Az Európai Unió jogi eszközökkel vethet véget az orosz földgázbeszerzésnek. Az Európai Bizottság június 17-én nyújtotta be azt a javaslatot, amely szerint megtiltanák a tagállamok vállalatainak az új orosz földgázszolgáltatókkal való szerződést. Jövő év január 1-jétől a 2025 során kötött kontraktusokon alapuló orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját szintén leállítanák. A hosszú távú szerződéseket 2028. január 1-jétől függesztenék fel, továbbá megszüntetnék az azonnali piaci szerződéseket is. A cél, hogy felgyorsítsák az orosz kőolaj- és földgázfüggőség felszámolását, és azt három éven belül lényegében be is fejezzék. 

A tervezet azt is tartalmazza, hogy a vállalatoknak nyilvánosságra kellene hozniuk bármilyen Oroszországgal kötött földgázszerződést, hogy az uniós hatóságok megismerjék azok időtartamát és a bennük lekötött mennyiséget. „Ezek az intézkedések a tagállami kormányok és a Bizottság számára hozzáférést biztosítanának az energiarendszerbe belépő orosz gázra vonatkozó releváns információkhoz, lehetővé téve az egész EU-ra kiterjedő célzott és hatékony intézkedések végrehajtását és az ellátási alternatívák előkészítését” – közölte a Bizottság. 

Az említett változtatásokon felül az uniós LNG-termináloknak fokozatosan megtiltanák, hogy szolgáltatást nyújtsanak az orosz ügyfeleknek.  

  

Nehezen halad a függetlenedés 

Csakhogy az orosz földgáz az EU fosszilistüzelőanyag-importjának még mindig a 14 százalékát teszi ki (az ukrajnai háborút megelőzően ez 40 százalék körül volt). Tavaly a behozatal 18 százalékkal növekedett 2023-hoz képest – 38-ról 45 milliárd köbméterre –, ami nem igazán illeszkedik a blokk azon elképzeléséhez, miszerint 2027-ig teljesen megszüntetik az importot.  

A megvásárolt mennyiség leginkább Olaszország (+4 milliárd köbméter), Csehország (+2 milliárd) és Franciaország (+1,7 milliárd) esetében növekedett, míg Szlovákia, Németország és Magyarország esetén csökkent az import, 1,01, 1,06, valamint 1,73 milliárd köbméterrel.  

Az említett növekedés leginkább az orosz LNG-vásárlásoknak köszönhető, ami az idén is egyre nagyobb mennyiségű: februárban naponta átlagosan 74,3 millió köbmétert importált az unió, ami havi alapon 11 százalékos bővülés.  

Ez többek között az árnyékflotta működése és az orosz LNG „fehérre mosása” miatt lehetséges. Németország például bár megtiltotta az orosz LNG közvetlen importját, ennek ellenére más európai kikötőkön keresztül vásárolják azt, mivel az EU belső földgázpiaca átláthatatlan és nem transzparens.  

A leválást az sem segítette, hogy eddig a tervezetig, az Európai Bizottság ígérete ellenére, már kétszer elhalasztották az orosz energiafüggőség felszámolásáról szóló útmutatás közzétételét. Most úgy tűnik, megkezdődik a jogi háttér megteremtése és a leválás gyakorlati elősegítésére való törekvés.  

A Bizottság a dúsított uránt és az orosz kőolajat továbbra is Európába szállító árnyékflottával kapcsolatban szintén kereskedelmi intézkedéseket javasolt, mint például vámok vagy adók kivetését. Arra szeretnék ösztönözni a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg az orosz nukleáris fűtőanyag, illetve az ahhoz kötődő szolgáltatások és pótalkatrészek Oroszországból történő szállítását, azokat pedig „teljesen európai” alternatívákkal helyettesítsék. 

 

Nem mindenkinek olyan könnyű az átállás 

Eközben a tenger nélküli országok, például Ausztria, Magyarország és Szlovákia esetében a diverzifikáció nehezebb és drágább lehet az olyan nagy tengeri importőrökhöz képest, mint Franciaország vagy Spanyolország, amelyek szintén az orosz földgáztól leginkább függő államok közé tartoznak. Technikailag az oroszokhoz egyáltalán nem kötődő infrastruktúra képes lenne kielégíteni ezen tagállamok igényét, sőt meg is haladná azt. 

Az Ember energiaügyi agytröszt szerint az osztrák, a magyar és a szlovák földgázigény 2023-ban összesen 19,81 milliárd köbméter volt, a német, olasz, lengyel, román és horvát infrastruktúra e három tagországba való integrálásával viszont akár 50,5 milliárd köbméter biztosítására lenne lehetőség. A teljes átállás az intézet számításai szerint körülbelül 10 százalékos drágulással járna ezekben az országokban, ami azonban 2030-ra enyhülne. Hazánk és Szlovákia esetében viszont a kedvezményes földgázárak és a tranzitbevételek jelentette pluszforrások elveszítése hosszú távon negatív következményekkel járhat.  

Az orosz földgáz importjának tiltását Pozsony és Budapest többször is ellenezte. A két állam által behozott földgáznak még mindig körülbelül a 80 százaléka Oroszországból érkezik. A Bizottság által javasolt terv  

a nemzeti érdekeket és a háztartások vásárlóerejét fenyegeti nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában”  

– fogalmazott Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter. A Bizottság azonban, épp az esetleges tagállami vétók megkerülése érdekében, ezúttal nem a szankciókhoz, hanem az uniós kereskedelmi jog nyújtotta lehetőségekhez nyúlt. Olyan megoldást kerestek, amelyhez elegendő a tagállamok többségének támogatása – szemben a szankciók megszavazásával, ahol egybehangzó döntésre van szükség. 

Szeretnénk ezt úgy megcsinálni, hogy egyetlen tagállamnak se legyen ellátási problémája, az árakat pedig a lehető legalacsonyabban tudjuk tartani”  

– nyugtatott Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa. A tervezetet illetően azonban így is bőven akadnak kétségek.  

 

Felmerül néhány probléma 

Egyrészt a szerződő vállalatok aggódnak, hogy milyen következményekkel járhat, ha idő előtt felfüggesztik az oroszokkal aláírt szerződést. Ezt több nagyobb importáló ország is osztja:  

Spanyolország például az javasolta, hogy a szerződésszegésekből származó jogi költségeket és kompenzációkat uniós pénzből kellene kifizetni. 

Ennek ellenére Spanyolország, Belgium, Hollandia és Franciaország támogatják a tervezetet, hangsúlyozva, hogy annak jogilag kellően szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy az európai vállalatok ne legyenek kitéve büntetéseknek, illetve bírósági pereknek.  

A másik probléma az EU szövetségeseit is érintené. Ukrajna például, ahogyan arra Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, az uniótól vásárolt villamos energiájának a 40 százalékát Magyarországon keresztül importálja. A külügyminiszter belengette, hogy amennyiben Brüsszel fokozza az orosz fosszilis tüzelőanyagok kivonásáról szóló terveket, Magyarország felfüggesztheti a villamos energia továbbítását keleti szomszédjának.  

Mivel Magyarországnak és Szlovákiának 2028 januárjáig kell megszüntetnie a földgázszerződéseit, a két ország bizonyos tekintetben mentességet kap a tervezet szerint. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: MTI/Anatolij Malcev