Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy országa védelmi ipara teljes függetlenségre tesz szert, és saját harci repülőgépeket, tankokat, drónokat és fregattokat fog gyártani. 

Tovább növeljük a hazai és nemzeti termelési arányunkat, amelyet 20 százalékról 80 százalékra emeltünk 

– mondta Erdoğan az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén. 

Türelmesen, eltökélten, kitartóan és határozott lépésekkel fogunk továbbhaladni, amíg el nem érjük a védelmi ipar teljes függetlenségét  

– tette hozzá. 

Az Irán ellen indított izraeli támadásokra és a régióban növekvő feszültségekre reagálva Erdoğan elmondta, hogy a török hatóságok riadókészültségben vannak, és minden lehetséges kockázatra készenlétben állnak. 

Olyan szintre emeljük a visszatartó erőnket, hogy senki ne merjen ránk támadni, sőt, senki ne merjen még csak gondolni se rá

– mondta, hozzátéve, hogy Törökország nemrég fejezte be számos nemzetvédelmi projektjét, többek között légvédelmi rendszerek, hadihajók, cirkálórakéták, fegyveres drónok és helikopterek gyártását. 

A török elnök Izrael Irán elleni támadását „állami terrorizmusnak” nevezte, és azzal vádolta Benjamin Netanjahu kormányát, hogy sem a törvényeket, sem a szabályokat nem tartja tiszteletben. 

Teljesen természetes, legitim és törvényes joga Iránnak, hogy megvédje magát Izrael banditizmusával szemben

– mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a támadásokra Teherán nukleáris tárgyalásainak folyamatában került sor. 

Erdoğan bejelentette, hogy Ankara felgyorsítja termelési terveit, hogy közepes és nagy hatótávolságú rakétakészleteit elrettentő szintre emelje. Az elnök fontos szövetségese és a nacionalista párt vezetője, Devlet Bahçeli szintén figyelmeztetett Izrael régióbeli terveire, azt állítva, hogy Izrael politikai és stratégiai célja Törökország bekerítése. 

Amióta Izrael támadást indított Irán ellen, Erdoğan több telefonbeszélgetést is folytatott a régió vezetőivel – többek között Irán, az Egyesült Államok és Oroszország elnökével –, és a vita rendezésére a diplomáciai megbeszéléseket szorgalmazta mint egyetlen megoldás. 

Szerdán ismételten kijelentette, hogy Ankarának nincsenek területi törekvései a régióban: „Nincs problémánk egyetlen ország szuverenitásával sem” – mondta. „Senki ne próbáljon minket és a türelmünket próbára tenni.” 

Erdoğan közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy a konfliktusra az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások az egyetlen békés megoldás, és felajánlotta Törökország közvetítő szerepét a béke érdekében. Ankarai források szerint a török légierőt riadókészültségbe helyezték, miután a kormány biztonsági üléseken értékelték a lehetséges vészhelyzeteket és a konfliktus átterjedésének kockázatait az izraeli katonai akció után. 

A török elnök telefonon beszélt Ahmed al-Sharaa szíriai elnökkel is, és azt tanácsolta Szíriának, hogy ne keveredjen bele az Irán és Izrael közötti konfliktusba, de maradjon éber a további kockázatokkal és a terrorista csoportok lehetséges támadásaival szemben. 

Összességében Törökország védelmi iparának önállósítása és rakétakapacitásának növelése természetes reakció akkor, amikor – úgymond – a hátsó udvarában egyre fokozódik a helyzet. A török elnök elrettentési céllal meg is erősítette, hogy Ankara az elmúlt években nagy volumenű nemzetvédelmi projekteket fejezett be olyan kulcsterületeken, mint a légvédelmi rendszerek, hadihajók, cirkálórakéták, felfegyverzett drónok és helikopterek gyártása, illetve fejlesztése.

Erdoğan bejelentése ugyanakkor hozzájárulhat a közel-keleti fegyverkezési verseny fokozódásához, amely közvetett biztonsági kockázat Európa számára is. Az ugyanis egy hosszabb tendenciába illeszkedik: Törökország mint NATO-tagállam egyre inkább önálló biztonságpolitikai pályán mozog, ami egy ideje már feszültségek forrása a szövetségen belül, különösen akkor, amikor Ankara szembemegy több nyugati NATO-tagországgal, ez esetben például Izrael támogatásában.

A közel-keleti instabilitás és Törökország katonai szerepvállalása hatással lehet a régión áthaladó energiafolyosókra, főképp a TANAP és a TAP gázvezetékre, amelyek együttesen a teljes EU-s gázimport 7,2 százalékáért feleltek 2023-ban, és kulcsfontosságúak, főként Kelet- és Közép-Európa energiabiztonságában. Ankara közvetítői ambíciói a konfliktusban jól illeszkednek az Erdoğan-féle török külpolitikai magatartáshoz, amivel jelen esetben megelőzheti az EU-t a béketeremtő szerepben, ami tovább csökkenti az unió globális geopolitikai súlyát.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons