Az Egyesült Államok támogatásával 2023 szeptemberében bemutatott IMEC-folyosót egy új kereskedelmi útvonalnak szánták, amely Indiát az Egyesült Arab Emírségeken, Szaúd-Arábián, Jordánián és Izraelen keresztül összekötné Európával, hogy ellensúlyozza Kína Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezését.

A folyosó a jelenlegi 15-17 napos szállítási időt 40 százalékkal rövidítené le 10-11 napra, és 30 százalékkal csökkentené a költségeket.

Becslések szerint az útvonal egyes szakaszainak befektetési költsége 3–8 milliárd dollár között mozoghat, de hosszú távon a megvalósulás 300–400 milliárd dolláros növekedést indikálna a kereskedelmi volumenben. Irán és Izrael háborúja azonban veszélybe sodorta a kezdeti megvalósítást, Teherán ugyanis képes megzavarni a tengeri forgalmat a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros vonzáskörzetében, amelyek közvetlenül érintik az Egyesült Arab Emírségek hajózási infrastruktúráját és India nyugati exportútvonalait. 

 

Befektetések a tervezett folyosó nyomvonalán   

A projekt két fő szakaszra oszlik. Az első az Izraelt és Jordániát összekötő vasút megépítése, amely összekapcsolja a haifai kikötő új magándokkjait a jordániai határral, valamint a Sheikh Hussein határátkelőt a jordániai Irbiddel.

A másik egy közvetlen vasútvonal, amely kapcsolatot teremt az izraeli kikötők és a Perzsa-öböl között Jordánián és Szaúd-Arábián keresztül, beleértve a kiterjedt szárazföldi kikötők létrehozását.

Szaúd-Arábia vállalta a legnagyobb kötelezettséget több mint 20 milliárd dollár értékben, ami az egyetlen hivatalosan is bejelentett összeg. India, az USA, az EU és az Öböl menti országok szintén részt vesznek a finanszírozás előkészítésében, de eddig nem tettek formális pénzügyi kötelezettségvállalást. India és az Emírségek befektetési igényét 20 milliárd dollárra becsülik, de ennek részleteiről az indiai kormány csupán vizsgálódik, konkrét kifizetések még nem történtek. Az EU, az USA, India és az Öböl-országok részéről eddig nem érkeztek hivatalos pénzügyi kötelezettségvállalások.  

A folyosó nyomvonala BRI-infrastruktúrát vesz igénybe   

Az IMEC nyomvonalának egy része a már meglévő BRI-infrastruktúrán halad, így az útvonal szükségszerűen ráépül a kínai beruházásokra. Ez arra utal, hogy bár az IMEC célja Kína ellensúlyozása, valójában egy része mégis a BRI-hálózathoz kapcsolódik. Az Egyesült Arab Emírségek belső vasúti hálózata, amely összekapcsolja Al Ghuwaifat, Tarif, Abu-Dzabi, Dubaj és Fudzseira kikötőjét, több szakaszon kínai vállalatok kivitelezésében készült, az IMEC pedig magában foglalja a Khalifa Port és a Dzsebel Ali kikötő fejlesztését is, amelyekben szintén érintettek kínai cégek. A szaúdi vasúti fejlesztésben (Landbridge Project) a kínai Construction Corp. is részt vett, összekötve a Dzsubail–Dammam kikötőt Dzsiddával és Rijáddal.  

Oroszország számára is kockázatos a közel-keleti háború kiterjedése

A háború nem csupán az IMEC-et veszélyezteti, de kérdéseket vet fel amiatt is, hogy mennyire tud majd optimálisan működni az Indiából Iránon és Azerbajdzsánon át Oroszországba futó Nemzetközi Észak–Dél-folyosó (INSTC).

Oroszország korábban 3 milliárd dollárt különített el 2030-ig a folyosóba való befektetés céljával, de a teljes útvonal fejlesztésének becsült összege 38 milliárd dollár.

Az izraeli csapások egyelőre nem sértették meg az útvonal infrastruktúráját, ám vélhetően amíg instabil a helyzet a Közel-Keleten, addig kevésbé mernek majd befektetni az útvonal fejlesztendő létesítményeibe.   

Magyarország a Budapest–Belgrád-vasútvonalon keresztül válik érintetté   

Az IMEC Olaszországban (Trieszt), Görögországban (Pireusz) és Franciaországban (Marseille) érné el Európát, ahol a már meglévő infrastruktúra miatt a szállítmányozás nem ütközne akadályba.

Magyarországot az IMEC Görögország irányából érintené, kihasználva a meglévő, Balkánon átvezető infrastruktúrát és esetlegesen a Budapest–Belgrád-vasútvonalat.

A görög, olasz és francia csomópontok forgalma a közel-keleti háborútól nem fog megváltozni, ami igaz az említett Budapest–Belgrád-vasútvonalra is. Ha az IMEC-ambíciók tartósan lekerülnek a napirendről, azon gyakorlatilag az USA fog veszíteni, és Peking Új Selyemút projektjének részét képező, Kínából (Oroszország kiiktatásával) Európába tartó Középső Folyosó stratégiai jelentősége értékelődne fel.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons