Egy tanácsadó cég úgy becsüli, hogy az idén várhatóan rekordszámú, 142 ezer vagyonos vándorol egyik országból a másikba. A globális mobilitási trendek átrendezik a vagyonáramlás térképét – ennek Nyugat-Európa a vesztese. Kérdés, hogy Magyarország élni tud-e ezzel az eséllyel.
A brit–svájci Henley & Partners vagyonkezelési tanácsadó cég a milliomosok Nyugat-Európából való kivándorlásával foglalkozik egy idei magánvagyon-migrációs jelentésében. Becslésük szerint ebben az évben várhatóan rekordszámú, 142 ezer 1 millió dollárnál (860 ezer eurónál) nagyobb vagyonnal büszkélkedő ember vándorol egyik országból a másikba.
Ez 6 százalékos növekedés tavalyhoz képest, és a szám jövőre 165 ezerre emelkedhet.
A jelentés szerint a magas nettó vagyont felhalmozó magánszemélyek számára a legvonzóbb úti cél az Egyesült Arab Emírségek, ahová várhatóan közel 10 ezer milliomos költözik az idén, amit az Egyesült Államok követ (7500). Mindkét országban csaknem megduplázódott az 1 millió dollár feletti vagyonnal büszkélkedők száma 2014 óta.
Nyugat-Európa egyre inkább a vagyonvándorlás vesztese
Az Egyesült Királyságot az idén várhatóan 16 500 milliomos hagyja el, összesen 92 milliárd dollár (79,3 milliárd euró) vagyonnal. A Henley tanácsadó cég szerint 2014 és 2024 között az Egyesült Királyság elvesztette milliomosainak 9 százalékát: az ország 2022 februárjában megszüntette az első szintű befektetői vízumot, tavaly márciusban átalakította a nem állandó lakhellyel rendelkezők adórendszerét, majd a Munkáspárt módosította az örökösödési adószabályokat, ami komoly lendületet adott a kivándorlásnak.
Az idén Franciaországot várhatóan mintegy 800 milliomos hagyja el, Spanyolország akár 500-at, Németország pedig 400-at is elveszíthet. A németeknél ez egy tendenciaváltás, náluk az elmúlt tíz évben a magas nettó vagyont felhalmozók száma 10 százalékkal nőtt, miközben ugyanezen időszak alatt Európában Olaszország és Svájc volt a legvonzóbb letelepedési cél.
A jelentés szerint globálisan az európai országok közül pozitív mérlegre számíthat Portugália (800 milliomos érkezhet), Görögország (400), Olaszország (200), Spanyolország (100–200), illetve hazánk (50). Az idei Globális Letelepedési Program Index két új célországának egyike Magyarország, amely 67 ponttal a 6. helyen áll.
Ha európai szinten vizsgáljuk a bevándorlást – ahol figyelembe vesszük az EU-n belüli migrációt is –, az eredmény némileg módosul:
1. Olaszország (3600-an érkezhetnek) – erős visszavándorlás és új befektetők jöhetnek,
2. Portugália (800) – tengerpart, adókedvezmény,
3. Görögország (400) – aranyvízum, életminőség,
4. Spanyolország (200–300) – stabil szinten visszafogottan érkeznek,
5. Hollandia (100) – adó és üzleti klíma,
7. Horvátország (50) – a tengerparti iránti érdeklődés nő,
8. Magyarország (50).
Az eurózónába tartozó mediterrán országok kiemelkedő szerepe azt mutatja, hogy a klíma, az életminőség, az adózás (például az örökösödési illeték és a tőkenyereség-adó), valamint a befektetési programok kulcsszerepet játszanak a döntésben.
Magyarországi helyzet
A Henley Private Wealth Migration Report szerint Magyarország az idén 50 milliomos érkezésére számíthat. Ez a szám első pillantásra mérsékeltnek tűnik, de régiós kontextusban figyelemre méltó, hiszen Lengyelország, Csehország és Szlovákia nulla körül áll. Hazánk ezzel a legjobb közép-európai befogadóország a vagyonosok körében.
Bár a kérdés az utóbbi években többször is politikai színezetet kapott, általánosan elfogadott alapelv, hogy a magas nettó vagyont felhalmozó magánszemélyek (high-net-worth individual – HNWI) kategóriájába tartozók nemcsak gazdagok, hanem tőkeerősek, komoly kapcsolati hálóval, és hosszú távra terveznek. Érkezésükkel tőkét hoznak az országba (ingatlan, állampapír, vállalkozás), munkahelyeket teremtenek, növelik az adóalapot és hosszú távon presztízst építenek a gazdasági ökoszisztémának. Azaz egyetlen HNWI akár több millió eurós befektetést hozhat.
Sokan ráadásul nem csak passzív befektetők. Új céget alapítanak (startup-, innovációs vagy kereskedelmi területen), magukkal hozzák a külföldi kapcsolatrendszerüket a magyar üzleti ökoszisztémába és helyi munkaerőt foglalkoztatnak (pl. asszisztens, jogász, kertész, IT-szakértő, sofőr, könyvelő). Ezzel multiplikátorhatást generálnak: egyetlen HNWI akár 5-10 közvetett munkahelyet is létrehozhat – így a hatásuk nem arányos a számukkal, hanem sokszorosan meghaladja azt.
A Magyarországra érkezők előnyként megemlítik a kedvező adózási környezetet, Budapest globális vonzerejét, a stabil pénzügyi környezetet, a kulturális és geopolitikai középpont szerepét Nyugat és Ázsia között, illetve a befektetési letelepedés lehetőségeit – ez utóbbit a Henley & Partners tanácsadási programjai is a térség egyik legvonzóbb opciójaként tartják számon.
Hazánk jó pozícióból indul, de ha valóban versenyezni akar a déli és nyugati EU-országokkal, akkor újra kell gondolni a letelepedési modellt, ki kell használni a meglévő előnyöket (adózás, ár-érték arány, lokáció), és értelmes, hosszú távú stratégiával kell megszólítani a világelitet.
Ha Magyarország célzott stratégiával, professzionális keretek között képes támogatni a vagyonos migrációt, az nemcsak exportbevételt vagy adóforintot jelent, hanem hosszú távon pozíciójavítást is az európai pénzügyi-társadalmi térképen.
A kérdés nem az, hogy szükségünk van-e milliomosokra, hanem az, hogy készen állunk-e őket „intelligensen fogadni”.
