Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
Az Egyesült Államok és Kína a két napon át tartó, komoly tétekkel teli kereskedelmi tárgyalását egy az érzékeny áruk áramlásának újjáélesztésére irányuló tervvel zárta le – ez a keretrendszer most Donald Trump és Hszi Csin-ping áldására vár.
A mintegy 20 órás londoni megbeszéléseket követően Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy múlt hónapban mindkét fél megalkotta a vámok csökkentését eredményező genfi konszenzus végrehajtásának keretét. „Először is ki kellett küszöbölnünk a negatívumokat – mondta. – Most már továbbléphetünk, és megpróbálhatunk növekvő kereskedelmet folytatni.”
Bár ez a derűlátóbb hangnem megnyugtathatja a világ legnagyobb gazdaságainak szétválása miatt aggódó befektetőket, kevés részlet ismert, és az alkut a legfelsőbb vezetők még mindig elvethetik. A megbeszélések nem sokat tettek az olyan problémák megoldására, mint Kínának az Egyesült Államokkal szembeni hatalmas kereskedelmi többlete, és az a washingtoni meggyőződés, hogy Peking dömpingárakon kínálja az áruit a piacain.
A 12 órán át tartó maratoni alkudozás végén Lutnick elmondta, a kínaiak ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a kritikus ritkaföldfémek szállítását az amerikai autóipari és védelmi cégek számára, Washington pedig enyhítené a saját exportellenőrzéseinek egy részét – mindezek azt sugallják, hogy a kétoldalú kapcsolatok két legkényesebb kérdésében előrelépés történt.
Li Csenggang, Kína kereskedelmi főtárgyalója elmondta, hogy az amerikai és a kínai delegáció a megbeszéléseken született javaslatokat „hazaviszi” a saját vezetőinek. A tárgyalások „mélyrehatók és őszinték” voltak – tette hozzá.
He Lifeng, a kínai delegációt vezető miniszterelnök-helyettes a China Central Television állami tévé szerint szerdán további megjegyzéseiben felszólította mindkét országot, hogy a megbeszélések után használják ki a kereskedelmi tárgyalási mechanizmus előnyeit a „konszenzus javítása, a félreértések csökkentése és az együttműködés erősítése” érdekében.
A piac visszafogottan reagált a bejelentésre, az amerikai határidős részvények árfolyama csökkent, az offshore jüan pedig alig változott. A kínai szárazföldi irányadó részvényindex 0,8 százalékkal emelkedett záráskor, ami közel egy hónapja a legnagyobb arány. Az európai részvényárak alig változtak.
„A piacok valószínűleg üdvözlik a konfrontációról a koordinációra való áttérést – mondta Charu Chanana, a Saxo Markets vezető befektetési stratégája. – Még nem vagyunk túl a nehezén – Trumpon és Hszin múlik, hogy jóváhagyja és érvényre juttatja-e a mostani megállapodást.”
A kínai kereskedelmi minisztérium egyelőre nem válaszolt a megkeresésekre, a külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian mindössze annyit mondott, hogy nem tud további információkkal szolgálni.
A londoni találkozóra azt követően került sor, hogy Trump a múlt héten, hivatalba lépése óta először, beszélt Hszivel, hogy megállítsa a kapcsolatok elmérgesedését, mivel mindkét fél azt állította, hogy a másik elállt a genfi megállapodástól. Az amerikaiak azzal vádolták Kínát, hogy feltartóztatja a mágnesexportot, míg Pekinget Trumpnak a chiptervezési szoftverekre, a repülőgép-hajtóművekre és a diákvízumokra vonatkozó új ellenőrzései dühítették fel.
A két ország vitája megmutatta az exportellenőrzés növekvő szerepét a modern kereskedelmi háborúban, ahol a ritkaföldfémekhez vagy a mikrochipekhez való hozzáférés az egyik félnek komoly gazdasági befolyást biztosíthat a riválisával szemben. Az európai kereskedelmi tisztviselők és a globális autógyártók az elmúlt hetekben szintén megkongatták a vészharangot a vadászgépek és az elektromos járművek számára létfontosságú kínai szállítások megszakadása miatt.
Lutnick mindenesetre optimistán nyilatkozott, és azt sugalla, hogy megtalálták a módját a holtpontról való kilábalásnak.
„Az Amerikai Egyesült Államok számos intézkedést hozott akkor, amikor ezek a ritkaföldfémek nem érkeztek meg hozzánk – tette hozzá. – Arra kell számítani, hogy ezeket – ahogy Trump mondta – kiegyensúlyozott módon visszavonjuk.”
Ha a Kína katonai fejlődése szempontjából kritikus fontosságú technológia alku tárgyává válna, az jelentős változást jelentene az USA számára, amely az exportellenőrzéseket nemzetbiztonsági aggályokkal indokolta. Ez azonban ajtót nyitna Kína előtt, hogy a ritkaföldfémek terén fennálló dominanciáját kihasználva további korlátokat szabjon a csúcstechnológiát képviselő chipek esetében.
Példátlan az, hogy az USA enged az exportellenőrzésből – írta a LinkedInen Wendy Cutler, az Egyesült Államok korábbi vezető kereskedelmi tárgyalója, az Asia Society Policy Institute munkatársa, miközben rámutatott a jelenlegi megállapodás törékenységére.
Két nap, három amerikai kabinettag és egy kínai miniszterelnök-helyettes kellett ahhoz, hogy visszatérjünk a genfi megállapodás betartásához – tette hozzá. Szerinte ez annak az elkövetkező 60 napnak az „előzetese”, amikor az amerikai és a kínai tisztviselőknek egy szélesebb körű kereskedelmi megállapodás részeként a többletkapacitásról, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról és a fentanilüzletelésről kell megállapodásokat kötniük.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője elmondta, hogy az utóbbi kérdés, amelyre a Trump-kormányzat a Kínára kivetett 20 százalékos vám indokaként hivatkozott, az amerikai elnök számára prioritást élvez. „E tárgykörben jelentős előrelépést várunk a kínaiaktól” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy további találkozókat nem terveznek, mivel a két fél gyakran tárgyal egymással. Hasonló hangot ütött meg Li Csenggang is: „Reméljük, hogy az elért haladás elősegíti a bizalom kiépítését.”
Az Egyesült Államok és Kína az egymás ellen áprilisig bevezetett bénító vámok 90 napos haladékának mintegy harmadánál tart. Bár a genfi megállapodás nagymértékben csökkentette a vámokat, a kereskedelem továbbra sem kiegyensúlyozott – Kína USA-ba irányuló exportja májusban a legnagyobb mértékben esett 2020 eleje óta, amikor a világjárvány leállította a kínai gazdaságot.
Josef Gregory Mahoney, a sanghaji Kelet-kínai Normál Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint a kereskedelmi háború legnagyobb vesztesége nem az elmaradt forgalom, hanem a bizalomvesztés.
„Sokat hallottunk a tárgyalások kereteiről szóló megállapodásokról – tette hozzá. – De az alapvető kérdés továbbra is fennáll: chipek kontra ritkaföldfémek. Minden más csak pávatánc.”
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons