Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára. 

Az Európai Bizottság hangosan érvel az új szankciók mellett. Először esnének szankciók alá az Északi Áramlat vezetékei, az eddigi 60-ról hordónként 45 dollárra csökkentenék az olajár plafonját és betiltanák az orosz alapanyagokból készült termékek (dízelüzemanyag) vásárlását.  

Az olajszankciók mellett további 22 orosz bankot lekapcsolnának a SWIFT-rendszerről, valamint a gépészeti, fém-, műanyag és vegyi termékek ellen további exporttilalmakat vezetnének be, összesen több mint 2,5 milliárd euró értékben.  

Az Északi Áramlat 1 és 2 elleni szankciók arról szólnak, hogy minden európai vállalat számára tilos lenne használni ezeket a vezetékeket, ami Ursula von der Leyen szerint egyet jelent azzal, hogy „nincs visszatérés a múltba”. Ezt az oroszok csak egy sima propagandahúzásnak tartják, hiszen a vezetékek története, a felrobbantásuk közismert. Vagyis ez nem más, mint egyfajta erődemonstráció, miszerint az EB továbbra is harcol Oroszország ellen. Másrészt eleme lehet egy az Egyesült Államokkal való alkudozásnak is.  

Igor Juskov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap (NESF) szakértője szerint, „amikor az európaiak szankciókat vezetnek be az Északi Áramlat ellen, azzal megmutatják az Egyesült Államoknak, hogy megtisztítják a piacukat az orosz gáztól az amerikai LNG számára. Válaszul azt remélik, hogy az USA csökkenti az európai árukra kivetett vámokat”. 

Jogosan érzik úgy az oroszok, hogy ezek a szankciók nem játszanak nagy szerepet, mivel ezek a vezetékek már jó ideje nem működnek. 

Az árplafon hatása 

Az oroszok az árplafon csökkentését sem tartják annyira fontosnak. Ugyanis annak nem a nagysága a fontos, hanem a megléte, mivel ez sok hajótulajdonost elriaszt a „mérgező” orosz olaj szállításától, még akkor is, ha beleférnének a leszorított árakba. Mindez növeli az orosz olaj szállítási költségeit, így a Brenthez képest nagyobb kedvezményt kell adniuk az Ural olajra. 

Márciusban, áprilisban és májusban az orosz Ural hordónként 60 dollár, azaz a jelenlegi árplafon alatt volt eladható. Juskov szerint ez nem a Nyugat érdeme, csak a piaci helyzet következménye. A Brent is esett a kereskedelmi háborúk és az OPEC+ termelésnövekedési döntése miatt, ami után az Ural ára is csökkent. Egyes hajótulajdonosok – például a görögök – visszatértek az orosz olaj szállításához, mivel annak az ára megfelelt a plafonnak, így a verseny miatt a szállítási szolgáltatások olcsóbbak lettek.  

Ami igazán fájna Oroszországnak 

Oroszország számára sokkal fontosabb az olajpiac egészének a helyzete, hiszen jelenleg mind az exportőröket, mind a kormányt kellemetlenül érinti a csökkenő olajár.  

De az igazi veszélyt abban látják, ha egyszerre csökkentenék az árplafont, feketelistára helyeznék az orosz tartályhajókat és lezárnák előttük a Balti-tengert.  

Ebben az esetben tudnák sikeresen rákényszeríteni Oroszországot az árplafon betartására, mivel lehetetlen a leningrádi területen és a Balti-tengeren keresztül áthaladó összes olajmennyiséget másfelé átvinni. A tartályhajók hiánya az olajexport és az olajtermelés visszaeséséhez vezet. 

Juskov szerint ebben a konfigurációban már komoly kihívást jelentene számukra az árplafon megváltoztatása. 

Olajtermékek harmadik országokból 

Az Európai Bizottság azzal, hogy megtiltaná az európaiaknak a kőolajtermékek, azaz az orosz olajból előállított benzin- és dízelüzemanyag vásárlását a harmadik országokból is, elsősorban az európai gazdaságoknak okozna komoly gondokat. Ez elkerülhetetlenül üzemanyaghiányt okozna Európában, és megnövelné az árakat a benzinkutakon, ami azonnal meglátszódna az üzletek árcéduláin. 

2023-ban az Indiából érkező olajtermékek (főleg a dízel) 30 millió tonnára nőttek, ami ötször annyi, mint 2022 előtt. Az EU emellett megduplázta az Egyesült Arab Emírségekből származó kőolajtermékek behozatalát is. 

Az Európai Unió elállhat az orosz eredetű termékektől, de India vélhetően nem fog szenvedni ettől, mivel könnyen találhat más vásárlókat az orosz olajból készült üzemanyagára. Ez most egy rendkívül jövedelmező üzlet mind az indiai finomítók, mind a vásárlóik számára.  

Európának viszont máshol kell majd olajtermékeket keresnie – például a Közel-Keleten. 

Vajon a tagállamok beleegyeznek? 

Az orosz szakértők kételkednek abban, hogy az új, 18. szankciócsomagot mind a 27 uniós ország jóváhagyja. 

Szergej Tereskin, az Open Oil Market vezérigazgatója kifejtette, hogy a döntéssel Magyarországnak és Szlovákiának is egyet kell értenie, „amelyek hagyományosan lassítják az Európai Bizottság leggyűlöletesebb javaslatait” – mondta. Ezenkívül az árplafonról meg kell állapodni a G7-ekkel, amelyek eredetileg elfogadták azt. 

(Forrás: Vzgljad) 

Kapcsolódó: