A humanoid robotok fizikai instabilitása és pszichológiai hatásai miatt egyre nagyobb szükség van biztonsági szabványokra.
Egyre több humanoid, azaz emberszabású robot jelenik meg az ipari létesítményekben, ezek közül az egyik legismertebb a Digit nevű raktári robot, amely tavaly óta pakol dobozokat a Spanx egyik raktárában. Ez a humanoid képes akár 16 kilós csomagokat mozgatni, azonban kizárólag az emberektől elszeparálva, hiszen időnként elesik. Egy márciusi bemutatón például munka közben előreborult, arccal a betonpadlóra, és ha egy embert talált volna el, komoly sérüléseket okozhatott volna neki.
Ezeket a humanoid robotokat üzemi szempontból „dinamikus stabilitás” jellemzi, azaz csak akkor maradnak egyensúlyban, ha működnek, míg ha teljesen leállítják, könnyen felborulhatnak.
Az IEEE Humanoid Study Group szerint a humanoidok jelentősen eltérnek az ipari karoktól vagy a hagyományos mobil robotoktól, ezért velük kapcsolatban külön szabványokra van szükség. A csoport már megosztotta az első megállapításait az MIT Technology Review-val, a teljes jelentés publikálása a nyár folyamán várható. Az általuk azonosított kihívások közé tartozik a fizikai és a pszichoszociális kockázat, valamint a magánélet és a biztonság kérdései.
Az Agility Robotics ezt felismerve egy új Digit-változaton dolgozik, amely veszélyhelyzetben nem áll le azonnal, hanem fokozatosan lassul, esetleg leteszi a csomagot és térdre ereszkedik, mielőtt kikapcsol.
E robotok üzemeltetői szerint elsődleges a cél meghatározása. Federico Vicentini, a Boston Dynamics szabványok kidolgozásáért felelős csoportjának termékbiztonsági vezetője szerint a robotokat nem a kinézetük hanem a működési képességük és a felhasználási területük alapján kell besorolni.
Túl emberi kinézet, túl kevés empátia
A fizikai biztonságon túl a kommunikációjuk is kihívás. A robotoknak ugyanis – az autók irányjelzőihez hasonlóan – jelezniük kellene a szándékaikat. A Digitnek már most is vannak fényjelzései, de ezek nem elég kifejezők, a hangjelzések pedig a gyári zajban nem praktikusak, sőt több robot esetén kifejezetten zavarók lehetnek.
Aaron Prather, az IEEE elnöke szerint a humanoidok megjelenésének pszichológiai hatása is van, az emberek ugyanis hajlamosak túlbecsülni képességüket, ami csalódáshoz, sőt biztonsági hibákhoz is vezethet. Különösen igaz ez az olyan esetekben, amikor a robot érzelmi támogatást nyújtana az embereknek.
Greta Hilburn, az amerikai Defense Acquisition University tervezője széles körű felmérést végzett a lakosság elvárásairól: az emberek olyan robotokat szeretnének, amelyek gesztikulálnak, hanggal és érintéssel kommunikálnak – csakhogy ilyenek még nem léteznek.
A biztonságos ember-robot interakció kulcsfontosságú, ha a humanoidokat ki akarnak léptetni az ipari környezetből, és az otthonokban, a kórházakban, az idősek gondozásában szeretnék használni azokat. Az IEEE jelentése szerint
szabványosítani kellene a robotok vizuális és auditív jelzéseit, valamint össze kellene hangolni azt a megjelenésüket a képességeikkel.
Ha ugyanis egy robot úgy néz ki, mint egy ember, akkor az emberek elvárják, hogy beszéljen, és érzelmileg is intelligens legyen.
A jelentés szerint fontos lenne az inkluzivitás is, azaz hogy egy robot tudjon kommunikálni a siketekkel, a vakokkal, alkalmazkodjon a különböző akcentusokhoz, beszédtempókhoz. Vagyis az biztos, hogy más-más szabványra van szükség a gyári és az otthoni környezetben, de a lényeg, hogy legyen egy alapvető biztonsági minimum, amit minden szereplő elfogad.
Prather szerint ez nem a fejlesztés visszafogásáról, hanem egy olyan minimumkövetelmény létrehozásáról szól, amely alapot ad a gyártóknak, a szabályozóknak és a felhasználóknak is. Az egységes szabvány megalkotása nem lesz egyszerű, de az ipar jövője érdekében mindenképp szükséges.
Kapcsolódó:
