Évtizedekkel ezelőtt még csak a tudományos-fantasztikus művekben szerepelt, mára azonban szakértők szerint karnyújtásnyira van tőlünk az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI). Ez a mesterséges intelligenciának (MI) egy olyan fejlett fajtája, amely már bármilyen szellemi feladatot el tud végezni, amelyre az ember is képes. Míg a hagyományos MI egy szűkre szabott feladatot – legyen szó akár szövegírásról, nyelvfordításról vagy sakkról – képes ma már rendkívül magas, akár az emberi képességeket meghaladó szinten teljesíteni, a komplex problémák megoldására, a tudás szakterületeken átívelő felhasználására, a betanítás nélküli tanulásra még nem képes. Az AGI ezzel szemben ezeket is sikeresen teljesítheti, ennek megvalósulását pedig 2030-ra teszik, és ez az időpont a technológia rohamléptékű fejlődésével akár hamarabb is elérkezhet. Sőt, egy OpenAI-fejlesztő nyilatkozata szerint a cég már megalkotta az AGI „gyenge” változatát: a modell a feladatok többségét már a legtöbb embernél jobban megoldja. Az mindenesetre bizonyos, hogy az MI számos kognitív területen megközelítette vagy lehagyta az embert, ráadásul a fejlődés egyre nagyobb tempóban gyorsul (1. ábra).

Az AGI alapjaiban formálhatja át a társadalmat

Az MI már messze nemcsak gazdasági kérdés, egyre inkább társadalmi, sőt filozófiai-vallási dilemma. A technológia ugyanis alapjaiban forgatja fel a társadalmi rendet, sőt egyesek szerint az ember egyediségét is kétségbe vonja. A küszöbönálló gyökeres átalakulásra példát mutat a történelem: a 18–19. század ipari forradalmai tömegeket kényszerítettek arra, hogy miután a mezőgazdasági termelésben egyre több munkafolyamatot vettek át a gépek, a városokban keressenek munkát, ahol jellemzően rossz életkörülmények között kényszerültek dolgozni az újonnan létesülő gyárakban. Mindez a tulajdonosoknál tőkekoncentrációhoz vezetett, akik vagyon és befolyás terén felkapaszkodtak a régi arisztokrácia mellé.

Ehhez a folyamathoz hasonlóan az AGI első körben a fehérgalléros munkakörök tömegeit teheti elavulttá, azon belül is a következő öt évben a pályakezdő állások felét megszüntetheti. Hosszabb távon azonban a humanoid robotok elterjedésével a kékgalléros munkakörökből is egyre nagyobb részesedést hasíthat ki magának. Az MI-cégek tulajdonosai pedig minden korábbinál nagyobb mértékű politikai-gazdasági hatalmat halmozhatnak fel. Azonban amíg a korábbi ipari forradalmaknál a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokra való továbbképzés menekülőutat jelentett a munkavállalók számára, ez a lehetőség egyre inkább elvész azáltal, hogy az AGI, úgy tűnik, lekörözi az emberi értelmet. A jelenlegi várakozások szerint azok a munkakörök maradnak a leginkább érintetlenek, amelyek a legnagyobb mértékben igényelnek emberi empátiát. 

A probléma súlyát jelzi, hogy az MI veszélyei már a vallási vezetőket is foglalkoztatják. XIV. Leó a pápaságának egyik fő célkitűzéseként jelölte meg az MI káros, különösen az alacsonyan képzett munkásokat érintő hatásainak kordában tartását. Az új pápa már a névválasztásával is arra utal, hogy hasonló szerepet kíván betölteni, mint elődje, XIII. Leó (1878–1903), aki a második ipari forradalom alatt a munkásokat támogató keresztényszociális eszme képviseletével alternatívát kínált a marxizmussal szemben.

Az AGI súlyos biztonsági kockázatot is jelent 

A legvészjóslóbb forgatókönyvek azzal is számolnak, hogy az AGI tömeges halálos áldozatokhoz, a legszélsőségesebb esetben az emberiség kihalásával járó katasztrófához vezethet – legyen szó akár az MI öntudatra ébredéséről és az emberiség ellen fordulásáról, akár arról, hogy rosszindulatú szereplők kezébe kerülve okoz pusztítást. Bár ezek az elképzelések első hallásra filmszerűnek hangzanak, az MI-fejlesztés csúcsán álló szakértők, vállalatvezetők és nemzetbiztonsági tisztviselők komoly eshetőségekként tekintenek ezekre. Egyes MI-rendszerek már jelét adták annak, hogy önérdekből hazudnak, illetve megzsarolják a fejlesztőiket, ha a saját létezésüket fenyegetve érzik: az amerikai Anthropic egyik Claude modellje egy kísérlet során megfenyegette a szoftverfejlesztőt, hogy nyilvánosságra hozza annak – egyébként fiktív – viszonyát, hacsak nem tartják továbbra is üzemben az MI-modellt. 

A potenciális veszélyekre már az egyes államok és államközeli tudásközpontok is felfigyeltek, és megfogalmazták a saját MI-stratégiáikat. Az amerikai védelmi szektorhoz közel álló Rand Corporation think tank idei jelentése öt kritikus biztonsági kockázatot azonosított, amellyel az AGI megjelenésekor számolni kell. Ezek közé tartozik az új „csodafegyverek” megjelenése, amelyek számottevő előnyt biztosítanak valamely fél számára; új hatalomgyakorlati eszközök biztosítása az országok számára és a nemzeti versenyképesség társadalmi alapjainak átalakítása; tömegpusztító fegyverek fejlesztésének lehetővé tétele szélesebb kör számára is; önálló döntéshozatali biztonsági kockázatok; valamint a gyors fejlődésből következő globális instabilitás. A tisztánlátást nehezíti, hogy a legfejlettebb MI-modellek nem nyilvánosak, és jó eséllyel titkosszolgálati-nemzetbiztonsági közreműködéssel fejlesztik őket, így az elérhető adatok és stratégiák feltehetőleg nem tükrözik a technológia valós helyzetét. 

A vezető globális hatalmak mindegyikének van MI-stratégiája 

Az Egyesült Államokban az elmúlt év végén még a Biden-kormányzat publikált egy nemzetbiztonsági memorandumot, amely az AGI előfutáraiként szolgáló csúcs-MI-modellekkel kapcsolatban vázolta fel az amerikai stratégiát. Bár a dokumentum a demokrata párthoz köthető, a célkitűzések nagyrészt összhangban vannak a republikánusok mesterségesintelligencia-politikájával is: az USA meg akarja őrizni vezető szerepét az MI-fejlesztésben, vonzóvá kívánja tenni magát az MI-szakemberek számára, biztosítani akarja a fejlesztéshez szükséges többletenergiát, valamint meg akarja védeni a meglévő MI-infrastruktúrát és a szellemi tulajdont. Ezenfelül Washington be akarja építeni az MI-t a nemzetbiztonsági szervek működésébe. A második Trump-kormányzat markánsan állást foglalt a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett: a hivatalba lépése után szinte egyből lazított a szabályozásokon az innováció serkentésének érdekében, új irányelveket közölt, amelyek elősegítik az államapparátus MI-használatát és ösztönzi az új adatközpontok felépítését. Jelenleg a kongresszus előtt van a Big Beautiful Bill Act nevű költségvetési csomag, amely 10 éves moratóriumot vetne ki arra, hogy a tagállamok szabályozhassák a mesterséges intelligencia fejlesztését.  

A másik nagyhatalom, Kína 2017-ben hirdette meg MI-stratégiáját a Made in China 2025 kezdeményezés keretében, amelyben azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra világvezetővé kíván válni a mesterséges intelligencia terén. Mára közel került ehhez: jelentős mennyiségű tőkét irányított az MI-fejlesztésbe, ezáltal ellensúlyozva az amerikai technológiaexport-korlátozásokat. A fejlesztések sebességét mutatja, hogy bár a ChatGPT megjelenése 2022 végén Kínát is meglepte, az idén januárra már nyílt forráskódú versenytársat dobott a piacra a DeepSeek formájában a Made in China 2025 kezdeményezés keretében.

A kínai MI-fejlesztést az állam vezérli, így Peking képes megvalósítani egy átfogó, a gazdaság, a társadalom és a védelmi szektor legtöbb területét lefedő stratégiát. A fejlesztések ösztönzéséhez az állam kedvezményes hozzáférést biztosít az adatközpontokhoz – ilyen létesítményeket nagy számban épít is –, és az MI-modellek betanításához szükséges adatok összegyűjtését is elősegíti.

Bár gyakori kritika az EU-val szemben a túlzott szabályozás, ebben az esetben példaértékű lehet az elővigyázatossága. Az EU tette ugyanis a legnagyobb lépéseket az MI kockázatainak kezelésében: a 2025-ös AI Act révén az első jogi keretet vezette be a világon a mesterséges intelligencia szabályozására, és ebben kifejezetten foglalkozik az általános célú MI-modellekkel, így az AGI-vel is. Az AI Act célja kettős: egyrészt a mesterséges intelligencia kockázatait igyekszik kiküszöbölni, másrészt a befektetéseket és az innovációt hivatott ösztönözni. Az AI Act az MI nyolcféle alkalmazását tiltja be, köztük a rosszindulatú használatot, a társadalmi pontozást, a biometrikus kategorizálás bizonyos típusait és a bűncselekményi kockázatértékelést vagy előrejelzést. A szabályozás nem jelenti azt, hogy az EU lemond az mesterséges intelligenciáról: a Bizottság idén kiadott akcióterve, az AI Continent Action Plan 200 milliárd eurót szán MI-fejlesztésre, ebből 20 milliárdot öt „MI-gigagyár” létesítésére. 

Az atomcsendegyezmény mintájára szükség lenne egy „MI-csend-egyezményre” 

Jelenleg nincs jele annak, hogy a vezető globális hatalmak érdekeltek lennének egy átfogó nemzetközi messterségesintelligencia-szerződés megkötésében. Bár a Biden-kormányzat támogatta egy belföldi és nemzetközi MI-biztonsági és -használati felügyeleti struktúra kialakítását, J. D. Vance alelnök már az EU szabályozásai ellen szólalt fel beiktatása után. A mesterséges intelligencia veszélyeire való reakciót hátráltatja, hogy mivel az MI a technológiai verseny egyik elsődleges területévé vált, senki nem meri meghúzni a vészféket a lemaradástól való félelem miatt. Hasonló a helyzet, mint a hidegháború alatt az atomfegyverek fejlesztése során: akkor a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve sikeresen késztette együttműködésre az USA-t és a Szovjetuniót, amelynek az eredménye az 1963-as, részleges atomcsendről szóló egyezmény volt. Most azonban az AGI döntő fölényt biztosíthat a létrehozójának, így még a technológia megalkotása előtt égető szükség lenne egy „MI-csend-egyezmény” tető alá hozására. 

Kapcsolódó:

Kép forrása: meaningkosh.com