Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
Bár Donald Trump a közelmúltban lezajlott hágai NATO-csúcson biztosította a tagállamokat arról, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges, Washingtonban más stílusban beszélnek. Amerikán belül még a legfelsőbb szinten is igen nagy a megosztottság NATO-ügyben, egyre erősítve azokat a hangokat, amelyek az Egyesült Államok kilépését látnák üdvösnek nemzetbiztonsági szempontból.
A napokban Mike Lee (egyébként republikánus) szenátor konkrét lépésre szánta el magát, és törvényjavaslatot nyújtott be a témában. A Not A Trusted Organization (Nem Megbízható Szervezet) névre keresztelt tervezet alapból azzal érvel, hogy a kollektív védelem elve a szövetségesek megváltozott magatartása miatt napjainkban már egyáltalán nem alkalmazható a gyakorlatban, és súlyosan sérti az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit.
A probléma Ukrajnával és Európával van
Lee pusztán a tényekre hagyatkozik javaslata indoklásában. Mint írja, az 1949. április 4-én megalakult NATO-nak egyetlen célja volt: a Szovjetunió politikai és katonai befolyásának ellensúlyozása Kelet-Európában. Miután 1991-ben a Szovjetunióval együtt a Varsói Szerződés is felbomlott, a szövetség eredeti célja, ezzel relevanciája is megszűnt. Gorbacsov még ígéretet kapott arra, hogy a NATO nem fog keleti irányban terjeszkedni, ennek ellenére éppen ez a folyamat kezdődött meg 1999-ben, hogy 2025-re eljusson egy Moszkva számára érthetően aggasztó biztonsági helyzethez: Oroszország immár 2400 kilométeren határos a NATO-val, amely ráadásul körülölelte a Balti-tengert.
Putyin 2007-ben már figyelmeztette a szövetséget, súlyos provokációnak nevezve annak expanzióját, de senki sem törődött vele, ellenben újra és újra előkerült az ukrán csatlakozás gondolata. Oroszország (írja Lee a tervezet indoklásában) 2022-ben végül Ukrajna megtámadásával adott nyomatékot a figyelmeztetésnek, ennek ellenére egyes tagállamok még mindig a bővítés mellett érvelnek, ami már (súlyos konfliktusteremtő jellege miatt) semmiképpen nem áll összhangban az Egyesült Államok érdekeivel.
Keresd a pénzt!
Lee a NATO finanszírozási problémáit is beleszőtte javaslatába. Mint írja, 2014-ben, a walesi NATO-csúcson a tagállamok ígéretet tettek a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetés elérésére, ám ezt több tag a mai napig sem teljesítette (a szenátor ennek megfelelően kétségét fejezte ki a hágai csúcson vállalt 5 százalékos küszöb elérése kapcsán is).
Szerinte a NATO európai szárnya úgy kezdett bele a világ legveszélyesebb háborús játékába (Ukrajnát tartva maga előtt pajzsként), hogy közben elvárta, hogy a számlát az USA fizesse Európa védelméért. „A NATO megalapítása óta az Egyesült Államok viselte az úgynevezett »kollektív biztonsági szövetség« pénzügyi és katonai terhét” – magyarázza a törvényjavaslat, majd jön a hideg zuhany. Lee dokumentuma szerint az Egyesült Államok nem tartja Európát elsődleges érdekszférájának, a NATO európai szárnya pedig pénzügyi és katonai kapacitás szempontjából is elegendő a védelemhez, „így az amerikai jelenlét már nem alapvető érdek”.
„Miközben az USA továbbra is támogatja az európai biztonságot, az európai NATO-tagok nem foglalkoznak az igazságos teherelosztással. Az Egyesült Államok NATO-tagsága ellentétes az ország nemzetbiztonsági érdekeivel” – fejezi be az indoklást a szenátor, majd hivatalos formába önti, miről kellene szavaznia a törvényhozásnak. „Az Észak‑atlanti Szerződés 13. cikkének megfelelően (ami 1949. április 4‑én köttetett) az elnöknek nem később, mint a törvény kihirdetésétől számított 30 napon belül hivatalosan fel kell mondania a szerződést az Egyesült Államok NATO-ból való kilépése érdekében.”
Stratégiai különutak
Lee még azt is hozzáteszi: a törvény esetleges elfogadása esetén annak kihirdetése pillanatától az USA részéről finanszírozási tilalom lépne életbe a NATO felé, vagyis Washington jövőbeli költségvetései már konkrétan a NATO-hoz köthető összegeket semmilyen formában nem tartalmazhatnak.
Bár a hágai csúcs után nincs nagy valószínűsége annak, hogy egy ilyen törvénytervezetet túlzottan komolyan vegyenek az amerikai törvényhozásban, pusztán a megfogalmazása is élesen megvilágítja a NATO-n belüli törésvonalakat és az Egyesült Államok, valamint Európa közötti markáns stratégiai eltéréseket. A dokumentum nem csupán Amerika NATO-beli szerepét kérdőjelezi meg, hanem magát a szövetség jövőjét is. Ilyen formában bizalmatlansági indítványként is felfogható a NATO ellen, rámutatva, hogy a katonai szolidaritás ideája napjainkra mennyire nem egyenlő már a közös érdekekkel.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime