A Pew Research Center friss, 24 országra kiterjedő felmérése szerint Izrael megítélése nemzetközileg túlnyomórészt negatív, különösen Nyugat-Európában és Ázsiában. Izrael megítélésének a változása követi a korosztályok közti és a politikai törésvonalakat. A fiatalabbak és a baloldali szavazók körében erősebb Izrael elutasítottsága, míg a konzervatívabbak és az idősebbek hajlamosabbak kedvezőbben nyilatkozni a zsidó államról. A kutatás szerint Nyugat-Európán belül Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Görögországban és Olaszországban a legmagasabb az Izrael iránti ellenszenv.  

Hollandiában 818 százalékkal nőtt az incidensek száma  

Hollandiában 78 százalék vélekedik negatívan Izraelről. Az ország bírálata összetett kulturális-politikai-társadalmi jelenségként mutatkozik meg: szolidaritás a palesztinokkal, radikalizálódó muszlimok és a multikulturálisan meggyengült társadalmi kohézió. Több párt – köztük a Holland Munkáspárt – dominálják a diskurzust az ügyben, Izraelt háborús bűnökkel vádolva.

Hollandiában a 15 év felettiek körében a 2022-es adatok szerint 5,6 százalék volt a magukat muszlimnak vallók aránya, és minden hatodik zsidó szerint az antiszemitizmus súlyosbodott az elmúlt öt évben.

A bevándorláspolitika, különösen a muszlim közösségek integrációjának elmaradása kulturális szeparációhoz és radikalizálódáshoz vezetett. Az Izrael–Hamász-konfliktus óta az antiszemita incidensek 818 százalékkkal haladták meg a korábbi havi átlagot.

Spanyolországban 30 év alatt tízszeresére nőtt a muszlimok aránya  

Spanyolországban 75 százalék vélekedik negatívan Izraelről, ami ahhoz is köthető, hogy 2,5 millióra, azaz a teljes népesség 5,3 százalékára tehető a muszlimok aránya a 2024-es adatok szerint, ami az elmúlt 30 évben tízszeres növekedést jelent. Pedro Sánchez kormánya tavaly májusban elismerte a palesztin államot és kritizálta Izrael katonai akcióit Gázában. A kormány fegyverembargót kért Izraellel szemben.

A Podemos és a Sumar párt tagjai rendszeresen izraeli háborús bűnökről beszélnek, és az ország bíróság előtti felelősségre vonását javasolják.

Spanyolország történelmi és kulturális érzékenysége a kis népek sérelmeire, az erős baloldali morális narratíva, a művészeti világ szereplőinek kiállása és a radikális politikai törekvések – ezek együtt alakítják az Izrael-ellenességet.  

Svédország izraeli akadémiai partnerségeket függeszt fel  

Svédországban a megkérdezettek 75 százaléka negatívan ítéli meg Izraelt. A World Population Review szerint körülbelül 700 ezer muszlim él az országban, ami a teljes népesség 6,9 százaléka. Malmöben és más városokban tízezres tüntetések voltak, amelyek célkeresztjében gyakran állt Izrael politikája, amit népirtásként értelmeznek, ez pedig radikalizálja a társadalmi diskurzust. A közszolgálati és független médiaszolgáltatók (TT-hírügynökség) rendre Izrael-kritikus tartalmat sugároznak, gyakran úgy, hogy az alternatív perspektívákat marginalizálják.

Svédországban európai viszonylatban kiemelkedően magas az antiszemita incidensek száma, amelyek szignifikáns része az izraeli–palesztin konfliktus közvetett hatására történik.

Malmöben – ahol jelentős a muszlim lakosság – az antiszemita megmozdulások sokszor közvetlenül kapcsolódnak a palesztin szolidaritáshoz. A BDS-mozgalom és az egyetemi campusakciók egyre elterjedtebbek: az intézményekben felszabadított övezeteket hoznak létre, izraeli akadémiai partnerségeket függesztenek fel, ami felerősíti a propalesztin narratívát. Ugyanakkor a jobboldal – Svéd Demokraták – gyakran Izrael-párti retorikát használ, de ez nem tudja ellensúlyozni az egész társadalmat jellemző hozzáállást.  

Görögországban a felnőtt lakosság 69 százaléka vall antiszemita nézetet         

Görögországban a válaszolók 72 százaléka vélekedik negatívan Izraelről, miközben a becslések szerint a regisztrált muszlim kisebbség 1,2 százalékot tesz ki, akik főleg Nyugat-Trákiában élnek. Az ideiglenesen az országban tartózkodó muszlim menekültek akár további 520 ezren is lehetnek. Az izraeli–palesztin konfliktus éleződése óta Athénban és más városokban többezres propalesztin demonstrációk zajlanak, amelyek gyakran vezetnek izraeli jelképek elleni akciókhoz.

Az ADL szerint a görög felnőtt lakosság 69 százaléka vall valamilyen antiszemita nézetet.

A radikális baloldali, iszlám közösségek és anarchista csoportok gyakran közösen szerveznek tüntetéseket. A görög történelemben az antiszemitizmusnak mind a szélsőjobboldali (Arany Hajnal), mind a baloldali (kommunista) formái jelen vannak – vagyis mély ideológiai gyökereket képez. Az utcán megjelenő erőszakos antiszemita akciók jelzik a konfliktus elharapózását. A politikai és vallási csoportok összefonódása átfogó társadalmi bázist ad az Izrael-ellenességnek.  

Terrorveszély Európában  

A zsidó állammal szembeni elutasítás felerősödése összefonódhat a bevándorlással érkező, gyakran Izrael-ellenes attitűdöket hozó muszlim közösségek politikai és vallási identitásával. Ez táptalajt adhat a radikalizálódásnak, különösen a közel-keleti konfliktusok intenzívebbé válása idején.

A fokozódó ellenszenv, a polarizáció és az antiszemitizmus erősödése növeli annak az esélyét, hogy a dzsihadista eszmék elterjedjenek, ami a terrorfenyegetettség emelkedéséhez vezethet.

Ez a negatív közvélemény így nem csupán külpolitikai kihívás, hanem belbiztonsági kockázat is Európa számára. Ebben a helyzetben Magyarország a szigorú bevándorláspolitika és az antiszemitizmus iránti zéró tolerancia miatt a béke szigeteként jelenhet meg Európában, amit számszerűen alátámaszt, hogy a felmérés által vizsgált európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabb Izrael negatív megítélése.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons