A Mexikói-öböl észak-nyugati részén lévő Corpus Christi kikötő megerősíti az USA vezető szerepét az energiaexportban a közelmúltban befejezett 625 millió dolláros csatornafejlesztési projektnek köszönhetően. Az erre vonatkozó tervek már 35 évvel ezelőtt megszülettek, a négy fázisban megvalósuló építési munkák viszont csak 2017-ben kezdődtek el. A három évtizedes projekt most, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump politikájának köszönhetően újra fellendül a szénhidrogénexport, ismét előkelő helyre kerül. 

A kikötő jelenleg is vezető szerepet játszik az Egyesült Államok energiaexportjában, Texas és az ország egyik legfontosabb gazdasági motorja. A Corpus Christi a vízi szállítás teljes tonnatartalmát tekintve az USA harmadik legnagyobb kikötője, és az ottani hatóságok jelentése szerint innen naponta több mint 2,4 millió hordó nyersolajat szállítanak az országon kívülre, emellett az Egyesült Államok második legnagyobb kapuja a cseppfolyósított földgáz exportját tekintve. 

A mostani csatornafejlesztési projekt keretében a Corpus Christi mélységét 47 láb (kb.14 m) MLLW-ről (átlagos legalacsonyabb vízállás) 54-re (kb. 16 m-re) növelték. A projekt magában foglalta a szélességének 400-ról (kb. 122 m-ről) 530 lábra (kb. 162 m-re) történő bővítését is, további hajószállító polcok kialakításával.  

Az 1. szakaszban a csatornát a Mexikói-öböltől Harbor Islandig ásták ki, míg a 2.-ban innen a La Quinta csomópont nyugati részéig folytak a kotrási munkálatok. A 3. etapban a La Quintától a Chemical TB-ig hosszabbították, az utolsóban pedig a Viola TB-ig mélyítették és szélesítették. Összességében mintegy 11,9 mérföldnyi (19,2 kilométernyi) csatornaszakaszhoz nyúltak hozzá. 

A projekt során kitermelt mintegy ötmillió köbméternyi anyagot a Corpus Christi- és a Nueces-öböl mocsárvidékének helyreállítására használták fel. Emellett egy 2000 láb (610 m) hosszú hullámtörő gátat is építettek a Nueces-delta területén, amely összeköttetést biztosít a jelenleg tervezett 4000 láb (1219 m) hosszú hullámtörő gáttal. 

A tőkeigényes vállalkozás finanszírozása a Corpus Christire szánt forrásokból, a kongresszus által elkülönített szövetségi költségvetésből, az Egyesült Államok Hadseregének Mérnöki Hadtestétől és tengeri magánvállalatoktól származott. 

Az újonnan bővített vízi út várhatóan megkönnyíti a nagyobb hajók biztonságos kereskedelmét és a kétirányú forgalmat, lehetővé téve a nyersolaj, a cseppfolyósított földgáz és más áruk hatékonyabb szállítását. A nagyon nagy nyersolajszállító hajók közlekedésének lehetővé válásával az exportőrök várhatóan több mint 200 millió dollárt takaríthatnak meg az éves szállítási költségeiken. 

Ám a projektnek akkor lesz vége, amikor a Corpus Christi folyamatos növekedést regisztrál a rakományforgalomban. Az idei első negyedévben ez 5 százalékkal nőtt, 51,3 millió tonnás áruforgalmat bonyolítva le, ami elsősorban a nyersolaj- és LNG-szállítások ugrásszerű emelkedésének köszönhető. A nyersolajszállítások 10,5 százalékkal, 33,4 millió, míg az LNG-szállítások 12,3 százalékkal, 4,3 millió tonnára nőttek. Emellett növekedést regisztráltak a száraz ömlesztett és a darabáru termékek szállításában is, pedig a kikötő már tavaly is rekordmennyiségű, 206,5 millió tonna rakományt mozgatott meg. 

A Corpus Christivel versenyző, a Mexikói-öböl partján fekvő Houston kikötője is nemrég jelentette be, hogy bővíteni fogja a csatornáját. Májusban az ottani kikötői bizottság arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Hadseregének Mérnöki Hadteste közzétette a 2025-ös pénzügyi évre szóló munkatervét, amely 33 millió dollárt szán a Houston Ship Channel bővítésére, a Project 11-re. A kotrási munkálatok folytatódnak a csatorna másik szakaszán, amelynek a befejezése az idei év közepére várható. 

De nemcsak a kikötők kapacitásának bővítése játszik majd fontos szerepet az amerikai ipar növekedési tervében, hiszen LNG-terminálok építése is folyamatban van az export bővítése érdekében. 

A Corpus Christi fejlesztése európai szempontból elsősorban az energiabiztonságot és az ellátási lánc stabilitását érinti. Az exportkapacitások bővítése – különösen az LNG és a nyersolaj terén – lehetővé teszi, hogy Európa diverzifikálja az energiaforrásait, csökkentve függőségét az orosz energiától. A nagyobb amerikai kivitel révén nő az esélye a versenyképesebb árak kialakulásának is, ami erősítheti az európai gazdaság ellenálló képességét az energiapiaci zavarokkal szemben. Ezt a diverzifikációs stratégiát azonban felboríthatja az Európai Bizottság javaslata, miszerint 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gáz, olaj és nukleáris energia importját.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons