A nagy techcégek tízéves moratóriumot sürgetnek az amerikai tagállamok mesterségesintelligencia-szabályozásai terén, ami megosztja az iparágat és a Republikánus Pártot is. 

Az Amazon, a Google, a Microsoft és a Meta érdekeit képviselő lobbisták arra próbálják rávenni a szenátust, hogy tíz évre tiltsa meg az egyes tagállamoknak, hogy önálló mesterségesintelligencia-szabályozást vezessenek be – állítják a tárgyalásokra rálátó források. A javaslat a múlt hónapban Donald Trump egyik költségvetési csomagjának a képviselőházi változatába is bekerült. A szenátus pedig már ezen a héten bemutathatja a saját változatát, a cél pedig az, hogy a törvényt július 4-ig elfogadják. 

Chip Pickering korábbi kongresszusi képviselő, az INCOMPAS technológiai érdekvédelmi szervezet vezérigazgatója lobbizik a javaslat elfogadása érdekében. A szervezet tagjai közé olyan techóriások tartoznak, mint a Microsoft, az Amazon, a Meta és a Google, valamint kisebb adat-, energia- és infrastruktúracégek és jogi irodák. 

Pickering szerint ez megfelelő döntés lenne a megfelelő időben az USA és Kína közötti versenyben az amerikai techfölény megtartására. Az INCOMPAS tavaly hozta létre az AI Competition Center nevű alosztályát, amely kifejezetten mesterségesintelligencia-szabályozással kapcsolatos lobbitevékenységet végez. Az év elején az Amazon felhőszolgáltatása és a Meta is csatlakozott ehhez a szervezethez. 

A kritikusai szerint a javaslat célja az, hogy a nagy techcégek fenntartsák a dominanciájukat az általános mesterséges intelligencia fejlesztésében,  

amelybe olyan rendszerek tartoznak, amelyek számos területen túlszárnyalják az emberi képességeket. 

Max Tegmark, az MIT professzora és a Future of Life Institute nonprofit szervezet elnöke szerint ez nem más, mint  

a techoligarchák hatalmi koncentrációjának a kísérlete. 

Maga az elképzelés nemcsak az iparágban, de a Republikánus Párton belül is megosztja a képviselőket. Vannak, akik szerint az államok szerepének a kizárása veszélyes lehet az MI társadalmi és gazdasági hatása miatt. 

Más MI-biztonsági szakértők, például az Anthropic társalapítója, Dario Amodei is arra figyelmeztet, hogy az önszabályozás nem elegendő, és szerinte is súlyos társadalmi következményei lehetnek a túl gyors fejlesztéseknek. 

Egy, a Gavin Newsom kaliforniai kormányzó megbízásából készült jelentés szintén azt hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia megfelelő biztosítékok nélkül „visszafordíthatatlan károkat” okozhat. A tanulmány szerint Donald Trump elnök „lebontja a közbiztonságot védő törvényeket”, mivel – a jelentés szerint – az MI megnövelte a „kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris” kockázatokat. Az MI-cégek vezetői ugyancsak szorgalmazzák a biztonsági politikák átláthatóságát előíró szabályozást. 

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója őúgy véli, katasztrofális lenne, ha az amerikai szabályozás olyan követelményeket támasztana, mint az EU új MI-törvényei, amelyek még a fejlesztés előtti fázisban előírják a transzparenciát és a biztonságot. 

A republikánus törvényhozók egyelőre azt vizsgálják, hogy a moratórium megfelel-e a szenátus költségvetési szabályainak. Ugyanis azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket költségvetés-egyeztetési eljárással (budget reconciliation) visznek át, lehetővé teszik a demokraták támogatása nélküli elfogadásra. 

Ted Cruz szenátor, a szenátus kereskedelmi bizottságának republikánus vezetője egy „kompromisszumos” megoldást javasolt: azok az államok, amelyek nem tartják be a szabályozást, nem kapnának szövetségi támogatást a vidéki széles sávú hálózatok fejlesztésére. 

Thom Tillis republikánus szenátor szerint „egy az innovációban élen járó ország nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a mesteséges intelligencia területén”. Úgy véli, hogy a sokféle szabályozás megakadályozná a fejlődést. 

Vannak persze, akik aggódnak az állami jogkörök korlátozása miatt, ugyanakkor Steve Daines szenátor szerint van abban logika, hogy elkerüljék a szabályozás széttöredezését.