, csupán F–16-os vadászrepülők alkatrészeinek eladásáról 310 millió dollár értékben.  

Ha az Egyesült Államok teljesen kihátrál Ukrajna mögül, az rendkívüli nehézségeket jelentene az ukrán hadsereg számára, amely alapvetően függ az amerikai hírszerzési adatoktól, a Starlink műholdhálózattól és különböző koordinációs, illetve technológiai támogatásoktól. 

A dróntechnológia lehet Kijev utolsó reménye 

Amiben Ukrajna előnyben van Oroszországgal szemben, az egyedül a dróntechnológia.  

A drónok okozták ugyanis az orosz veszteségek körülbelül 70-80 százalékát.  

Az ukrajnai gyárakban havonta többszázezret gyártanak belőlük, és rendkívül fontosak az orosz előrenyomulás lassítása szempontjából. Több szakértő is azt javasolja, hogy Ukrajnának újabb, a tavalyihoz hasonló nagy ellentámadást kellene indítania, ezúttal azonban nem tankokra, hanem csúcstechnológiás eszközökre, így például drónokra alapozva.  

Június 1-jén, vasárnap az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egy összetett és kiterjedt dróntámadást hajtott végre több orosz légibázis és vasútvonal ellen. A műveletet – mint említettük – 18 hónapon keresztül készítették elő, és ez volt a legtávolabbi ukrán rajtaütés a háború kezdete óta – a Belaja légibázis Kijevtől 4849 km-re található. 

A Pókháló hadműveletnek nevezett akciót 117 drón bevonásával hajtották végre, amelyeket elhúzható tetejű fadobozokban csempésztek Oroszországba, kamionokban elrejtve. A teherautókat a célpontok közelében parkolták le, ahonnan a drónokat anélkül lehetett célba juttatni, hogy az orosz légvédelem vagy a radarok észrevették volna. A harceszközöket mesterséges intelligencia segítségével, előre beprogramozott útvonalon, de emberi felügyelettel juttatták célba. Pikáns részlet a történetben, hogy a drónok irányítása az orosz mobiltelefon-hálózaton keresztül történt.  

A támadások során több, még az 1950–1960-as években az orosz légierőben bevezetett szuperszonikus és stratégiai bombázók – például Tupoljev–22-es és Tupoljev–95-ös típusok – vesztek oda, illetve sérültek meg. A Pókháló hadművelet viszont nem is az okozott veszteség, inkább annak helyszíne és kivitelezési módja miatt fontos. Rámutat ugyanis arra, hogy az ukrán hadsereg szinte bárhonnan és bárhol képes hasonló rajtaütések végrehajtására – persze ne vitassuk el a külföldi szervek szerepét sem. Ennek fényében Putyinnak igaza lehet:  

ha az ukránok nem képesek létszámban, a harcmezőn az oroszok fölé kerekedni, a legnagyobb nyugati szövetséges elfordulását követően a hátországban kivitelezett akciókkal próbálhatnak nyomást gyakorolni Moszkvára.  

Videó a drónok támadásáról. Forrás: Reuters

Moszkvának dolgozik az idő, de a békéhez két erős ember kell 

Az orosz erők szempontjából kevésbé probléma a háború elhúzódása – Moszkvának mindig jól jön az idő, még akkor is, ha az előrenyomulás csak lépésről lépésre halad. Az ukrán veszteségek már legalább 1 millió főre rúgnak, eközben Oroszországnak ötször akkora a népessége. Az ukrán összeomlás minden nappal egyre közeledik, amit fokozhat az európai szövetségesek lelkesedésének és forrásainak apadása is.  

A hajlandók koalíciója eddig csak egy 21 milliárd eurós kiegészítő katonai támogatást ígért, ami alig több mint a fele annak a 40 milliárdnak, amit Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője márciusban előterjesztett a kieső amerikai pénzek ellensúlyozása érdekében. Eközben az orosz hadiipar jelentősen felülmúlja az amerikai és az európai üzemeket az olyan alapvető eszközök, mint a tüzérségi lövedékek gyártásában, és gyorsabb ütemben állít elő rakétákat is. 

Az biztos, hogy Putyin addig nem fog beleegyezni a tűzszünetbe – ami az Ukrajnára nehezedő nyomást enyhítené, az orosz tárgyalási előnyt ugyanakkor aláásná –, amíg nem kap garanciát arra vonatkozóan, hogy a nyugati szövetségesek figyelembe veszik a legfontosabb biztonsági aggályait.  

Ukrajnának és Európának azonban sem a hajlandósága, sem a képességei nincsenek meg ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről érdemben alkudozzon Oroszországgal.  

Egyedül Washington részvételével lehetne olyan rendezést megvalósítani, amely mind Ukrajna biztonságát, mind Európa stabilitását garantálni tudná, eközben Moszkva számára is megnyugtató biztosítékokat nyújtana. 

A vázolt helyzetkép tehát egyáltalán nem a közeledés, sokkal inkább a további eszkaláció irányába mutat. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: MTI