A világgazdaság növekedése várhatóan a leglassúbb szintre fog esni a Covid-járvány óta – jelezte az OECD. A szervezet a legnagyobb G20-gazdaságok többsége esetében visszavágott a korábbi prognózisából, és arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi akadályok enyhítése „alapvető” fontosságú lenne a befektetések és a túlzott áremelkedés elkerülése érdekében. A globális növekedés idén és jövőre is 2,9 százalék körül várható az OECD szerint, ezt az előrejelzésüket 3,1, illetve 3 százalékról módosították.

Szorult helyzetben az amerikai gazdaság 

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése különösen nagy mértékben csökkenhet: a tavalyi 2,8 után az idén 1,6, 2026-ban pedig 1,5 százalék várható. Ez elmarad attól a márciusi értékeléstől, amely még a Donald Trump által indított vámháború hivatalos kezdete, az április 2-i „felszabadulás napján” készült. Ekkor ugyanis még 2,2 százalékot jeleztek idénre, és 1,6-ot jövőre. Pedig az OECD már akkor figyelmeztetett, hogy a magas vámok és az azokból is fakadó bizonytalanság áldozatokkal fog járni. Az amerikai gazdaság ráadásul szorult helyzetben van, mivel a magas infláció miatt – amely 4 százalék körülire emelkedhet – a központi bank, a Federal Reserve (Fed) idén tartózkodhat a kamatcsökkentéstől. Emiatt a befektetések hosszabb távon is elmaradhatnak. 

Habár Trump csökkentette egyes vámok mértékét,  

az effektív amerikai vámok átlagosan még mindig 15 százalék körül mozognak – azelőtt ez a szint 2,5 százalék volt –, ami a legmagasabb tarfiákat jelenti a második világháború óta.  

A globális kereskedelempolitika körüli bizonytalanságok és Trump rapszodikus vámfenyegetései „gyengítik a gazdasági kilátásokat, és ez világszerte érezhető lesz” – írta az OECD. A szervezet előrejelzése a május közepi vámszintek fennmaradásával számol. 

A G20-országokban is mérséklődik a növekedés 

A 2025-ös növekedési prognózist az USA mellett Kína, Franciaország, India, Japán, Dél-Afrika és az Egyesült Királyság esetében is módosították – a többi G20-ország mellett. A kínai gazdasági növekedés a tavalyi 5-ről az idén 4,7, jövőre 4,3 százalékra csökkenhet. A világ második legnagyobb gazdasága azonban kevéssé érezheti meg a vámháborúból eredő hatásokat, köszönhetően a kormányzat által biztosított lakossági támogatásoknak. Az Egyesült Királyságra vonatkozóan korábban 1,4 és 1,2 százalékot jósoltak idénre, illetve 2026-ra, ám a módosítás után csak 1,3, valamint 1 várható. A japán gazdaság az idén csupán 0,7 százalékkal növekedhet, jövőre pedig 0,4-re eshet a bővülés mértéke. Eközben a globális kereskedelem növekedése az idén 2,8, jövőre pedig 2,2 százalék körül várható – ezek a számok is jóval alacsonyabbak az OECD korábbi várakozásainál. 

Az eurózónára vonatkozó várakozás nem módosult: idén 1, jövőre 1,2 százalékos növekedés várható. Az OECD az uniós bővülési kilátásokat azzal indokolja, hogy  

a kereskedelmi háború okozta dezinflációs tényezők túlsúlyba kerülhetnek a magasabb élelmiszerárakkal és a rövid távú keresletből eredő nyomással szemben.  

Fontos megjegyezni azonban, hogy a prognózis azon a feltételezésen is alapul, hogy a felfüggesztett vámokat Trump nem fogja újból élesíteni, hanem maradnak a 10 százalékos alapvámok az uniós termékek többsége esetében.  

A német gazdaság visszatérhet a növekedés útjára, Magyarországnak diverzifikálni kell 

Eközben a német gazdaság az idei stagnálást követően 2026-ban visszatérhet a növekedés útjára. Jövőre ugyanis 1,1 százalék körüli növekedést jeleznek, ami támogathatja az európai gazdaság fellendülését. A német bővülés visszatérése az új kormánynak az infrastrukturális és védelmi kiadások növelésére irányuló terveinek köszönhető, amelyek részben ellensúlyozhatják a kedvezőtlen és bizonytalan külső környezetet. Emellett az alacsonyabb infláció támogatni fogja a háztartások reáljövedelmét, ami idén és jövőre mérsékelten növelheti a fogyasztást.   

Itt fontos lehet megjegyezni, hogy bár az OECD szerint a magyar exportnak csak az 5 százaléka kerül közvetlenül az USA-ba, a hazai vállalatok integrálódtak az olyan globális értékláncokba, amelyek végső soron az amerikai piacot szolgálják ki (pl. a német járműipar). A vámemelések miatt a német gyártók csökkenthetik a magyarországi megrendeléseket, ezzel rontva az exportbevételeket.  

Mivel a magyar kivitel közel 30 százalékát Németország szívja fel, a hazai exportpiacok további diverzifikálása különösen fontos lehet.  

Több beruházásra lenne szükség 

Az OECD figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi feszültségekkel párhuzamosan a költségvetési kockázatok is növekednek, és a védelmi kiadások növelésére irányuló igények tovább növelik ezt a nyomást. A „történelmi” magasságban járó részvényárak pedig növelik a pénzügyi piacok sebezhetőségét a sokkokkal szemben. 

A hosszú ideig tartó gyenge beruházási hullám elmélyítette az OECD-gazdaságok előtt álló hosszabb távú kihívásokat, ami tovább rontja a növekedési kilátásokat. „A beruházások fellendítése kulcsfontosságú lesz a gazdaságélénkítés és az államháztartások megerősítése érdekében” – olvasható a szervezet jelentésében.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: