A geopolitikai sokkok közepette az EU felülvizsgálja az ipari stratégiáját. Bár az unió feldolgozóipara a termelékenység tekintetében nagyjából felülmúlja a világ többi részét, azon iparágak, amelyekre specializálódott, nem mindig azok, amelyekben relatíve termelékenyebbek.   

A Centre for Economic Policy Research (CEPR) oldalán megjelent tanulmány amellett érvel, hogy az iparpolitikának a termelékenységi diagnosztikára kell épülnie, és a támogatásnak azokat az ágazatokat kell megcéloznia, amelyek relatíve erős technológiai helyzetben vannak, de gyenge kereskedelmi teljesítményt tudnak felmutatni. A hagyományos mérőszámok, mint például az exportrészesedéseken alapuló kimutatott komparatív előny, félrevezető képet festenek Európa alapvető erősségeiről.   

A megnyilvánuló komparatív előnyöket leíró Balassa-indexet (BRCA) régóta használják egy ország ágazati erősségeinek meghatározására. De ez csupán azt vizsgálja, hogy egy adott termékcsoportban milyen exportteljesítményt nyújt a világ többi országához képest, tehát hol mutatkozik meg a komparatív előnye.

A jelzőszám alapján Magyarországnak erős komparatív előnyei vannak az autóiparban, közepesen versenyképes a gabonatermékek és a feldolgozott élelmiszerek terén, de hátrányt mutat a zöldségtermesztésnél. Azt viszont azt már nem mutatja meg, hogy egy ország nem azért exportálhat gépjárműveket, mert termelékenyebben gyártja azokat, hanem azért, mert olcsóbb tőkével, lazább szabályozással vagy kiterjedtebb beszállítói hálózatokkal rendelkezik. Vagyis a külső versenyképesség nem mindig tükrözi a belső termelékenységet.  

A tanulmány szerzői ehelyett egy olyan módszertant alkalmaztak, amely megtisztítja a kereskedelmi adatokat az inputköltségek, a piac mérete és az egyéb külső tényezők okozta torzulásoktól. Európa 16 országát vizsgáló modelljükben a technológiavezérelt komparatív előnyöket a következők kontrollálásával izolálják: relatív ráfordítási árak, piacméret és hozzáférés, a cégkiválasztás dinamikája, kereskedelmi súrlódások és heterogenitás.  

Az exportspecializáció és a technológiai erő közötti eltérés  

Ezzel a modellel sikerül megragadni egy ágazat relatív technológiai állapotát és a piaci torzulások nélküli termelékenységet. Megállapították, hogy egyes ágazatok a technológiai előnyükhöz képest felülreprezentáltak az exportban. Például a ruházati cikkek gyártása magas technológiai előnyt mutat, de gyenge exportteljesítményt, míg a gépjárművek erősek az exportteljesítményben, ám a termelékenységben elmaradnak.  

Ha összehasonlítjuk Európát az Egyesült Államokkal, az eltérés még szembetűnőbb: Európa technológiai előnye csökken az olyan kulcsfontosságú high-tech szektorokban, mint az elektromos berendezések, a gépek és berendezések, valamint a gépjárművek. Pontosan ezeket az ágazatokat kívánja megerősíteni az iparpolitikáján keresztül.  

A tanulmány szerzői szerint az exportspecializáció a következők komplex kölcsönhatástól függ: 

• Inputárak – az alacsonyabb költségek felduzzaszthatják az exportrészesedést; 
• Vállalati heterogenitás – a homogénebb vállalatok magasabb megfigyelt, feltárt komparatív előnnyel korrelálnak; 
• Kereskedelmi szabadság – a nyitottabb ágazatok több exportáló céget vonzanak, ami növeli a megnyilvánuló komparatív előnyöket; 
• Piacméret – a nagyobb belföldi piacok lehetővé teszik a vállalatok számára a növekedést és a nagyobb exportot. 

Tehát a kedvező kereskedelmi teljesítmény a termelékenységen kívüli egyéb strukturális előnyöket is tükrözhet (pl. támogatások, földrajzi klasztereződés vagy hálózati hatások). 

Ajánlások az uniós iparpolitikának 

Először is, ne tegyünk egyenlőségjelet az export és a gazdasági kiválóság közé: az export sikerét ugyanis nem szabad összetéveszteni a technológiai erővel. Ezzel a politikai döntéshozók azt kockáztatják, hogy olyan ágazatokat támogatnak, amelyek versenyképesnek tűnnek, de strukturálisan gyengék.   

Másodszor, az iparpolitikának a termelékenységi diagnosztikára kell épülnie; vagyis az exportgyőztesek támogatása helyett ezen összegeknek azon ágazatokra kell irányulniuk, amelyek relatíve erős technológiai szinten állnak, de a kereskedelmi teljesítményük gyenge – ezek a kiaknázatlan potenciált felmutató, úgynevezett „rejtett bajnokok”.   

Harmadszor, a technológiai beruházásokat ökoszisztéma-reformokkal kell kiegészíteni, mivel a komparatív előny eléréséhez az innovációs támogatásoknál többre van szükség. Az EU-nak biztosítania kell a megfizethető inputokhoz való hozzáférést, el kell mélyítenie az egységes piacot a vállalatok méretének növelése érdekében, egyszerűsítenie kell a cégek be- és kilépését a verseny ösztönzésére, valamint be kell fektetnie a munkaerő képzésébe és a tőkebevonásba.  

A komparatív előny nem csupán arról szól, hogy mit exportál – hanem arról is, hogy miért exportálja azt. Egy intelligensebb iparpolitika érdekében intelligensebb mutatókkal kell kezdeni. 

Magyarország 

A cikk technológiai rangsorához nincsenek konkrét magyar adatok, csak uniós átlagok, így nem látjuk, hogy Magyarország mely ágazata hol áll az EU‑tagok között a technológiai mélység alapján.  

A tanulmányban feltüntetett logikához hasonlóval dolgozik az OECD „Revealed Technology Advantage” (RTA – Feltárt technológiai előny) mutatója, amely azt vizsgálja, hogy egy ország szabadalmi bejelentései egy adott technológiai területen nagyobb vagy kisebb arányt képviselnek-e, mint a világ egészében.  

Ennek alapján Magyarország kiemelkedően innovatív a gyógyszeripar és a biotechnológia területén, amelyekben magas a szabadalmi aktivitás és a nemzetközi kutatás‑fejlesztés jelenléte. Szintén erős az elektronikai és a high‑tech ipar, ahová az elektronikai komponensek, a szenzorok, a mikroszámítógépek gyártása is tartozik. Hazánk exportjának kb. 16 százalékát az elektronikai gépek teszik ki, ami a high-tech RTA mellett is versenyelőnyt sugall. Az RTA-mutató magas a járműipari komponensek és autóelektronika terén is, ami mögött jelentős innovációs kapacitás áll. Előnyös pozícióink vannak az alacsony szén-dioxid-intenzitású technológiák terén (pl. biomassza, nukleáris és potenciálisan megújuló energia), és az OECD-ajánlások is támogatják ennek erősítését. 

Megfontolandó volna a cikkben leírt technológiai rangsorhoz hasonló módszerrel feltárni, hogy Magyarország mely ágazokban erős.  

Kapcsolódó: