Az Európai Központi Bank (EKB) június 30. és július 2. között tartotta meg a központi bankokról szóló fórumát Alkalmazkodás: makrogazdasági változások és politikai válaszok címmel. Az eseményen számos közgazdász, egyetemi professzor és természetesen több központi bank képviselője is részt vett. 

Christine Lagarde, az EKB elnöke nyitóbeszédében arra emlékeztetett, hogy a Covid-járvány utáni gazdasági újraindulás óta számos kihívás és nehézség merült fel, az ukrajnai háborútól kezdve a globális geopolitikai és gazdasági konfliktusok kiéleződéséig. A fórum ezért kapta az említett címet, hiszen a dinamikus folyamatokra a pénzügyi politikának reagálnia kell, együtt kell fejlődnie a változásokkal és megtalálni a választ az újonnan felmerülő kockázatokra.  

Az ellátási láncok veszélyben vannak és kiszolgáltatottak, a növekvő bizonytalanságok közepette pedig a cégek a bevételeik biztosítására törekednek. Ezek a tényezők azonban hozzájárulnak az infláció növekedéséhez, ami ráadásul volatilis, így a bizonytalanság tovább erősödik. Lagarde leszögezte: a cél, hogy a párbeszéd révén olyan tanulságokat és módszereket osszanak meg egymással a részt vevő szakértők, amelyekre alapozva egy az infláció kezelését és az árstabilitást biztosító stratégia dolgozható ki Európában. 

Várakozás és óvatosság  

Az eseményen több panelbeszélgetést is tartottak, a fő program azonban a július 1-jei politikai kerekasztal volt. Ezen Lagarde mellett Andrew Bailey, a Bank of England, Jerome Powell, a Fed, Ri Csang Jong, a koreai jegybank és Kazuo Ueda, a japán központi bank igazgatója vett részt. 

A beszélgetés egyik kulcsszava a kivárás lehetne, mivel számos kérdésben, illetve a képviselt jegybankok stratégiáját illetően az óvatosság és a „megvárjuk, meglátjuk” stratégia köszönt vissza. 

Lagarde megnyugtatott, hogy habár a fogyasztói árak éves alapon 2 százalékkal növekedtek, ez az EKB kitűzött céljainak és várakozásainak még megfelelő. A bizonytalanságok, a világgazdasági töredezettség fokozódása és az aggasztó geopolitikai folyamatok ellenére szerinte elkötelezettnek kell maradni a célok mellett. Jelezte, hogy az EKB jól felkészült a különböző gazdasági hatások kezelésére. 

Azt illetően, hogy mikor várható kamatcsökkentés, elmondta, hogy ragaszkodnak az adatalapú döntésekhez, így még nem szaladnak előre, hanem megvárják a vámháború további alakulását.  

Vagyis csak a Donald Trump amerikai elnök által kivetett végleges vámok tényleges hatásainak kielemzését követően döntenek a kamatlábak szintjéről. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte az EKB-nak több hosszú távra vonatkozó forgatókönyv elemzésére lenne szüksége, hogy a lehető leghatékonyabban tudja kezelni a váratlan sokkhatásokat. 

Az EKB elnöke yitóbeszédéhez hasonlóan itt is megemlítette az Európai Unió 2022 óta fokozódó kihívásait – az ukrajnai háborút, az ellátási láncok sérülékenységét, az energiaellátáshoz kötődő kétségeket, illetve ezeknek a kitűzött uniós célokkal való összeegyeztethetőségét. Ahogy fogalmazott, olyan időszakot élünk, amelyben átalakul a biztonságról alkotott képünk, és ezzel kapcsolatban az energia és a technológiai fejlődés kérdését emelte ki. Előbbi esetében a cél a függetlenedés, de abban az EKB-nak is fontos szerepe van, hogy az fenntartható és megfizethető módon történjen. Emlékeztetett, hogy a technológiai ágazatban Európa lemaradásokkal küzd. Emellett egyre inkább aggódik a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és elterjedése miatt, félő ugyanis, hogy az MI torzító hatásai vagy manipulációs képességei az adatalapú döntéshozatalt, ezáltal a gazdasági stratégia kidolgozását is befolyásolhatják.  

Azt, hogy mire fókuszál az EKB, úgy foglalta össze, hogy ebben a viharos környezetben is az ár- és a pénzügyi stabilitást, a megfelelő munkaerőpiaci körülmények biztosítását, a gazdasági döntések, valamint a gazdasági növekedés minél hatékonyabb támogatását szem előtt tartva dolgoznak. 

Jerome Powell azzal kezdte, az Egyesült Államok gazdasága szerencsés, mivel a kiszámíthatatlan világgazdasági környezet ellenére „jó helyzetben van”. Az infláció 2 százalék körüli, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalék. Az előbbi elmondása szerint úgy alakul, ahogyan azt várták, leszámítva Trump kiszámíthatatlan vámpolitikájának egyes hatásait. 

A kamatcsökkentést illetően azt mondta, tartják a jelenlegi szintet, amíg nem rendeződik a vámhelyzet: kivárják a végleges tarifákat, és azok alapján vizsgálják meg, milyen hatásokra lehet számítani, a kamatdöntés pedig ennek fényében érkezik. 

A moderátor kérdésére, hogy milyen a viszonya Trumppal, úgy válaszolt, hogy a munkájára és a gazdaságra fókuszál – azaz a jegybank igyekszik kimaradni a politikából. A cél, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel stabil munkaerőpiacot, továbbá pénzügyi és árstabilitást biztosítanak, hogy a gazdaság megfelelő környezetben tudjon növekedni. Azt azonban kiemelte, hogy  

az USA nem tarthatja fenn sokáig sem a deficitet, sem a jelenlegi adópolitikát, így ezeket mielőbb felül kell vizsgálni. 

A Bank of England vezetője, Andrew Bailey kollegáihoz hasonlóan a legtöbb kérdésben a bizonytalanságot emelte ki. Véleménye szerint a történelmi tapasztalatokból nem szabad a jelenlegi folyamatok végkimenetelére következtetni, hanem kivárásra van szükség. Várni kell, hogyan alakul a kőolajpiac, a kereskedelmi tárgyalások és a vámok, mivel ezek valódi árhatásai még nem érződnek. 

Szép üzenetet fogalmazott meg a világgazdaság és a kereskedelem egyre nagyobb töredezettségével kapcsolatban is. E szerint régóta egy rugalmas és nyitott világgazdaságot építünk, de fel kell ismerni és be kell látni, hogy vannak problémák. Bailey szerint meg kell nézni, hogy melyek ezek, mi a gyökerük és mit lehet kezdeni velük. Ez pedig csakis együttműködve sikerülhet, hiszen közösen alakítjuk a világgazdaságot, így mindenkinek a saját felelőssége, hogy elvégezze a rajta múló feladatot. 

Kazuo Ueda, a japán jegybank igazgatója a töredezettséget illetően csak annyit jegyzett meg, reméli, hogy Ázsiában erős marad a kereslet, és így enyhébbek maradnak a kereskedelmi háború okozta negatív gazdasági hatások. A kamatdöntést illetően, az előtte szólókkal összhangban, ő is elmondta, hogy a vámháború végkimenetelére és a tarifák – még nem érezhető – hatásaira várnak. 

Ugyanígy tesz a koreai jegybank, legalábbis Ri Csang Jong elmondása alapján. Az infláció náluk 2 százalék körüli, ami várhatóan csökkenni fog. 

A kereskedelmi háború miatt aggodalmát fejezte ki, emlékeztetve, hogy  

Dél-Korea egy exporthajtotta gazdaság, így őket különösen érinthetik a vámok hatásai, a kereskedelmi bizonytalanságok vagy az esetleges sokkhatások. A számítások szerint ugyanis, ha a 26 százalékos vámok maradnak érvényben az ázsiai országra, az akár 1 százalékkal is ronthatja a GDP-növekedés kilátásait  

– attól függően, hogy meddig maradnak fenn ezek a kereskedelmi intézkedések. Reményeit fejezte ki ugyanakkor az olyan jelentős koreai iparágak erejét illetően, mint a chipgyártás. Az ágazatban régóta zajlanak diverzifikációs folyamatok, így talán ütésállóbb az ellátási láncokat érő sokkokkal szemben. 

Ri végezetül jelezte, hogy igyekeznek felmérni a világgazdaság és a kereskedelem bizonytalanságait, ezek várható hatását, valamint alkalmazkodni ezekhez. Szerinte az egyik legfontosabb, hogy a monetáris politika szem előtt tartsa a gazdasági és pénzügyi infrastruktúra rohamos változásait, és képes legyen együtt menni az új hullámokkal. 

A teljes beszélgetés alábbi videóban, 6:13:00-tól tekinthető meg: 

 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Ronald Wittek