A mesterséges intelligencia (MI) eltörölheti a fehérgalléros munkahelyek felét, és 10-20 százalékra emelheti a munkanélküliség arányát az elkövetkező öt évben. A legnagyobb veszély a technológiai, a pénzügyi, a jogi, a tanácsadói és más irodai területek munkavállalóit fenyegeti, különösen a kezdő pozíciókban lévőket – figyelmeztet Dario Amodei, a világ egyik legnagyobb MI-fejlesztő vállalata, az Anthropic vezérigazgatója. 

Rámutatott, hogy a technológia még mindig rengeteg, egyelőre elképzelhetetlennek tűnő lehetőséget rejt magában, amik nemcsak előnyös, hanem kellemetlen következményekkel is járhatnak. „A rákot meggyógyítjuk, a gazdaság 10 százalékkal nő évente, a költségvetés kiegyensúlyozott… és az emberek 20 százalékának nincs állása” – szemléltette az MI előretörésében rejlő ellentmondást. Szerinte már 2028 előtt eljöhet a munkaerőpiaci tragédia, és „mint ennek a technológiának a fejlesztői, kötelességünk őszintének lenni azzal kapcsolatban, hogy mi következik”. Hozzátette azonban, hogy az MI-t fejlesztő cégek számára is nehéz ennek a kommunikációja, mivel amikor a technológia veszélyeire figyelmeztetnek, sokan azt mondják, eltúlozzák azokat és nem hiszik el a valós veszélyeket. 

Ez a bizalmatlanság nem meglepő, főleg, ha megismerjük azokat az ellentmondásos körülményeket, amikre reagálva Amodei megosztotta az aggodalmait az Axiosszal, miután a saját fejlesztésük elképesztő képességeiről beszélt. Az Anthropic modelljei képesek kódolni és működtetni az ember helyettesítésére alkalmas MI-termékeket. A múlt héten megjelent a Claude 4, a vállalat legújabb chatbotja, amely a tesztek során „szélsőségesen zsaroló viselkedésre” volt képes, amikor hozzáférést kapott olyan e-mailekhez, amelyekben a modell közelgő lekapcsolására és egy másikkal való leváltására utaltak. A Claude 4 erre – egy e-mailben részletezett – házasságtörő viszonnyal kezdte zsarolni az őt tesztelő informatikust. 

Nem érzékeljük a veszélyek realitását 

Az MI munkaerőpiacra leselkedő fenyegetését a politikai döntéshozók vagy nem értik, vagy nem mérik fel annak realitását, miközben a cégvezetők félnek beszélni róla. Sok munkavállaló nem ismeri fel a közelgő „munkahelyi apokalipszis” kockázatát – egészen addig, amíg az be nem következik. Donald Trump még nem nyilatkozott az ügyben, Steve Bannon azonban, aki az első ciklusa alatt a főtanácsadója volt, osztja Amodei nézeteit. Szerinte a 2028-as elnökválasztási kampányban az MI negatív munkaerőpiaci hatásai már a fő kérdések között fognak szerepelni. „Nem hiszem, hogy bárki is figyelembe veszi, hogy a 30 év alattiak adminisztratív, vezetői és technikai feladatkörei – amelyek fontos belépő szintű állások a húszas korosztály számára – hogyan fognak megszűnni.” 

A cégvezető úgy véli, három fő tényezője van a fehérgalléros munkahelyek MI általi felszámolásának. 

1. Az OpenAI, a Google, az Anthropic és más nagy MI-vállalatok továbbfejlesztik a nagy nyelvi modelljeik (LLM) képességeit azzal a céllal, hogy elérjék és meghaladják az emberi teljesítményt. Ez a folyamat már elkezdődött, és egyre inkább felgyorsul. 

2. Az amerikai kormányzat eközben attól tart, hogy lemarad Kínától a technológiai versenyben, illetve hogy megijesztené a munkavállalókat, ha előzetesen figyelmeztetné őket a veszélyekre. Emiatt sem a kormányzat, sem a kongresszus nem szabályozza megfelelően a technológiát, miközben a nyilvánosság tájékoztatása is elmarad. Ez a hozzáállás valószínűleg nem fog változni. 

3. A legtöbb amerikai nincs tisztában az MI növekvő erejével és a munkahelyeket fenyegető veszélyével, vagy nem figyelnek oda eléggé ezekre. 

Amennyiben ezek a tényezők nem változnak, a cégvezetők megtehetik, hogy szinte egyetlen éjszaka alatt tömegesen cserélik le az emberi munkavállalóikat MI-re, látva, hogy mennyit lehet spórolni a technológiával. Nem muszáj új állásokat meghirdetni vagy a megüresedett helyeket emberi munkaerővel feltölteni – jöhet az MI! Mindezt a közvélemény már csak akkor fogja fel – mondja Amodei –, amikor már túl késő lesz. 

A chatbotokat sokan még csak egy divatos keresőmotornak, egy fáradhatatlan kutatónak vagy egy nagyszerű szerkesztőnek tekintik, és csupán arra figyelnek, hogy jelenleg mire képesek. Ügyesek az összefoglalások készítésében, az ötletelésben, a dokumentumok olvasásában, a jogi szerződések értékelésében, a különböző tünetek és egészségügyi feljegyzések sajátos (és hátborzongatóan pontos) értelmezésében. 

Az Anthropic egyik kutatása szerint az MI-modelleket főleg egyfajta apró munkát elvégző asszisztensként alkalmazzák, hogy a cégek dolgozói magasabb szintű feladatokkal tudjanak foglalkozni. Valójában azonban  

az MI használata az automatizáció irányába mutat, vagyis a vállalatok arra törekednek, hogy a mesterséges intelligencia ne csak segítse, hanem ténylegesen el is végezze az egyes munkafolyamatokat.  

Ez pedig akár néhány éven belül be is következhet. 

Nem lesznek állásinterjúk, csak MI-ügynökök 

Főleg, ha vigyázó szemeinket az ún. MI-ügynökökre vetjük, ugyanis több száz technológiai vállalat verseng ezek fejlesztése terén. Az ügynökök működése a nagy nyelvi modelleken alapul, és a legegyszerűbb is képes bizonyos emberi munkák elvégzésére – azonnal, bármikor és jelentősen olcsóbban. Képesek programozásra, költségvetés kezelésére, elemzésekre, ügyfélszolgálati és marketingfeladatokra vagy szövegszerkesztésre – a lehetőségek végtelenek, és számos vállalat már használ is ilyen MI-ügynököket. 

Ott van például a Meta. Mark Zuckerberg szerint  

a közepes szintű programozókra hamarosan nem lesz szükség, lehet, hogy már ebben az évben sem.  

„Valószínűleg az idén a Meta, valamint a hasonló vállalatok olyan mesterséges intelligenciával fognak rendelkezni, amely gyakorlatilag egyfajta középszintű informatikus lesz a vállalatnál, és képes lesz programokat írni” – osztotta meg januárban. Hozzátette: ez csökkenteni fogja az emberi munkaerő iránti igényt, majd röviddel ez után bejelentette, hogy cége 5 százalékos létszámleépítést tervez. 

Élénk vita folyik arról, hogy az üzleti élet mikor tér át a hagyományos szoftverekről az MI-ügynökökre. Kevesen kételkednek abban, hogy erre gyorsan sor kerül, és abban is konszenzus van, hogy előbb fokozatosan, majd – talán már jövőre – robbanásszerűen bekövetkezik. 

A forradalom itt is felfalhat egyeseket 

Az OpenAI vezérigazgatója eközben a technológiai fejlődés történetére alapozva reálisan optimista hangot ütött meg. „Ha egy lámpagyújtogató láthatná a mai világot, elképzelhetetlennek tartaná a körülötte látható jólétet” – írta Sam Altman Az intelligencia kora című publicisztikájában. 

Ez persze érthető, és valóban, a korábbi technológiai átalakulások is sok munkahelyet eltüntettek, de rengeteg újat is hoztak. A különbség az MI fejlődésének a gyorsasága, illetve az, hogy mennyire széleskörűen érinti a vállalatokat és az egyéneket.  

A mostani változás 10 millió munkahelyet is elsöpörhet, méghozzá nagyon rövid időn belül. 

Már tapasztalható, hogy a nagyobb cégek is megkezdték az átalakulást: 

• a Microsoft 6 ezer dolgozótól szabadul meg, ami az összes munkavállaló körülbelül 3 százaléka, a legtöbben közülük mérnökinformatikusok, 

• a Walmart a működés egyszerűsítése érdekében 1500 munkahelyet szüntet meg, 

• egy texasi kiberbiztonsági vállalat, a CrowdStrike 500 állást szüntetett meg, azaz munkavállalóinak az 5 százalékát engedte el arra hivatkozva, hogy „elérkezett a piac és a technológia fordulópontja, amikor az MI minden iparágat átformál”. 

A munkahelyek megszünése pedig nem csak azok számára rossz hír, akik már régóta egy adott cégnél dolgoznak. A mesterséges intelligencia „a karrierlétra legalsó fokait zúzza össze – junior szoftverfejlesztői, jogi asszisztensi, kezdő ügyvédi állásokat és a kiskereskedelmi munkalehetőségeket –, a fiatalokat tehát a chatbotok és más automatizált ügyfélszolgálati eszközök fogják kiszorítani” – jelezte Aneesh Raman, a LinkedIn gazdasági lehetőségekért felelős vezetője. 

A hosszú távú következmények a felsoroltak mellett gazdasági, társadalmi és politikai kockázatokat is magukban hordoznak. Ahogyan Amodei kiemeli,  

az MI munkaerőpiaci hatalomátvétele a vagyon nagymértékű és aránytalan koncentrációjához vezethet,  

„a lakosság jelentős része számára pedig nehézzé válhat, hogy valóban hozzájáruljon a gazdasághoz. Ezt pedig nem szeretnénk, hiszen a demokráciában a hatalom ellensúlya azon alapul, hogy az átlagos embereknek is van súlya azáltal, hogy gazdasági értéket teremtenek” – fogalmaz az Anthropic vezetője. 

Megosztott néhány elképzelést arról is, miként lehetne elkerülni ezt a helyzetet. 

1. A közvélemény nyílt és érthető tájékoztatása az MI okozta változások következményeiről és körülményeiről. Erre azért van szükség, hogy minden munkavállaló tudja, hogyan tervezze a karrierútját. 

2. A munkahelyek megszüntetésének az ütemét mérsékelni kell azáltal, hogy az amerikai munkavállalóknak segítenek jobban megérteni, hogy a mesterséges intelligencia miként bővítheti a feladataikat. Ez több embernek is lehetőséget adna arra, hogy eligazodjon az átmenetben, valamint ösztönözné a vállalatvezetőket önmaguk és dolgozóik képzésére. 

3. Jobban értesült tisztviselők kellenek, akik az informáltságuk révén a nyilvánosságot is hatékonyabban tudnák tájékoztatni. Amodei szerint el kellene indítani egy közös tanácsot, vagy több hivatalos tájékoztatást kellene adni a politikai döntéshozóknak az MI-vel kapcsolatban. 

4. Szükség van azon politikai megoldások megvitatására, amelyek egy olyan gazdaság esetében merülhetnek fel, amelyet a mesterséges intelligencia ural. Ez a munkahelyi átképzési programoktól kezdve a nagy MI-vállalatok általi vagyonteremtés innovatív módjainak elterjesztéséig terjedhet.  

Az Anthropic létrehozta az Anthropic Economic Indexet, amely valós adatokat szolgáltat a Claude használatáról a különböző foglalkozások esetében. Emellett megalakították az Anthropic gazdasági tanácsadó testületét, hogy segítsen a technológiához kapcsolódó nyilvános viták fellendítésében. Amodei elmondta, reményei szerint az index más vállalatokat is arra ösztönöz, hogy megosszák a munkavállalókkal a modelljeik használatára vonatkozó információikat, így a döntéshozók átfogóbb képet kaphatnak a valós helyzetről. 

Rámutatott, hogy valószínűleg az MI-vállalatok komolyabb megadóztatására lesz szükség. Felvázolt egy jelképes adórendszert, amelyben minden alkalommal, amikor valaki egy MI-modellt használ, és abból egy cég profitál, a bevétel 3 százalékát a kormánynak kellene juttatni. A központi költségvetés az így beérkezett forrásokat aztán újra eloszthatná valamilyen formában. Szerinte  

ha az MI tényleg úgy tör majd előre, ahogyan arra számítani lehet, akkor ez a megoldás több ezermilliárd dollárnyi bevételt jelentene az államkasszának. 

Végezetül hozott egy szemléletes példát: 

„Nem állíthatod meg úgy a vonatot, hogy egyszerűen kilépsz elé. Az egyetlen megoldás, ami működik, a vonat irányítása. Módosítsd a haladása irányát 10 fokkal. Ezt meg lehet tenni, és most kell megtennünk.” 

(Forrás: Axios) 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime