A döntés az MI-t fejlesztő hadiipari cégek malmára hajtja a vizet, miközben a biztonság háttérbe szorul.
Pete Hegseth védelmi miniszter május 28-án bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumán belül működő Operatív Tesztelési és Értékelési Igazgatóság (DOTE) létszámát. A hivatal, amelyet az 1980-as években alapítottak kongresszusi nyomásra, azóta is az utolsó védelmi vonalat jelenti a harctéri bevetés előtt álló fegyverrendszerek és mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák számára.
A döntés értelmében a hivatal létszáma 94 főről 45-re csökken, az igazgatót lecserélik, és mindössze egy hét áll rendelkezésükre, hogy az ezzel járó átszervezéseket végrehajtsák. A miniszter az intézkedést a pazarló bürokrácia csökkentésével és a harci képesség növelésével indokolta.
A független ellenőrzés gyengülése
Missy Cummings, a George Mason Egyetem professzora szerint a DOTE „az utolsó kapu, mielőtt egy technológia a harctérre kerülne”. Noha a minisztérium kisebb kísérleteket engedélyezhet a hivatal bevonása nélkül, minden, széles körben bevetendő rendszernek át kell mennie a hivatal tesztelésén.
Cummings elmondta, hogy eddig mindkét politikai oldal egyetértett abban, hogy a DOTE szerepe kulcsfontosságú volt a pazarlás, a csalás és a visszaélések csökkentésében, ugyanis független visszacsatolást adott a vállalatok és az alvállalkozók technológiai ígéreteiről, és lehetőséget biztosított a rendszerek szigorúbb biztonsági vizsgálatára.
Nem meglepő, hogy a mostani leépítés komoly kérdéseket vet fel, különösen az MI-technológiák rohamos katonai integrációjának időszakában. Míg korábban a Pentagon elsősorban a számítógépes látás alkalmazásával kísérletezett, ma már a generatív MI, köztük a nagy nyelvi modellek is célkeresztbe kerültek. Ez a technológia ugyanis természeténél fogva hajlamos tévedésekre és „hallucinációkra”, azaz valótlan állítások generálására.
Üzlet az MI-nek, kockázat a katonáknak
A leépítések épp egybeesnek azzal az időszakkal, amikor az MI-fejlesztéssel foglalkozó hadiipari szereplők – mint az Anduril vagy az Anthropic – egyre nagyobb befolyáshoz jutnak. Az Anduril nemrég egy 2,5 milliárd dolláros befektetéssel gazdagodott, és az értéke meghaladta a 30 milliárd dollárt. Emellett az olyan vállalatok, mint az OpenAI, amelyek korábban vonakodtak katonai projekteken dolgozni, most már nyitottabbak a védelmi együttműködésre.
Hegseth szerint a létszámleépítés „hatékonyabbá teszi a fegyverek tesztelését és bevezetését”, valamint 300 millió dollár megtakarítást eredményez. Cummings azonban úgy véli, hogy ezzel csak felgyorsítják az új fejlesztések elfogadását, miközben nő a kockázata annak, hogy ezek nem lesznek olyan biztonságosak vagy hatékonyak, mint azt ígérik. Véleménye szerint
a DOTE lefejezése egyértelmű jelzés, hogy a Trump által preferált cégek útjából minden akadályt el fognak távolítani”.
Az Anduril és az Anthropic nem reagált az MIT Technology Review szerzőjének kérdésére, hogy támogatták vagy elősegítették-e a döntést, az OpenAI pedig közölte, hogy nem vett részt a szerkezeti átalakításokkal kapcsolatos lobbizásban.
Csökkent kapacitás, növekvő kihívások
Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója – aki korábban együtt dolgozott a tesztelő hivatallal – szintén aggasztónak találja a leépítést. Szerinte nem az a fő probléma, hogy a rendszerek hirtelen használhatatlanná válnak, hanem hogy olyan
fontos hibák maradhatnak észrevétlenek, amelyek csak a harctéren derülhetnek ki.
Elismeri, hogy a gyorsabb hadrendbe állítás hívei gyakran panaszkodtak a DOTE által okozott késedelmekre, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hivatal gyakran olyan hibákat is feltárt, amelyeket más nem vett volna észre. Különösen fontos ez akkor, amikor a hadsereg új típusú technológiákat vezet be – mint például a generatív mesterséges intelligenciát. A laboratóriumban jól teljesítő rendszerek gyakran ütköznek kihívásokba éles környezetben, és a DOTE az a szűrő, ahol ezek a problémák még időben felszínre kerülhetnek.
Új korszak, régi tanulságok
Bár a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása nem új keletű, a technológia jelenlegi üteme új lendületet adott a Pentagon kísérletezéseinek. Ma már nemcsak a drónok képfelismerése a cél, hanem az, hogy a hadsereg kifejezetten nagy nyelvi modellekre épülő rendszereket szeretne bevezetni, amelyek a komplexitásuknál fogva nehezen megjósolhatóan viselkednek. Mindezt azonban mostantól egy olyan független vizsgáló testület fogja értékelni, amelynek a kapacitása a felére csökkent.
Nem tudni, hogy ez hosszú távon mit jelent a hadsereg számára – de az MIT Technology Review szerzője szerint az már most biztosnak tűnik, hogy a technológiai innováció sebessége megelőzte az óvatosságot. „És ez a fegyverek világában ritkán jó előjel.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons