Kína gyorsan bővíti befolyását Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) tengeri kikötőiben – építéssel, finanszírozással, felvásárlással –, így a kínai vállalatok beágyazódtak a fizikai infrastruktúrába, ez pedig lehetőséget nyújt Pekingnek a befolyásszerzésre és az adatgyűjtésére (a kémkedésre és a logisztikai adatokhoz való hozzáférésre) az Egyesült Államok partjainál. A Nuctech és a ZPMC biztonsági kameráit legalább öt kikötőben telepítették.

A közelmúlt megmutatta, hogy a kettős felhasználású polgári infrastruktúra átalakítható titkos katonai műveletekhez (Ukrajna Pókháló hadművelete, izraeli drónalkatrészek csempészete Iránba).

Kína már kifejlesztett egy olyan konténeralapú cirkálórakéta-indító rendszert, amely lehetővé teszi, hogy csapásmérő képességeit kereskedelmi rakományok között rejtse el. Az amerikai Center for Strategic & International Studies (CSIS) agytröszt 11 mutató alapján 37 különböző projektben értékelte Kína részvételét a LAC kikötőiben.

A jamaikai Kingston esetében például Kína képes összekapcsolni az innen származó hírszerzési információkat a kubai jelhírszerzési létesítményekhez való hozzáféréssel, ami betekintést nyújthat az amerikai haditengerészeti műveletekbe. A mexikói Manzanillo kiemelkedő szerepet játszik az Egyesült Államokba érkező és az onnan induló áruk központjaként, így egy Washington kereskedelmére gyakorolt esetleges működési zavar napi több mint 130 millió dollárba kerülhet. Veracruzban az Egyesült Államok feketelistáján szereplő China Communications Construction Company segített a kikötő bővítésében az elmúlt években. A kikötő inkább az Egyesült Államokkal folytat kereskedelmet, így a zavarok – adott esetben – napi 63 millió dollárba kerülhetnek az amerikai gazdaságnak. 

A projektek keretében Kína többek közt a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférését akarja garantálni. Kockázatot jelenthet, hogy a jelenleg aktív, kínai vállalatok által üzemeltetett 10 kikötő közül hetet egy vállalat, a CK Hutchison irányít, és több esetben szerződést kötött kínai állami építőipari óriásvállalatokkal, így jelenléte előkészítheti a terepet Pekingnek a pozíciója megerősítéséhez.

2025-ben a cég bejelentette, hogy 43 külföldi kikötőjét 23 milliárd dollárért eladja az amerikai BlackRock vezette konzorciumnak, így ha ez megvalósul, akkor csökkenhet Peking befolyása a régió kikötői infrastruktúrájában.

Ugyanakkor különböző jelentések szerint a China Ocean Shipping Company részesedést szerezne az eladásra kínált kikötőkben. Ez arra utal, hogy Kína nem engedi el olyan könnyen ezeket a kikötőket, és igyekszik valamekkora részesedést más cégeken keresztül megőrizni. 

Azok az európai és magyar vállalatok, amelyek nyersanyagokat vagy termékeket importálnak a térségből, kiszolgáltatottá válhatnak a kínai befolyás alatt álló kikötői infrastruktúrának, különösen akkor, ha a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokon keresztül futnak, ahol Kína érdemi jelenléttel bír.

Az európai cégek nehezebben vehetik fel a versenyt a kínai állami támogatással működő vállalatokkal a latin-amerikai logisztikai, infrastrukturális és kikötői beruházásokban.

Ez különösen érintheti azokat az európai vállalatokat, amelyek nem rendelkeznek hasonló állami támogatással vagy tőkeerővel. A magyar exportorientált cégek (agrár- vagy gyógyszeripari szereplők), amelyek dél-amerikai partnerekkel dolgoznak, szintén érzékenyek lehetnek a logisztikai hálózatok feletti kínai kontrollra, főleg akkor, ha az EU elkezd ebben az ügyben is szabályozást kezdeményezni, mint az 5G területén, ahol már formálódik egy egységes szabályozás a kínai technológia ellehetetlenítésére.

Azon európai cégek, amelyek logisztikai szolgáltatókon keresztül használnak kínai technológiával felszerelt kikötőket, potenciális kiberbiztonsági kockázatnak vannak kitéve. Ha Kína megszilárdítja a befolyását a LAC-régió logisztikai csomópontjaiban, az európai cégek nehezebben tudnak új piaci pozíciókat kiépíteni. Ugyanakkor az amerikai érdekeltségek által tervezett kikötői kivásárlások európai és akár magyar tőkebefektetők számára is lehetőséget nyújthatnak közvetett részesedések megszerzésére, ami a jövőben stratégiai előny lehet. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons