Az al-Kaida újjáéledése Közép-Ázsiában, a Száhel-övezetben és a Közel-Keleten komoly, de kevéssé tárgyalt kihívás, és bár a szervezet ma kevésbé nyíltan hirdeti globális ambícióit, mint Oszama bin Láden idején – nincs is képessége globális műveletek végrehajtására –, továbbra is a kalifátus létrehozása a céljuk.

A terrorhálózat újra megvetette a lábát több térségben, köztük Szíriában, Irakban, Afganisztánban, Iránon keresztül, valamint Pakisztánban, de a Száhel-övezetben is tevékenykednek az al-Kaidához köthető szervezetek.

Erre az Egyesült Államok célzott terrorellenes lépésekkel próbál válaszolni, de ezek hatékonysága kérdéses. Szíriában az al-Kaidához köthető erők beépültek a helyi vezetésbe, míg Irakban az USA ismét stabilizáló szereplőként jelenik meg. Irán hallgatólagosan támogatja az al-Kaidát, Afganisztánban a szervezetnek olyan szoros a kapcsolata a tálibokkal, hogy egyenesen beépültek a kormányba, míg Pakisztánban a terrorszervezetet nem üldözik annyira, amit Peking hajlandó elnézni Iszlámábádnak, mivel viszonylagos „kontroll alatt” tartják a szervezetet. 

Trump beleegyezett a Szíria elleni szankciók feloldásába, sok más mellett azért, mert a terrorizmusellenesség terén kisebb szerepet szán magának Észak-Szíriában. Eközben arra kérte az új damaszkuszi kormányt, hogy normalizálja a kapcsolatait Izraellel és csatlakozzon az Ábrahám-megállapodásokhoz. Azonban azok a militáns iszlamisták, akik az ideiglenes elnököt, Abu Mohammed al-Dzsolanit hatalomra juttatták, az al-Kaidához kötődnek. 

Az iraki kormány egyre idegesebb az al-Kaidához kapcsolódó szunnita szélsőségesek miatt, és irányt váltott: ahelyett, hogy az Egyesült Államoktól kérné a csapatai kivonását, az amerikaiakat stabilizáló tényezőnek és biztosítéknak tekinti, amely megakadályozza, hogy az ország belekeveredjen egy regionális konfliktusba. Irán a terrorizmus legnagyobb állami támogatója, így alig ellenőrzi az al-Kaida országon keresztüli átutazását. A szervezet beágyazódott a tálib kormányba, és átutazóknak menedéket nyújtó rejtekhelyeket létesített az iráni és a pakisztáni határon, valamint kiképzőtáborokat az ország egész területén. Erre reagálva Trump fontolóra vette az amerikai erők visszatérését a bagrami katonai bázisra. Pakisztánban az al-Kaidát kevésbé üldözik, amit Peking ki is használ India figyelmének elterelésére és a Kínára fenyegetést jelentő szélsőséges elemek távoltartására.

A terrorszervezet megerősödése közvetlen biztonsági kockázatot jelent Európa számára, ugyanis radikalizálódási hullámot indíthat el, különösen a muszlim közösségek körében.

Az Europol 2024-es jelentése szerint a legtöbb terrorcselekményt és ahhoz kapcsolódó rendőri intézkedést Franciaországban (158), Spanyolországban (87), Belgiumban (77), Olaszországban (64) és Németországban (54) regisztrálták. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megemelkedett a terrorakciók és az azzal összefüggő intézkedések száma, amik leginkább a dzsihadistákhoz kötödtek.  

A fokozódó instabilitás újabb menekülthullámokat indíthat el, így az Európai Unión belüli viták a menekültkvótákról és határvédelemről újra fellángolhatnak. Az USA fókuszváltása és célzott fellépései nem helyettesítik az EU saját biztonsági szerepvállalását, ezért Európának erősítenie kell a hírszerzési és terrorellenes együttműködését, különösen a közel-keleti országokkal. Az al-Kaidához hasonló terrorszervezetek erősödését elsősorban helyi megoldásokkal lehet mérsékelni. Az EU-nak azonban mérlegelnie kell, hogy miként kapcsolódhat be a regionális stabilizációs kezdeményezésekbe például újjáépítés vagy humanitárius missziók révén. 

A cikk a szerző véleményét tükrözi.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons