Észtország szeptembertől 20 ezer középiskolás számára teszi elérhetővé az AI Leap 2025 programot, amely mesterséges intelligencián alapuló tanulási eszközökkel fejleszti a diákok készségeit. A cél nem csupán a technológia elérése, hanem az MI tudatos, etikus és hatékony használatának elsajátítása. 

Észtország évek óta a világ egyik legdigitálisabb állama: a kormányzati szolgáltatásai hatékonyak, a startupkultúrája élénk, az állampolgárai pedig otthonosan mozognak az online világban. Ez nem a véletlen műve – a kormány már a 90-es években célul tűzte ki, hogy a technológiát eljuttassa az iskolákba. A legendássá vált Tiger Leap (Tiigrihüpe) program segítségével a diákok megtanulták használni a számítógépeket és az internetet – közülük kerültek ki a digitális közigazgatás és a technológiai ipar kulcsszereplői. 

Most ugyanerre a modellre építve indul útjára az AI Leap 2025 nevű kezdeményezés, amely szeptembertől 20 ezer középiskolás – főként 10. és 11. évfolyamos diák – számára teszi elérhetővé a mesterséges intelligencián alapuló tanulási eszközöket. A projekt egyik vezetője Siim Sikkut, aki korábban Észtország informatikai főtisztviselője volt, jelenleg pedig nemzetközi digitális tanácsadóként dolgozik. 

Sikkut szerint az új program célja nem egyszerűen az, hogy a diákok hozzáférjenek a technológiához – ahogyan az a Tiger Leap idején történt –, hanem az, hogy etikusan és hatékonyan tudják használni. 

A rendszer lelke egy beszélgető MI-asszisztens lesz, amelyet kifejezetten az észt nyelvhez és tantervhez igazítanak. Nem a klasszikus ChatGPT-re kell gondolni, hanem egy olyan oktatási célú szoftverre, amely nem egyszerűen válaszokat ad, hanem rávezeti őket a helyes megoldásra.  

„Nem arról van szó, hogy a diák beküldi a házit, és visszakapja a kész megoldást. A cél inkább az, hogy az eszköz kérdésekkel segítse és rávezesse őket” – mondta Sikkut. Ehhez a jövőben több kisebb, tantárgyspecifikus alkalmazást is hozzákapcsolnának. 

A rendszernek tanári oldala is lesz. Egy külön applikáció segíti majd a pedagógusokat abban, hogy visszajelzést kapjanak tanítványaik haladásáról, illetve útmutatást arról, hogyan tudják az egyes diákokat személyre szabottan támogatni. Bár kezdetben csak az alapfunkciók indulnak el, az elképzelés szerint az oktatás személyre szabottabbá, ezáltal hatékonyabbá is válik. 

Felmerül a kérdés: miért most, és miért épp ilyen formában vezetik be a mesterséges intelligenciát az oktatásba? Sikkut szerint egyrészt a középiskolásoknak már most is mintegy 70  százaléka használ MI-eszközöket – leginkább arra, hogy megoldassák vele a feladatokat, nem pedig arra, hogy elmélyítsék a tudásukat. Másrészt fennáll a veszélye annak, hogy a technológiahasználatban társadalmi szakadék lesz, például a jövedelmi különbségek miatt. Észtország oktatási filozófiájában viszont központi érték az egyenlő hozzáférés. Ezért az MI Leap célja az is, hogy kiegyenlítse ezt az egyre növekvő különbséget. 

A program nemcsak az esélyegyenlőséget, hanem az ország globális versenyképességét is szem előtt tartja.  

„Ez egy versenyképességi kérdés is. Aki nem tudja kihozni a maximumot ezekből az eszközökből, az lemarad” 

 – tette hozzá. 

Az MI-alapú tanulási eszközöket egyelőre csak a középiskolások és a szakképzésben tanulók használhatják. Arról még folyik a vita, hogy érdemes-e a fiatalabb korosztály számára is bevezetni. „Aki még nem képes önállóan tanulni, az nem tudja hasznosítani ezeket az eszközöket” – vélekedett Sikkut. 

Természetesen az MI egyik fő kockázata, a pontatlan vagy kitalált tartalom, az úgynevezett „hallucináció” problémaköre Észtországban is napirenden van. Ezek felismerése azonban nem külön tantárgy, hanem beépítik a tananyagba. Például történelemórán a diák az MI segítségével dolgozza fel az anyagot, és közben megtanulja felismerni, ha az eszköz hibás adatokat közöl. Így a kritikus gondolkodás fejlesztése is szerves része a programnak. 

A tanárok hozzáállása vegyes. Vannak, akik már most aktívan alkalmazzák az MI-t óratervezéshez vagy dolgozatjavításhoz, mások viszont tartanak a változástól. Ezért is része a programnak a tanárok felkészítése. Más országok is integrálják a mesterséges intelligenciát: Kínában például az idei évtől az MI kötelező tantárgy lesz általános és középiskolában, már 6 éves kortól tanulnak robotikát, algoritmikus gondolkodást, gépi tanulást. 

Dél-Korea márciusban bevezette az MI-alapú digitális tankönyveket a matematika, az angol és az informatika oktatásához az általános és középiskolákban, a program pedig valós idejű visszajelzéseket és adaptív tanulási eszközöket tartalmaz. 

Finnországban nem tantárgyként, hanem mindenki számára elérhető online tanfolyamként (Elements of AI) tanítják az MI alapjait, amelyet több mint 1,2 millióan végeztek el világszerte. 

Egy a Nature folyóiratban megjelent tanulmányból pedig kiderült, nem hiábavalók az erőfeszítések: egy kínai vizsgálatban a Yixue–Squirrel AI adaptív tanulási rendszerrel dolgozó diákok 11-15  százalékkal jobb eredményeket értek el matematikából, mint a hagyományos tantermi oktatásban résztvevők. Emellett az MI-alapú rendszerek nemcsak a teljesítményt javítják, hanem a diákok mélyebb megértését és növekvő önbizalmát is elősegítik – egy idei tanulmány szerint az MI-segítség hozzájárul a tanulók jobb problémamegoldó készségéhez és tanulási élményéhez.