Európa egyre inkább érdeklődik az úgynevezett szuverén mesterséges intelligencia (SMI) ötlete iránt. A gondolat az Nvidia vezérigazgatójától, Jensen Huangtól származik, aki azt vetette fel, hogy mivel minden ország, illetve régió nyelve, kultúrája, tudása és történelme különböző, ezért minden nemzetnek saját MI-t kell fejlesztenie. 

Az ötlettel Huang a múlt héten járta körbe Európa nagyobb fővárosait – például Londont, Párizs és Berlint –, és számos új projektet, partnerséget jelentett be, miközben rámutatott a kontinens MI-infrastruktúrájának hiányosságaira. Az SMI gondolata egyre népszerűbb, miután az európai vezetők egyre óvatosabbak az amerikai techvállalatoktól való függőség és Donald Trump haragja miatt.  

Milliárdokat fogunk befektetni, de Európának nagy lépéseket kell tennie az MI területén”  

– mondta Huang. 

Június 16-án Keir Starmer brit miniszterelnök egy 1,36 milliárd dolláros alapot jelentett be, amit a számítástechnológiai teljesítmény növelésére szánnak, hogy „ne MI-vevő, hanem MI-készítő” állammá tegyék az Egyesült Királyságot. Emmanuel Macron francia elnök pedig a VivaTech globális technológiai konferencián az MI-infrastruktúra építésére mint „a szuverenitásért folytatott harcra hivatkozott”. Ezzel összecseng Friedrich Merz német kancellár véleménye, miután az Nvidia tervbe vette, hogy a Deutsche Telekommal közösen egy MI-felhőplatformot épít Németországban. A kancellár a német digitális szuverenitást szorgalmazta a gazdaság jövője érdekében. 

Európa lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött a felhő-infrastruktúrát tekintve, mivel azt főként a Microsoft, az Amazon és az Alphabet (a Google tulajdonosa) működteti az öreg kontinensen. Ezek az amerikai vállalatok nemigen találnak európai versenytársra, csak olyan kisebb cégek merülnek fel az iparágban, mint a Mistral, amelynek vezérigazgatója, Arthur Mensch úgy fogalmazott: „Miért ne lehetnének Európának is technológiai bajnokai? Ez egy hatalmas álom.” 

Hangzatos tervek 

Franciaországban a Mistral az Nvidiával együttműködve épít adatközpontot, hogy az európai vállalatok hazai megoldásokból tudják fedezni az MI-hez kötődő igényeiket. Az első fázis megvalósításához 18 ezret használnak fel az Nvidia legújabb chipjeiből, majd a tervek szerint jövőre több helyen is bővítik ezeket. 

Az Európai Unió februárban jelentette be négy óriás MI-gyár megépítését körülbelül 20 milliárd dollár értékben, hogy csökkenteni tudják az amerikai cégektől való függőséget.  

Az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot Huanggal, aki közölte, hogy az Nvidia a chipgyártásának egy részét Európának szánja, méghozzá új gyárak felszerelésére. A cég grafikus feldolgozóegységei, azaz a GPU-chipek kulcsfontosságúak az MI-adatközpontok építéséhez bárhol a világon, legyen szó az USA-ról, Japánról vagy a Közel-Keletről. 

A szuverén MI fejlesztésére való törekvés Európában átrajzolhatja a technológiai színteret a belföldi felhőszolgáltatók, az MI-startupok és a chipgyártók előtt, amelyek profitálhatnak az új kormányzati támogatásokból és a régión belüli adat-infrastruktúra irányába történő elmozdulásból. 

Több pénz kellene az európai MI-vállalatoknak 

Csakhogy a felvázolt tervek megvalósítása sok kihívást hordoz magában.  

A magas villamosenergia-árak és a növekvő kereslet megnehezítheti az adatközpontok energiaellátását, azok ugyanis az EU villamosenergia-szükségletének 3 százalékáért felelnek, de a fogyasztásuk az MI miatt várhatóan még ebben az évtizedben gyorsan nőni fog. 

A Mistral például valamivel több mint 1 milliárd dollárból próbál európai bajnokká válni – csakhogy ez az összeg amerikai óriások által egy hónap alatt elköltöttnek a töredéke.  

„A hiperskálázók (az olyan nagy techvállalatok, amelyek óriási adatközpontokat üzemeltetnek, a szolgáltatásaikat globálisan biztosítják és alapvető technológiai infrastruktúrát biztosítanak a cégeknek – a szerk.) negyedévente 10-15 milliárd dollárt költenek az infrastruktúrájuk fejlesztésére. De ki tud ennyit kifizetni Európában? Ez bár nem jelenti azt, hogy ne kellene tennünk valamit, de azt el kell fogadnunk, hogy mindig is meglesz a szakadék” – hívta fel a figyelmet Pascal Brier, a Capgemini – az Nvidia és a Mistral partnerének – innovációs felelőse. 

A Mistral több MI-modellt is kifejlesztett, amelyeket ugyan használnak a vállalatok, de gyakran előfordul, hogy más cégek, például az OpenAI, az Anthropic vagy a Meta modelljeivel ötvözik azokat. „Általában nem az a helyzet, hogy vagy Mistralt vagy mást használnak, hanem az, hogy Mistralt ÉS mást is használnak” – mondta Brier. 

(Forrás: Reuters) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Ritchie B. Tongo