Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök június 13-án az X-en jelentette be, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az Ébredő oroszlán hadművelet keretében támadásokat hajtott végre Irán ellen, annak nukleáris létesítményeit célozva. Netanjahu azt mondta, Irán az 1979-es iszlám forradalom óta fenyegeti Izraelt, és az ország elpusztítására buzdít, ennek pedig szeretnének véget vetni. Tájékoztatása szerint Teherán már elő tudna állítani kilenc atombombát, ezért elhatározták, hogy megsemmisítik az arab állam nukleáris képességeit, és a támadásokat addig folytatják, amíg „a fenyegetést el nem hárították”.
Moments ago, Israel launched Operation “Rising Lion”, a targeted military operation to roll back the Iranian threat to Israel's very survival.
— Benjamin Netanyahu – בנימין נתניהו (@netanyahu) June 13, 2025
This operation will continue for as many days as it takes to remove this threat.
——
Statement by Prime Minister Benjamin Netanyahu: pic.twitter.com/XgUTy90g1S
Izraeli közlések szerint Irán légvédelmét és legtöbb rakétagyártó kapacitását a tavaly október 7-i Hamász-támadás után semlegesítették. Ha ez valóban így van, a most kibontakozó konfliktus során alacsonyabb lehet az arab állam ellenálló képessége.
Az országszerte szétszórt, és sok esetben a föld alá rejtett nukleáris létesítményekre mért csapást Jeruzsálem F–35-ös lopakodóbombázókkal hajthatta végre a Bloomberg elemzői szerint. Ezek a gépek csak 1-2 tonnás bombák hordozására alkalmasak, így az izraeliek részéről további akciókra lesz szükség ahhoz, hogy áttörjék a célpontok védelmét, ám a két állam közötti távolság miatt ez kockázatos légiután-töltést igényelne. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az iráni létesítmények olyannyira védettek, hogy szinte lehetetlen hagyományos robbanóanyagokkal vagy bombákkal kárt tenni azokban.
A támadások olyan pontosak voltak, hogy valószínűleg a helyszínen dolgozó izraeli ügynökök is kellettek a kivitelezéséhez. Az izraeli légierővel párhuzamosan péntek hajnalban a Moszad is aktív szerepet vállalt az akcióban, és hatástalanított egyes rakétakilövő állomásokat és légvédelmi rendszereket – közölte egy névtelenséget kérő izraeli nemzetbiztonsági tisztségviselő.
A támadásokat követően Irán, majd Izrael is lezárta a légterét. Teherán dróntámadással válaszolt az izraeli csapásra – körülbelül százat vetett be, amelynek egy részét az izraeli légvédelem elfogta. Az iráni repülőtéren lezárták a forgalmat, Izrael pedig dél körül ideiglenesen leállította legnagyobb földgázmezőjét, a Chevron által működtetett Leviatánt, amely Izraelben, Jordániában és Egyiptomban látja el a fogyasztókat. Hasonló történt a Hamász 2023. októberi támadását követően is.
Később az iráni hírügynökség bejelentette, hogy
az iráni iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) vezetője, Hosszein Szalami életét vesztette az izraeli támadásokban, mellette pedig a fegyveres erők vezetője Mohammad Bagheri is áldozatul esett.
Mindkét tiszt közvetlenül Ali Hámenei ajatollah kinevezettje volt, és amellett, hogy az iráni katonai vezetés legfontosabb emberei voltak, az olyan proxyszövetségek működtetésében is szerepet vállaltak, mint a libanoni Hezbollah vagy a Gázában tevékenykedő Hamász. Meghalt továbbá Gholam Ali Rashid, aki a központi vezetés igazgatójaként a hadsereg és az IRGC közötti összeköttetésért és együttműködésért volt felelős. Később az IRGC szóvivője „kemény választ” helyezett kilátásba Izraellel és az USA-val szemben is. Az áldozatokat látva kijelenthető, hogy Irán katonai vezetése nehéz helyzetben lehet, hiszen már az Izrael és Hamász közötti 2023-as háború kirobbanása óta több, a proxyszervezetekben fontos pozícióban lévő tisztet veszített el.
— Secretary Marco Rubio (@SecRubio) June 13, 2025
A támadást követően Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az Egyesült Államok abban nem vett részt, Jeruzsálem egyoldalú döntés alapján hajtotta azt végre. Rámutatott, hogy Donald Trump és kormányzata „minden szükséges lépést” megtett, hogy lebeszélje Izraelt a katonai akcióról, ám ők úgy vélik, hogy ez a mostani „önvédelmi szükségszerűség” volt. Leszögezte, hogy Washington elsődleges érdeke a térségben állomásozó amerikai erők védelme, és felszólította Iránt, hogy tartózkodjon az amerikai érdekek és személyzet megtámadásától.
Trump a Truth Social közösségi oldalon is megerősítette, hogy bár tudott a támadásról, Amerika távol tartotta magát attól, illetve nem is szólt róla Iránnak. „Már eddig is rengeteg halál és pusztítás volt, de még mindig van idő, hogy véget vessünk a mészárlásnak. A következő, már megtervezett támadások még kegyetlenebbek lesznek. Iránnak egyezségre kell jutnia, mielőtt semmi sem marad” – írta az elnök. Azt is jelezte, hogy
továbbra is elkötelezettek a Teheránnal való nukleáris megegyezés mellett, ezért Steve Witkoff Közel-Keletért felelős megbízott vasárnap Ománban ülhet asztalhoz a tárgyalások hatodik körének lebonyolítása érdekében.
„Izrael döntése az Irán elleni légicsapásokat illetően egy meggondolatlan eszkaláció, amely a regionális feszültségek felszítását kockáztatja. Ezek a csapások nemcsak ártatlan civilek életét, hanem az egész Közel-Kelet stabilitását veszélyeztetik” – jelezte Jack Reed szenátor, aki a szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának vezető demokrata tagja.
Netanjahut több vezető politikus is megkereste. Az izraeli miniszterelnök péntek délután 3-ig már Friedrich Merz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is beszélt. A várakozások szerint Trump mellett Vlagyimir Putyin és a brit miniszterelnök, Keir Starmer is keresni fogja.
Felhördült az energiapiac, de a hosszú távú hatás a további eszkaláció kérdése
Az OPEC+ kínálatbővítése és a kereskedelmi háború miatti bizonytalanságok okozta nyomás miatt a már egyébként is mélyponton lévő globális kőolajpiac újabb geopolitikai kockázattal kell számoljon.
A Brent nyersolaj ára több mint 8 százalékkal növekedett az izraeli akciót követően. A túlkínálattól való korábbi félelmet felváltotta az árnövekedés miatti aggodalom, legalábbis rövid távon.
Hosszú távon pedig sok függ attól, hogy Irán mit válaszol, illetve hogy a Közel-Kelet globálisan is kulcsfontosságú energiaforrásait vagy a térségen áthaladó teherszállítást miként befolyásolja az újabb konfliktus.
Irán már a korábbi összecsapások során is fenyegetett a világ egyik legfontosabb kereskedelmi pontja, a Hormuzi-szoros lezárásával, ahol a világ kőolaj-kereskedelmének körülbelül 26 százaléka halad át, így ha ezt megteszi, az annak komoly következményei lehetnek. Ugyanis itt halad át napi majdnem 16,5 millió hordó nyers és finomított kőolaj – Szaúd-Arábiából, Irakból, Kuvaitból, az Egyesült Arab Emírségekből és Iránból –, illetve a világ napi cseppfolyósítottföldgáz-ellátásának (LNG) több mint ötöde, főként Katarból.
A Hormuzi-szoros azért lehet veszélyes fojtópont, mivel a víz sekélysége okán még kiszolgáltatottabbá teszi az itt áthaladó hajókat a vízi aknáknak, szűkössége miatt pedig a partról indított rajtaütéseknek – például rakétatámadásoknak. Habár Teherán még sohasem váltotta be az átjáró lezárásáról szóló fenyegetéseit – és vélhetően a saját exportja érdekében nem is fogja –, bármilyen itteni konfliktus vagy feszültség jelentős hatással lehet a globális energiaellátásra.
Irán kőolaj-kitermelése 2019 óta főként a kínai keresletre támaszkodva helyreállt, és ma eléri a napi 4 millió hordót. Itt megjegyzendő, hogy egyes izraeli csapások nagyon közel voltak a kulcsfontosságú iráni olajfinomítókhoz, például a teheráni üzemhez. Amennyiben a zsidó állam támadásai kitartanak, az egyes kőolaj-feldolgozó és a -szállításban szerepet játszó létesítmények is veszélybe kerülhetnek.
a kőolaj ára rövid távon elérheti a 80 dolláros hordóárat, ha a konfliktus elmélyül és elhúzódik,
de „a növekvő OPEC+-kínálat csökkentheti a nyereséget, és őszre visszatérhet a túlkínálat miatti aggodalom. Legrosszabb esetben, mint a Hormuzi-szoros lezárása vagy Irán napi 2,1 millió hordós exportjának akadozása, súlyos következményekkel járhat a globális ellátásra nézve”.
Emellett a teherszállítás is drágulhat, ami már a kereskedelmi háború és Trump kiszámíthatatlan vámpolitikája miatt is nyomás alatt áll. A legnagyobb nyersolajszállító hajóflották 15 százaléka az arab-tengeri öblök környékén mozog, és ezek körülbelül 20 százaléka mindennap a Hormuzi-szoroson keresztül szállít, így a mostani akció tovább növelheti a fuvardíjakat.
Egyes kőolajpiaci szakértők szerint a korábbi konfliktusok alapján legfeljebb 3-5 dolláros áremelkedésre lehet számítani, mivel az árakba részben már a támadást megelőzően belekalkulálták az eszkaláció lehetőségét. A helyzet tehát akkor lesz világosabb, amikor a konfliktus folytatódik.
Mindenesetre az európai földgázárak megugrottak az izraeli támadás hírére. Az irányadó határidős jegyzések 5,7 százalékkal növekedtek, ami a legnagyobb emelkedés az elmúlt öt hétben. Ha hosszú távon fennmaradnak a Hormuzi-szoros körüli feszültségek vagy megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, és Irán lezárja azt, az – ahogy utaltunk rá – súlyos következményekkel járhat az európai energiaellátásra nézve. Az európai tárolók töltöttsége rendkívül alacsony, ráadásul az uniós energiapolitika beszűkíti a tagállamok mozgásterét, ami emeli az árakat. A mostani konfliktus még inkább megnehezítheti a nyári-őszi betárolást.
A casus belli, vagyis az iráni atomprogram
Irán jelentősen felfejlesztette atomprogramját, amióta 2018-ban, Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok felmondta azt a 2015-ös nukleáris megállapodást, amelynek értelmében a nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe a nyugati szövetségesek enyhítették a Teheránra nehezedő szankciókat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Iránnak május közepén több mint 9 tonna dúsított uránja volt, ami több mint negyvenötszöröse a 2015-ös egyezményben engedélyezett mennyiségnek.
Ebből 408,6 kg 60 százalékos dúsítottságú anyag, ami azt jelenti, hogy közel van a nukleáris robbanótöltetekhez szükséges 90 százalékos szinthez.
A korábbi megállapodás értelmében Teherán 2030-ig csak 3,7 százalék alatt dúsíthatott volna uránt, ami a 235-ös uránizotóp koncentrációja – márpedig ez kell az atomerőművekhez. Az ország mostanra elvileg – az IAEA információi és definíciói szerint – körülbelül 10 atombomba előállítására lehet képes.
Iránban számos olyan nukleáris létesítmény található, amely a nukleáris fűtőanyag-termelés különböző fázisainak kivitelezésére alkalmas. Sárga jelzés: urándúsítás vagy annak kutatása. Zöld jelzés: katonai tesztelés. Piros jelzés: hulladékelhelyezés. Villámjel: atomreaktor – Darkhoveynben egy, Busehrben kettő építés alatt. Atommagpiktogram: kutatóreaktor. Csákányjelzés: uránbánya. A kérdőjellel jelölt helyeken ismeretlen nukleáris tevékenység zajlik. Forrás: Bloomberg.
A fenti ábrán megjelenített nukleáris létesítmények mindegyike jól elrejtve, közülük jó néhány pedig az ENSZ határozatait megsértve épült. Teheránban található az a kutatóközpont, amely otthont ad annak a reaktornak, amit az USA 1967-ben adott Iránnak, hogy orvosi radioizotópokat tudjanak előállítani vele.
Az ország egyetlen működő atomerőműve Busehrben található, amelyet egy német vállalat kezdett építeni 1000 MW névleges kapacitással, azonban a projekt az 1979-es iszlám forradalom idején félbeszakadt. Végül orosz támogatással épült fel, és alacsonyabb kapacitással, de 2011-ben megkezdte működését. Azóta Iránt Oroszország látja el nukleáris fűtőanyaggal, és az erőmű az IAEA ellenőrzése alatt áll.
Darkhoveyn közelében 2022-ben megkezdték egy 300 MW-os létesítmény építését. A Hormuzi-szoros közelében található Sirikben pedig tavaly láttak hozzá egy 5 ezer MW kapacitású, négy erőműből álló létesítmény felhúzásához.
A június 13-i izraeli akcióban 6 atomtudós is elhunyt, köztük Ferejdun Abbászi, az iráni atomenergia szervezet korábbi igazgatója, így a katonai vezetés mellett az iráni atomprogram is jelentős szellemi veszteségeket könyvelhet el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: X/Jesse Cohen
