Kína megnyitja piacait a csendes-óceáni térség államai előtt. Az USA innen is kivonul, megvonva a segélyek mellett a klímavédelmi támogatásokat is. Habár Peking szerint nincs politikai indíttatás a közeledés mögött, a katonai jelenléte is megerősödhet a mostani nyitásnak köszönhetően.
Kína ígéretet tett, hogy megnyitja piacait a Csendes-óceán államai előtt, növeli a gazdasági támogatásokat, valamint a klímaváltozás elleni harc támogatását. Május végén Vang Ji kínai külügyminiszter Hsziamenben fogadta kollégáit 11 csendes-óceáni országból, ahol a kétoldalú kereskedelmi megállapodások felpörgetését szorgalmazta. Az Egyesült Államok Donald Trump visszatérése óta jelentősen csökkentette a külföldi segélyeket, emellett a klímaváltozás okozta problémák megoldását illetően is háttérbe vonult. Ez jó lehetőséget teremt Peking számára, hogy a csendes-óceáni térségben is tovább növelje befolyását.
A felajánlott támogatásokról a 11 ország és Kína közös nyilatkoztatott adott ki, amelyben leszögezték, hogy „nincs politikai érdek a támogatásokhoz kötődően”. Habár ez nyíltan, a megsegített államok irányában valóban így van, természetesen a kínaiak hosszú távon sokat nyerhetnek a szerepük és a befolyások megszilárdításával ebben a régióban is.
A mostani megbeszélések az elsők voltak azóta, hogy 2022 májusában egyes csendes-óceáni államokkal Peking sikertelenül próbált tető alá hozni egy kiterjedt biztonsági és kereskedelmi megegyezést. Ekkor Szamoa, Tonga, Kiribati, Pápua Új-Guinea, Vanuatu, a Salamon-szigetek és Niue volt a partnerek között, azonban miután öt területen megállapodtak az együttműködésben, a további konszenzusok elérése érdekében elhalasztották a végleges megegyezést. Vang már akkor nyugalomra intett azt illetően, hogy sokan megkérdőjelezik Kína térségben betöltött szerepét. „Nem kell félni vagy idegeskedni, mert a közös fejlődés és jólét Kína és más fejlődő országok számára is harmóniát, nagyobb igazságosságot és az egész világ számára nagyobb fejlődést hozhat” – mondta.
A közeledés akkor és most is ellenérzéseket váltott ki nemcsak Washingtonból, hanem a térségben jelentősebb befolyással rendelkező Ausztráliából, Új-Zélandból és Japánból is. Ezt illetően Matt Thistlethwaite ausztrál külügyminiszter rámutatott, hogy a Trump-kormányzat gazdaságpolitikája „nyilvánvalóan bizonytalanságot generál”.
Bővülhet a kínai jelenlét más területeken is
Kína egyébként 2022 óta növeli a fejlesztési segélyeket és a korábbi hiteleket is ilyenekkel váltotta fel.
Az USA klímaváltozással kapcsolatos álláspontja jó lehetőséget teremtett Peking számára a régióban
– emelte ki Anna Powles, a Massey Egyetem védelem- és biztonsági tanulmányok professzora.
A kínai külügyminisztérium által közzétett, a találkozó eredményeit tartalmazó lista szerint idén újabb tárgyalásokat folytatnak majd a rendőrségi és bűnüldözési együttműködésről, illetve említik a tengeren való együttműködés megerősítésére irányuló kezdeményezést. Ha ez is sikerül, Kína növelheti a parti őrség jelenlétét a régióban és bővítheti a katonai programjait. „Az a stratégiai cél, hogy elfogadottabbá tegyék a kínai katonai jelenlétet a régióban, megmaradt – csak most megpróbálják ezt olyan kifejezésekkel átkeretezni, amelyek kevésbé ellentmondásosak” – mondta Mihai Sora, a Lowy Institute csendes-óceáni térségért felelős igazgatója.
A most megjelent államok száma a 2022-es nyolcról bővült tízre – a két új szereplő Nauru és a Cook-szigetek. Az előbbi Tajvan helyett választotta Kínát, utóbbi pedig az elmúlt időkben kezdte egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait Pekinggel.
Kína türelmes és megfontoltabb stratégiája úgy tűnik, meghozza a gyümölcsét, és az amerikai protekcionizmus, illetve ezzel párosulva a kivonulás egyre nagyobb lehetőségeket jelent Peking befolyásának kiterjesztésére.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Mark R. Cristino