Oroszország a jégtörők helyett nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vetne be az LNG-szállításra az északi-tengeri útvonalon, megkerülve a nyugati szankciók hatását. A projekt stratégiai és technológiai áttörés lehet, de komoly akadályai is vannak.
Oroszország megerősítette, hogy előrelépést ért el az északi-tengeri útvonalon (NSR) LNG-t szállító nukleáris meghajtású tengeralattjárók tervezési projektjében. Az ugyanis a nukleáris meghajtású kereskedelmi hajók újjáéledésének élharcosává tenné Oroszországot, és egyedülállóvá is a kereskedelmi tengeralattjáró-szállítás terén. Roman Szztarovojjt orosz közlekedési miniszter a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy hamarosan víz alatti LNG-szállító hajók indulhatnak az északi-tengeri útvonalon, bár konkrét időpontot nem nevezett meg.
Jelenleg csak tárgyalnak olyan víz alatti gázszállító hajókról, amelyek ezen az útvonalon fognak közlekedni. A projekten a Kurcsatov Intézet dolgozik, és lehetséges, hogy ezeket a tengeralattjárókat hamarosan szolgálatba is helyezik.
A részleteket először tavaly, egy szentpétervári rendezvényen hozták nyilvánosságra. Akkor Mihail Kovalcsuk, az intézet igazgatója mutatta be a tengeralattjáró-projektet, és kijelentette, hogy ez a hagyományos gázszállításoknak egyik életképes alternatívája, mivel Oroszország északi-sarkvidéki LNG-kapacitásainak fejlesztése nélkül a hagyományos gázszállítók jégtörő hajó mellőzésével csak korlátozottan képesek egész évben közlekedni.
Ám ha ez a projekt sikeres lesz, a tengeralattjárók többszörösére növelhetik Oroszország gázszállításait a térségben egy olyan időszakban, amikor az országra vonatkozó szankciók lassítják a jégtörők építését.

Nukleáris tengeralattjárók bázisainak, gyártóhelyeinek és elsüllyedt tengeralattjáróinak helyszíne (Forrás: Wikimedia Commons)
Putyin üdvözölte a koncepciót, és az északi-sarkvidéki LNG-szállítás jövőjének nevezte azt. Bár az orosz elnök kezdetben szkeptikus volt, kiderült, hogy a Gazprom és a Novatek szerint a projekt jövedelmező és hatékony is.
A Kurcsatov Intézet beszámolója szerint a tengeralattjáró várhatóan 360 méter hosszú, körülbelül 70 méter széles és 30 méter magas lesz, a merülése 12-13 méter, a sebessége pedig 17 csomó is lehet.
Ezenkívül három RITM–200 atomreaktorral szerelik fel, amelyeknek a teljes hajtóereje 90 MW. A tengeralattjárók körülbelül 180 ezer tonna, vagyis az LNG-sűrűség függvényében 400 ezer köbméter körüli LNG szállítására lesznek képesek, ami az Északi-tengeren használt standard Arc7 jégtörők és LNG-tankerek kapacitásának több mint a duplája.
Vannak azonban, akik kétségbe vonják, hogy Oroszország képes megvalósítani ezt a projektet, hivatkozva a nukleáris tengeralattjáró-platform tervezéséhez és alkatrészeinek beszerzéséhez szükséges kapacitáskorlátokra. Az ország elleni nyugati szankciók valóban hatással voltak az északi-tengeri útvonalon szükséges beruházásokra, és ahhoz, hogy ez a projekt valóban versenyképes legyen, az északi-sarkvidéki kikötők és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére van szükség.
Beszédes az is, hogy az útvonal használata iránt érdeklődő kínai vállalatok visszaléptek, valószínűleg a másodlagos szankcióktól való félelem miatt. Például a kínai állami tulajdonú COSCO hajózási társaság felfüggesztette az ezen az útvonalon végzett tevékenységét, így csak néhány magántulajdonban lévő cég maradt ott.
Az északi-tengeri útvonal fejlesztésével foglalkozó nemrég létrehozott kínai–orosz bizottság azonban valószínűleg növeli Kína támogatását.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons