Az amerikai munkaerőpiac stabilan tartja magát a gazdasági zűrzavar közepette, de a munkakeresők – különösen a fiatalok – kilátásai nem a legjobbak. A középfokú, illetve a felsőoktatásból kilépők foglalkoztatási válsággal kénytelenek szembenézni. 

A munkaügyi hivatal adatai szerint a teljes munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban 4 százalék körüli. Ugyanakkor a 20 és 24 év közötti, legalább alapszakos diplomával rendelkező, munkaerőpiacra lépő fiatalok körében az arány 6,6 százalék volt az elmúlt 12 hónapban. Itt azért leginkább a 21 és 24 év közöttiekről van szó, hiszen nem jellemző, hogy valaki 21 éves kora előtt alapfokú diplomát (BA) szerez. Ez – leszámítva a Covid-járvány időszakában tapasztalt kiugrást – a legmagasabb szint az elmúlt 10 évben, és a 2024 májusa és 2025 májusa közötti időszakhoz képest 0,6 százalékos emelkedés. 

A fiatalokat általában jobban érinti a munkanélküliség, mint azokat, akik régebb óta vannak a munkaerőpiacon, de a szakadék egyre mélyül. A 35 és 44 év közötti BA-diplomások körében 2,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évben, az azt megelőző egyéves időszakhoz képest ez 0,4 százalékos növekedés. 

A bizonytalanság megmérgezi a munkaerő-felvételt 

Az amerikai jegybank (Federal Reserve) áprilisi jelentése szerint a friss diplomások munkaerőpiaci feltételei „érezhetően romlottak” az idei év első negyedében még azon fiatal diplomások körében is, akik már hosszabb ideje a munkaerőpiacon vannak. A dokumentum szerint  

a 22–27 éves diplomások 5,8 százaléka volt munkanélküli a januártól márciusig terjedő időszakban.  

Ennek az egyik oka a Donald Trump által behozott kiszámíthatatlan vámpolitika, amely a vállalatok és a fogyasztói bizalom rovására ment.  

Ráadásul a Fed összehasonlítható elemzése szerint a fiatal diplomások és a teljes társadalom munkanélküliségi rátája között 35 éve nem látott különbség alakult ki. A már felvázolt ok mellett a közgazdászok szerint a másik fő bűnös a munkaerő-felvétel általános lassulása. Ez kevéssé érinti azokat, akiknek már van munkájuk, mivel az elbocsátások ritkábbak maradtak, de megnehezíti az állástalanok helyzetét. Ez minden munkakeresőre igaz, de különösen azokra, akik a felsőoktatásból kilépve az első állásukért szállnak versenybe. 

„A vállalkozások óvatosak, ez pedig kihívást jelent a fiatal, friss munkaerő számára” – hangsúlyozta Cory Stahle, az Indeed álláskereső portál közgazdásza. Szerinte a munkáltatók körültekintőbbek a munkaerő felvételekor, és kevésbé hajlandók kockáztatni a rövidebb önéletrajzzal vagy kevesebb releváns készséggel jelentkezőkkel. 

Sok friss diplomás arról számol be, hogy több hónapja keres állást, de minden cég három–öt év szakmai tapasztalatot vár el még a belépő szintű pozíciók esetében is. A kezdők munkaerő-felvétele 17 százalékkal csökkent 2019 áprilisától a LinkedIn adatai szerint, és bár a világjárvány óta az egészségügyben, az építőiparban és az oktatásban ez növekedett, gyengült azokon a területeken, amelyek hagyományosan sok diplomást vonzottak be, beleértve a technológiai és a pénzügyi szolgáltatásokat – mondta Kory Kantenga, a LinkedIn amerikai részlegének gazdasági vezetője. 

Azok a diplomások, akik korábban özönlöttek az olyan területekre, mint az informatika, most egy sokkal nagyobb konkurenciával szembesülnek, mivel a vállalatok egyre inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak az alacsonyabb szintű feladatok elvégzésekor. Ezeket korábban az új alkalmazottakra bízták.  

A friss diplomások eredménytelen álláskeresésének a fő oka azonban leginkább a munkaerő-felvétel általános lassulása.  

Ráadásul az egyetemekről és a középiskolákból kilépők még nem is szerepelnek ezekben a lehangoló statisztikákban. 

Csalódás és kiszámíthatatlanság várja a fiatalokat a munkakeresés során 

Hogy a teljes munkanélküliségi mutató alacsony szinten maradt, annak az egyik oka az, hogy egyszerűen kevesebb ember van a munkaerőpiacon. Ez azt jelentheti, hogy a csalódott álláskeresők feladták a próbálkozást, miközben egyre több fiatal diplomás kezdi meg az álláskeresést. 

Sokan arra panaszkodnak, hogy ha a rengeteg jelentkezés közül össze is jön valamelyik, a munkába állás időpontját későbbre halasztják, akadályozva ezzel a mielőbbi munkakezdést. Márpedig ez sok fiatalt elbizonytalanít. 

A helyzet azonban még rosszabb a felsőfokú végzettség nélküliek körében.  

A csak középiskolai végzettségűek, vagyis a 18–19 évesek körében a munkanélküliség átlagosan 14,5 százalék körül mozgott a tavaly május óta eltelt egy évben.  

Ez több mint 1 százalékos növekedés a megelőző egyéves időszakhoz képest. 

A munkaügyi hivatal júniusi jelentése szerint az idei év első négy hónapjában 1,5 millióval kevesebb embert vettek fel, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ezt a középiskolából frissen kikerülők is megerősítik, sokan jelezték, hogy még szezonális állást is rendkívül nehezen találnak. Sőt, gyakran választ sem kapnak a jelentkezésükre, vagy előfordul, hogy néhány óra alatt elutasítják őket. 

Mit üzenhet nekünk az amerikai helyzet? 

Az amerikai frissdiplomás-válság megmutatja, hogy a globális konjunktúra lassulása legelőször a pályakezdők elhelyezkedését veti vissza, és arra figyelmezteti Európát, hogy a visszafogott amerikai vállalati beruházások és felvételi stopok az exportkereslet, valamint a befektetői hangulat gyengítésén keresztül könnyen begyűrűzhetnek az uniós gazdaságokba. Mivel az EU-ban a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája így is 14,8 százalék – Magyarországon 13,8 –, a fiatalok foglalkoztatását ösztönző – bérköltségcsökkentő, duális képzést erősítő, zöld- és digitáliskészség-fejlesztő – programok felgyorsítása nélkül tartósan alulhasznosulhat a humán tőke, és erősödhet a kivándorlási nyomás.  

(Forrás: The Wall Street Journal) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime