A biometrikus adatok piaca egyre nagyobb, de a visszaélések és adatlopások is egyre gyakoribbak. 

Az ujjlenyomatok, az arcfelismerés és a szivárványhártya-szkennerek ma már digitális életünk kulcsává váltak. Ezen a biometrikus azonosítási technológiák segítségével könnyen hozzáférhetünk a mobiltelefonjainkhoz vagy a bankszámlánkhoz, és szépen lassan szerves részévé válnak mindennapi online tevékenységeinknek. 

Ez a fokozódó függés egyre értékesebbé teszi a biometrikus adatokat:  

szakértők szerint hamarosan többet érhetnek, mint a hagyományos pénzügyi eszközök. 

Mindez pedig sürgetővé teszi a magánszféra kockázatairól, a biometrikus adatok feketepiaci kereskedelméről és az adatkezelés felelősségéről szóló vitákat. 

Ezért váltják le a jelszavakat a biometrikus azonosítók 

A biometria olyan szintű azonosítási biztonságot nyújt, amire a jelszavak vagy a PIN-kódok nem képesek: azok ugyanis egyedi testi jellemzőkön alapulnak, amelyeket sokkal nehezebb lemásolni vagy eltulajdonítani. Ugyanakkor mivel ezek az azonosítók nem módosíthatók, ez egyszerre a legnagyobb erősségük és gyengeségük. 

Az Egyesült Királyságban a biometrikus azonosítás elterjedése igen látványos: bankok és fintechcégek buzdítják az ügyfeleket, hogy ujjlenyomattal vagy arcfelismeréssel lépjenek be, a kényelemre és a nagyobb biztonságra hivatkozva.  

Vállalati oldalról nézve a biometria vonzereje egyértelmű: nehezebb úgy feltörni egy fiókot, ha a bűnözőnek nem egyszerű szám- és betűsorhoz kell hozzájutnia, de az ügyfelek is értékelik, hogy nem kell jelszavakat megjegyezniük. Ez, a biztonság és a kényelem kombinációja pedig egy olyan gazdasági érték, amely felveszi a versenyt a bankkártyákkal vagy a készpénzzel. 

A magánszféra és a biometrikus azonosítás összetett dilemmája 

Ami ideálissá teszi a biometrikus adatokat a mindennapi azonosításhoz, éppen az teszi óriási kockázattá is őket: ha egy jelszó vagy egy bankkártyaadat kikerül, azt le lehet tiltani vagy meg lehet változtatni; egy arcfelismerési mintát vagy ujjlenyomatot azonban nem lehet lecserélni. 

Erre intő példa a BioStar 2 rendszer incidense, amikor egy biometrikus biztonsági platform több mint egymillió ember ujjlenyomatát és arcfelismerési adatát hagyta egy védelem nélküli szerveren. Egy ilyen adatszivárgás komoly veszélybe sodorja az érintetteket, hiszen a bűnözők hamis ujjlenyomatokat vagy arcképeket hozhatnak létre. 

A térfigyelő kamerákhoz kapcsolt arcfelismerés is visszaélésekhez vezethet, mivel a hatóságok vagy a cégek titokban követhetik az embereket. Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatóságai most is vizsgálják az arcfelismerésnek a rendfenntartásban és a nyilvános helyeken való használatát, ahogy pedig a biometria egyre elterjedtebb lesz, úgy fokozódnak az etikai és jogi viták. 

A bűnözők is rájönnek – előbb vagy utóbb 

Ahol érték van, ott bűncselekmény is van: míg korábban a bankkártyaadatok vagy a személyes információk jelentették a fő zsákmányt, ma már a biometrikus adatok váltak a feketepiac kincseivé. 

Az internet sötét bugyraiban ujjlenyomatiteket és arcképadatbázisokat kínálnak megvételre, igen magas áron. Egy ellopott bankkártya letiltható, de egy kompromittált ujjlenyomat örökre megmarad. 

Egyes feketepiaci oldalakon „szelfi+igazolvány” csomagokat árulnak, amelyek a áldozat arcképét, személyes adatait és okmányfotóit tartalmazzák. Ezekkel a csalók képesek kijátszani a bankok, kriptotőzsdék vagy kormányzati oldalak arcfelismerés-alapú azonosítását. 

Mivel a biometrikus azonosítók nagyobb biztonságot ígérnek, ezek a csomagok drágábbak a sima bejelentkezési adatoknál. Ez azt mutatja, hogy a feketepiac szereplői felismerték:  

a megszerzett biometrikus adat nem egyszeri haszon, hanem folyamatos lehetőség a visszaélésre. 

A biometrikus adatok védelme a brit jogban 

Az Egyesült Királyság jogszabályaiban a biometrikus információk érzékeny személyes adatnak minősülnek. Azoknak a szervezeteknek, amelyek ezeket gyűjtik, egyértelmű hozzájárulást kell szerezniük, indokolniuk kell a felhasználást és védelmet szükséges biztosítaniuk titkosítással és korlátozott tárolási idővel. Ha ezek nem teljesülnek, az adatvédelmi hatóság (ICO) szigorú büntetéseket szabhat ki. 

Az érintett cégeknek pontosan közölniük kell, hogyan gyűjtik, ki láthatja és mikor törlik a biometrikus adatokat. A transzparencia ugyanis csökkenti a visszaélésektől való félelmet, mivel egyetlen hiba is helyrehozhatatlan kárt okozhat egy vállalat megítélésében. 

Az ujjlenyomatok vagy arcfelismerési minták kezelésekor komoly gondosságra van szükség: korlátozni kell a hozzáférést és rendszeres biztonsági ellenőrzések szükségesek. 

Emellett kiemelten fontos, hogy egy esetleges incidensnél azonnal értesítsék az érintetteket. A problémák eltussolása ugyanis csak növeli a kárt, míg a gyors és őszinte kommunikáció megőrizheti az ügyfelek bizalmát.