A brit kormány reményei a pán-euromediterrán kereskedelmi egyezményhez való csatlakozásról meghiúsultak – Brüsszel ugyanis megakadályozta London ez irányú próbálkozását, pedig ez csökkentette volna a brexit utáni ellátásilánc-nehézségeket. 

A brit kormány a múlt héten közzétett új kereskedelmi stratégiájának részeként jelentette be, hogy fontolóra veszi a pán‑euromediterrán  (PEM) egyezményhez való csatlakozását. A lépés célja az volt, hogy támogassa az Egyesült Királyság gyengélkedő áruexportját és csökkentse a brexit utáni ellátásilánc-kihívásokat. Az egyezmény ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyártási ellátási láncok alapanyagait több országból szerezzék be, így azokat a szabadkereskedelmi megállapodások keretében alacsonyabb vámokkal hozhatnák be. 

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményről (PEM-egyezmény) 2012-ben született megállapodás, és a célja, hogy a 25 szerződő fél és az EU között közös származási szabályokat állapítson meg a kereskedelem megkönnyítése és az ellátási láncok övezeten belüli integrálása érdekében. 

Az egyezményhez való csatlakozást támogatták a brit kereskedelmi csoportok, köztük a kereskedelmi kamara, a British Chambers of Commerce is. Az említett brit kereskedelmi stratégia szerint ez a lépés „csökkenthette volna a papírmunkát” és „növelhette volna a brit exportőrök rugalmasságát az alapanyagok beszerzése során”. Az EU és 20 afrikai, valamint közel-keleti ország közötti PEM-megállapodás jelentős előnyöket kínált volna a brit gyártóknak és exportőröknek. 

Az EU nem támogatta 

Az Európai Bizottság azonban világossá tette az Egyesült Királyság számára, hogy jelenleg nem támogatna ilyen lépést. Ez a döntés érthetően nemtetszést váltott ki Londonban – ez az első komolyabb feszültség a két fél között, amióta május 18-án bejelentették a kapcsolataik újrakezdését. Az EU-s tisztviselők szerint  

a Bizottság azért döntött így, mert a brit PEM-csatlakozás jelenleg nem szolgálja az EU érdekeit. 

„Az Európai Uniónak ehhez természetesen minden joga megvan” – magyarázta Sam Lowe, a Flint Global tanácsadó cég kereskedelmi szakértője. Kiemelte, hogy bár a PEM nem kizárólag EU-s egyezmény, a brit csatlakozáshoz az Európai Unió hozzájárulására van szükség, mivel újra kellene írni a brexit utáni EU–UK kereskedelmi megállapodás feltételeit. Brüsszel korábban nyitottnak mutatkozott az ötletre, sőt 2023-ban megoldásként fel is merült egy elektromos járművekkel kapcsolatos vámvita rendezésére. 

A „reset” korlátai és további akadályok 

David Henig, a brit kormány korábbi kereskedelmi tárgyalója szerint az Európai Bizottság vonakodása jól mutatja a blokkal való kapcsolatok helyreállításának folyamatos politikai kihívásait. „Az EU nem egységes a brit újraindítás fontosságában, és az olyan kérdések, mint a PEM, könnyen megakaszthatják azt, annak ellenére, hogy technikailag egyszerűek lennének” – fogalmazott. 

Külön feszültségforrás, hogy az EU továbbra is a Windsor-megállapodás teljes végrehajtását követeli Észak-Írországban, mielőtt bármilyen állategészségügyi megállapodás születhetne, amely megszüntetné a legtöbb ellenőrzést az Ír-tengeren átkelő árukra. Az M&S szupermarketlánc vezérigazgatója, Stuart Machin a múlt héten „bürokratikus őrületként” jellemezte azt, hogy ezer terméknek „nem EU-s” címkét kell viselnie, míg további 400-ra teljes vámvizsgálatot írnak elő. Az európai kapcsolatokért felelős miniszter, Nick Thomas-Symonds múlt csütörtökön találkozóra hívta a szupermarketláncok vezetőit, hogy az erre való megfelelésre ösztönözze őket.