A 21. század pénzügyi forradalmának egyik legmeghatározóbb innovációja a kriptovaluták megjelenése volt. A Bitcoin és az Ethereum által fémjelzett technológiai ugrás azonban egy komoly gyermekbetegséggel küzd: a szélsőséges árfolyam-ingadozással (volatilitással). Ez a kiszámíthatatlanság megakadályozta, hogy a kriptovaluták széles körben elterjedjenek mint napi fizetési eszközök vagy megbízható értékmegőrzők. Erre a problémára adott válaszként születtek meg a stablecoinok, magyarul árfolyamstabil digitális tokenek, amelyek célja, hogy hidat képezzenek a tradicionális pénzügyi világ (fiat valuták) és a decentralizált pénzügyek (DeFi) között. 

Mi is az a stablecoin? 

A stablecoin értékét egy stabil külső eszközhöz, leggyakrabban egy hivatalos állami fizetőeszközhöz (például az amerikai dollárhoz vagy az euróhoz) kötik. A cél az, hogy az árfolyama a lehető legkisebb mértékben térjen el a referenciaeszköz értékétől, ideális esetben fennmaradjon az 1:1 arány. 

Technológiai szempontból a stablecoin egy egyszerű ígérettel indult. A kibocsátó garantálja, hogy minden token mögött egy fix összegű, könnyen likviddé tehető eszköz – többnyire bankbetét vagy rövid lejáratú állampapír – áll. A legtöbb projekt fiat fedezetre épít (USDT, USDC, EURC), léteznek azonban kriptóval fedezett, sőt algoritmikus megoldások is. 

• Fiat fedezetű stablecoinok: ez a legelterjedtebb és legkönnyebben érthető típus. Minden egyes kibocsátott digitális érme mögött egy valódi, fizikai bankszámlán elhelyezett, egyenértékű fiat valuta (pl. dollár, euró) áll fedezetként. A legnagyobb szereplők, mint a Tether (USDT) és a Circle (USDC), ezt a modellt követik. A bizalom alapja, hogy a kibocsátó cég bármikor képes a digitális érméket visszaváltani a mögöttes valódi devizára. 

• Kriptofedezetű stablecoinok: itt más kriptovaluták (pl. Ethereum) képezik a fedezetet, de a volatilitás kivédése érdekében jelentős túlbiztosítással. Ez a modell decentralizáltabb, de komplexebb és sérülékenyebb. 

• Algoritmikus stablecoinok: ezek nem rendelkeznek közvetlen fedezettel, hanem szoftveres algoritmusok szabályozzák a kínálatukat, hogy az árfolyam stabil maradjon. Ez a legkockázatosabb típus, amint azt a Terra/Luna ökoszisztéma 2022-es összeomlása is bemutatta. 

A stablecoinok szerepe a gazdaságban 

A stablecoinok mára a globális pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplőivé váltak, és a hatásuk messze túlmutat a kriptotőzsdéken, mert rendkívül hatékony és olcsó nemzetközi utalásokat tesznek lehetővé, kikerülve a lassú és drága banki SWIFT-rendszert. Az olyan országokban, ahol magas az infláció és gyenge a helyi valuta (pl. Argentína, Törökország), a lakosság számára a dollárfedezetű stablecoinok jelentik a digitális menedéket, egyfajta hozzáférést a dollárhoz a szigorú devizakorlátozások ellenére. Ez a jelenség a „digitális dollarizáció”, ami egyrészt segíti az állampolgárokat az értékmegőrzésben, másrészt aláássa a nemzeti jegybankok monetáris politikájának hatékonyságát. 

A stablecoinok felgyorsíthatják a globális pénzforgalmat és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ugyanakkor komoly kihívást jelentenek a hagyományos bankrendszer számára. Ha a lakosság és a vállalatok jelentős pénzeszközöket tartanak stablecoinokban a bankszámlák helyett, az csökkentheti a bankok hitelezési kapacitását. A legjelentősebb világgazdasági folyamat, amit elindíthatnak, a pénzügyi hatalom átrendeződése. Egy olyan világban, ahol a tranzakciók jelentős része privát kibocsátású, dolláralapú stablecoinokon keresztül zajlik, az Amerikai Egyesült Államok monetáris politikájának és szabályozói döntéseinek befolyása drámaian megnő. 

A dollár hegemóniája a digitális térben és az európai válaszlépések 

Jelenleg a dollárfedezetű stablecoinok elsöprő versenyelőnyben vannak az euróalapú társaikkal szemben. A teljes, több mint 227 milliárd dolláros stablecoinpiac több mint 98 százalékát a dollárhoz kötött tokenek teszik ki, és elemzők szerint az idei év végére a 400 milliárd dollárt is eléri. Az eurófedezetű stablecoinok piaci részesedése elenyésző. Ennek több oka is van.  

Az egyik, hogy a dollár a világ első számú tartalékvalutája. A nemzetközi kereskedelem, az olajárazás és a globális pénzügyi piacok „nyelve” a dollár. Ez a „hagyományos” hegemónia természetes módon tevődött át a digitális térbe. Egy másik okot a halózati hatásban és a likviditásban kell keresni. Mivel a kriptovaluta-kereskedés legjelentősebb párosításai dollárstablecoinokkal (főleg USDT-vel) történnek, itt a legnagyobb a likviditás.  

A kereskedők és a befektetők odamennek, ahol a piac nagyobb, így a dollárstablecoinok népszerűsége önmagát erősíti.  

A harmadik ok, hogy az „első stablecoinfecskék” dollárfedezetűek voltak, és az olyan szereplők, mint a Tether, már évekkel ezelőtt megjelentek, és kiépítették azt az infrastruktúrát és bizalmi hálót, amivel az újonnan érkező euró-stablecoinok nehezen tudnak versenyezni. 

Továbbá a dollárfedezetű stablecoinok kibocsátói a Fed 4-5 százalékos rövid kamatához kötött állampapírokon realizálnak hozamot, míg az eurózóna 3 százalék körüli betéti rátája ennél kisebb marzsot enged. Ennél is fontosabb azonban a politikai háttér: Donald Trump idén januári rendelete a digitális pénzügyi technológiában való amerikai vezetést jelölte ki stratégiai célnak, miközben a kriptocégek banki szolgáltatásokhoz jutását is próbálják védeni. A Szenátus előtt fekvő GENIUS-törvényjavaslat pedig egységes, állami vagy szövetségi licencrendszert tervez bevezetni a 10 milliárd dollárnál kisebb kibocsátóknak. A politikai klímát jól érzékelteti, hogy a USDC-t kiadó Circle több mint 1 milliárd dollárt vont be New York-i tőzsdei bevezetésével, a részvényei pedig az első napon 168 százalékot emelkedtek. 

Európa hátrányban

Fennáll a lehetősége annak, hogy az európai polgárok és vállalatok számára vonzóbbá válhat egy dolláralapú digitális eszköz, ami gyengíti az euró nemzetközi szerepét és csökkenti az Európai Központi Bank (EKB) „seigniorage” jövedelmét (a pénzkibocsátásból származó hasznot). Az európai hatóságok csak korlátozottan tudnák kezelni egy az Európában működő, de az USA-ban szabályozott stablecoin esetleges problémáját (pl. fedezethiány), ami komoly pénzügyi válságot okozhatna Európában.  

Ha a dollárfedezetű stablecoinok uralják az európai fizetéseket és a feltörekvő tokenizált gazdaságot, annak súlyos következményei lehetnek az euróövezetre nézve.  Jelentősen csökkenne a monetáris szuverenitás, és az EKB részben elvesztené az irányítást a pénzkínálat és a kamatpolitika felett, ha a gazdasági szereplők jelentős része egy „külső” digitális valutát használna.  

Európa pénzügyi rendszere kiszolgáltatottá válna az amerikai jegybank (Fed) döntéseinek és az amerikai szabályozói környezetnek.  

Bár a 2024 végén hatályba lépő Markets in Crypto-Assets Regulation (MiCA)-rendeletet széles körben üdvözölték a jogbiztonság megteremtése miatt, azonban kapott kritikákat is. Ugyan egységes piacot ígér, de a stablecoinok napi 200 millió eurós tranzakciós plafonjával és a kamatfizetés tilalmával sokak szerint fékezi az innovációt. Különösen a nagy, nem euró-stablecoinokra vonatkozó korlátozások váltottak ki vitát, mondván, hogy azok a gyakorlatban nehezen betarthatók, és a felhasználókat a szabályozatlan platformok felé terelhetik. A Bizottság már tárgyal egy „MiCA-2” csomagról, amely 1 milliárd euróra emelné a plafont, és könnyített engedélyezést adna a kkv-k által kibocsátott eurótokeneknek. 

A dollár–euró-szembenállás 

A jelenlegi amerikai adminisztráció a stablecoint az amerikai pénzügyi hatalom és a dollár globális dominanciájának fenntartására szolgáló kulcsfontosságú eszközként kezeli a digitalizáció korában, hiszen a dollárhoz kötött stablecoinok (mint a USDT vagy a USDC) a dollár digitális „kiterjesztései”. Vagyis lehetővé teszik, hogy a világ bármely pontján az emberek dolláralapú eszközöket használjanak gyorsan és hatékonyan, ezzel erősítve az USA pénzügyi rendszerének globális szerepét, és ellensúlyozva más országok, például Kína digitális valuta törekvéseit. Azonban jelenleg még csak a pénzügyi felügyeleti szervek (mint a SEC) eseti döntésekkel („szabályozás végrehajtáson keresztül”) alakítanák a piacot és nincs egy a Kongresszus által elfogadott egyértelmű törvényi keretrendszer.  

Az EU stratégiája ezzel szemben a szabályozás-központúság. A fő prioritás a pénzügyi stabilitás, a fogyasztóvédelem és az euró monetáris szuverenitásának megőrzése. Az unió a MiCA révén egy „fallal körülvett kertet” szeretne létrehozni, ahol a szabályoknak megfelelő, biztonságos európai stablecoinok virágozhatnak, miközben a külső, potenciálisan kockázatosabb szereplőket korlátok közé szorítja.  

A második Trump-adminisztráció deregulációs lendülete és a dollár történelmi hálózati hatása rövid távon a dollártokenek előnyét konzerválja, de a MiCA-val létrejövő egységes európai keretrendszer hosszabb távon újraoszthatja a lapokat. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e stablecoinok, hanem az, hogy melyik devizaövezet épít erősebb ökoszisztémát köréjük, és melyik tudja megőrizni a pénzügyi szuverenitását a digitális valuták korszakában. 

A fenti cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak, konkrét befektetési kérdések eldöntéséhez keressen fel befektetési tanácsadó szakértőt. 

Kapcsolódó:

Fotó: Pexels