Az Egyesült Államok 2026-os költségvetési tervezete drámai fordulatot jelez: az Energiaügyi Minisztérium (DOE) kerete 46,2 milliárd dollárról 26,9 milliárdra zuhan, ami több mint 40 százalékos visszavágás! Ez nem pusztán számszaki változtatás, hanem az elmúlt évtized energiapolitikai paradigmaváltásával szemben egyfajta kihátrálás a zöldfordulatból – értékeli egy friss hír. 

A visszafordulás a fosszilis energiák felé főként a Biden-érában elfogadott két kulcstörvényt sújtja: az Inflation Reduction Act (IRA) és a Bipartisan Infrastructure Law zöldprogramjait.  

Már 24 megújulóenergia-pályázatot töröltek, összesen 3,7 milliárd dollár értékben, amelyeket gazdaságilag nem életképesnek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak minősített az amerikai kormányzat. 

Vissza a baseload-dominanciához 

Az új stratégia egyértelmű: a baseload (alaperőművi) kapacitások erősítése kerül előtérbe, főként atom-, földgáz- és szénerőművek formájában. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint „az új technológiákra való átállás fontos, de azt nem lehet az áram drágításával és az ipar elsorvasztásával megvalósítani”. (Arról nem is beszélve, hogy túl sok megújuló energia akár hálózati gondokat is okozhat, ahogyan ez feltehetően történt a múlt havi spanyol–portugál nagy áramszünet esetén is – a szerk.) 

Azaz ez az új megközelítés gyakorlatilag a piaci alapú verseny előnyben részesítését jelenti a támogatásalapú zöldátmenettel szemben. A demokraták szerint azonban ez burkolt fosszilistámogatás, ami veszélyezteti a korábbi, a klímacélok jegyében megfogant beruházásokat. 

Globális gazdasági következmények 

A döntés hatása ugyanakkor messze túlmutat az amerikai határokon. Ez az irányváltás megbontja a nyugati zöldátmeneti konszenzust, gyengítve az EU – és így Magyarország – klímastratégiáinak nemzetközi támogatottságát. Noah Kaufman, a Columbia Egyetem szakértője szerint „úgy tűnik, az új kormányzat számára a klíma nem szempont az energiapolitikában” – fejtette ki. 

Viszont az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja várhatóan tovább erősödik, ami elvben kedvezőbb feltételeket hozhat a közép-európai gázpiacon. Ugyanakkor ez a függőség további erősítését is jelentheti a tengerentúli energiahordozóktól, és nálunk sem olcsóbb az amerikai gáz, sőt. 

EU-s lehetőségek a változásban 

Paradox módon az amerikai zöldinnováció visszaesése új iparági lehetőségeket nyithat meg. A zöldtechnológiákba irányuló amerikai K+F csökkenése Kína és az EU versenyképességét növelheti ebben a szektorban – így a magyar beszállítók és technológiai szereplők előtt is új piacok nyílhatnak. 
Hazánk számára különösen fontos lehet, hogy az európai energiastratégia hogyan alkalmazkodik ehhez az amerikai fordulathoz. A diverzifikációs törekvések erősödhetnek, miközben a hazai energetikai szektor új pozíciókra tehet szert a megváltozott globális versenyben. 
 
 Összességében tehát az amerikai energetikai költségvetés 40 százalékos csökkentése nemcsak belső politikai döntés, hanem a globális energiagazdaság tektonikus elmozdulásának kezdete lehet. A kérdés nem az, hogy ez hatással lesz-e az európai gazdaságra, hanem hogy mennyire tudunk felkészülni a változásokra és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.  

Forrás: 

Energy Department 2026 budget proposal signals shift away from green transition

Kapcsolódó: