Bár az AfD-t hivatalosan szélsőséges pártnak minősítette májusban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Németországban, a politikai és jogi feltételek hiánya miatt a betiltása a közeljövőben nem valószínű – a német belpolitika továbbra is megosztott a kérdést illetően.
A Német Szövetségi Alkotmányvédelmi hivatal májusban publikált 1100 oldalas jelentése óta – amely immár hivatalosan szélsőséges pártként határozta meg az AfD-t, így alkotmányellenesnek és végeredményben betilthatónak is – egyre többször merül fel a politikai diskurzusban a párt potenciális korlátozásának ötlete.
A jelentés előzménye az volt, hogy korábban a belügyi titkosszolgálati hivatal az AfD három alapszervezetét (a türingiait, a szászországit és a szász-anhaltit) alkotmányellenesnek nyilvánította: a májusi jelentés ezen lépne túl azzal, hogy az egész pártot száműzné a német politikából.
Erre a hivatalos indoklás szerint többek közt azért kerülhetne sor, mert az AfD etnikai alapon definiálja a nép fogalmát, illetve nem érti bele a német nép csoportjába a muszlim többségű országokból származó állampolgárokat.
A minősítés azért különösen fontos, mert ez alapot teremt arra, hogy a német titkosszolgálatok megfigyeljék az AfD-t, a betiltáshoz azonban csak két feltétel egyidejű teljesülése szükséges:
- a német törvényhozás alsóházában, vagyis a Bundestagban a képviselők többségének (630-ból 316-nak) indítványoznia kell az ügy alkotmánybíróság elé vitelét,
- ha ez megtörtént a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 8 tagjából legalább 6-nak a betiltás mellett kellene szavaznia.
Ennek apropóján a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) felmérést készített, és ennek keretében megkeresett minden nem AfD-s képviselőt – azaz a 630-ból 478-at –, hogy mit gondolnak a párt esetleges betiltásáról. A 478 politikusból a megkeresésre 176-an reagáltak, azaz a Bundestag 27,9 százaléka. Az eredmény megdöbbentő: a 176-ból 124-en támogatnák, ha szavazásra bocsátanák az AfD indexre tételét, ami a reagáló képviselők 70,5, míg az összes 19,7 százaléka.
A jelenlegi állás
Ha a februári előre hozott választások óta eltelt időszakot nézzük, azóta a legnagyobb arányban az AfD tudta növelni a támogatottságát, zömében annak köszönhetően, hogy Merz a hivatalba lépését és az SPD-vel való koalícióját megelőzően több kampányígéretét megszegte.
Ennek volt köszönhető, hogy egy ideig a közvélemény-kutatásokban az AfD átvette a vezetést az uniópártoktól, és a legnépszerűbbnek mérték.
Azóta azonban valamelyest erősödött a CDU/CSU, és a közvélemény-kutatási átlagok szerint az uniópártok 27, az AfD 23, az SPD pedig 16 százalékon áll.
A CDU-n és az SPD-n kívül minden más pártban nem kérdés a betiltás
Különösen beszédesek az adatok, ha pártok szerint bontjuk le a reakciókat. A Baloldalnak (Die Linke) 64 képviselője van a Bundestagban (a parlamenti mandátumok 10,2 százaléka), akik közül 63-an támogatnák az AfD betiltását. Ha a Zöldeket nézzük, a 85 képviselőből (ami a parlamenti mandátumok 13,5 százaléka) 60-an voksolnának a jogi ellehetetlenítés mellett, ami 70,6 százalék. Külön érdekesség, hogy az előző német kormány gazdasági minisztere, Robert Habeck és a jelenlegi társelnök, Franziska Brantner szerint egy közös munkacsoportot kellene létrehozni a kérdés megtárgyalására az „összes felelős fél” részvételével – ebben vélhetően az érintett AfD nem szerepelne.
A német kormánypártok, azaz a CDU/CSU és az SPD viszont megosztott az AfD betiltását tekintve: az uniópártok 208 képviselője közül eleve csupán 36-an reagáltak (17,3 százalékuk), és közülük is csupán hárman – a párt Angela Merkel-féle centrista szárnyából – támogatnák a betiltást, ami mindössze 1,44 százalék.
A kancellár Friedrich Merz is reagált a megkeresésre, aki mindig is ellenezte a radikális párt betiltását, ugyanis szerinte a kormányzat teljesítményével és a társadalmi problémák kezelésével kell felvenni a versenyt az AfD-vel, amit azzal indokolt, hogy sokan egyszerű protestszavazóként támogatják a pártot.
Szerinte csak ezzel tartható fenn az ún. Brandmauer, azaz a tűzfal, ami lényegében az AfD politikai karanténban tartását jelenti. A kisebbik kormánypárt, az SPD képviselőinek a többsége szintén nem támogatná a betiltást, de a mellette voksolók aránya nagyobb, mint az uniópártok esetében: a 120 szociáldemokrata képviselő közül 37-en támogatnák ezt a lépést, vagyis a 30,8 százalékuk, ugyanakkor nem tudni a többiek miképp gondolkodnak, mert a többségük nem reagált a megkeresésre.
Mostanában biztos nem kerül sor a betiltásra
Ha az arányokat nézzük, a Bundestag többségének a jóváhagyása a párt jogi karanténba helyezését illetően elég távolinak tűnik, ugyanis ahhoz az AfD-n kívüli képviselők szavazatának közel kétharmadára lenne szükség – az Alternatíva Németországért nélküli mandátumok 478-ra rúgnak, és 316 igen szavazat szükséges.
Ha pedig a pártokat nézzük, akkor az AfD-n kívüli 5 frakció közül csak a Baloldal és a Zöldek mutatnak erre érdemi hajlandóságot, tehát a betiltáshoz az uniópártok támogatása elengedhetetlen.
Vagyis ez már csak azért sem reális, mert ha visszaemlékszünk a német választási kampány időszakára, az uniópártok többek között pont azzal érveltek, amivel – mint fentebb említettük – Merz is, vagyis hogy az AfD-t nem jogi úton kell legyőzni, hanem jó kormányzással, illetve mélyreható szakpolitikai vitákkal.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
