Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik. A válaszreakciók nem is maradtak el, a brazil elnök durván visszaszólt – a szövetség és Washington között egyre feszültebb a légkör. 

Még javában tartott a BRICS-államok csúcstalálkozója Brazíliában, amikor Donald Trump kemény üzenetet küldött a csoportnak. Az elnök szavai szerint Washington 10 százalékos utólagos vámot vet ki minden országra, amely „csatlakozik a BRICS-államok Amerika-ellenes politikájához”. A fenyegetés nemcsak az alapító tagok (eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína, majd Dél-Afrika) és az újonnan csatlakozók (Irán, Egyiptom, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek, Indonézia) felé irányult, de súlyos figyelmeztetés annak a mintegy 40 országnak is, amely a BRICS előszobájában toporog, tagsági vagy partnerségi megállapodásra várva.  

Trump idegességének fő forrása a csúcstalálkozót uraló, az amerikai kereskedelmi rendszert, valamint a gázai és iráni csapásokat elítélő narratíva lehetett, az azonban nem derült ki, hogy az elnök mit ért pontosan az „Amerika-ellenes” politikán. A BRICS-csoport régóta igyekszik valós alternatívaként feltüntetni önmagát – és bár tagadja, az igyekezete valójában elsősorban az amerikai hegemónia ellen irányul mind a világkereskedelem, mind a dedollarizációs törekvések vagy a multilaterális rendszerek fenntartása érdekében. Látva Trump igyekezetét az utóbbiak ellehetetlenítésére, a BRICS szerepe valóban megnő, kérdés, hogy a lehetőséget maradéktalanul ki tudja-e használni. A csoport bővülésével (és az eredeti tagok közötti politikai megosztottság révén) felszínre kerültek olyan ellentétek is, amelyek már a belső megosztottságra utalnak, és Trump elnökségének kezdete óta egyes területeken látványosan megbénítják a közös, a geopolitikai súly növelésére irányuló cselekvést.  

„Nem akarunk császárt” 

Tény, hogy a csúcstalálkozó közös nyilatkozatában a tagok komoly aggodalmuknak adtak hangot az egyoldalú vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi intézkedések térnyerésével kapcsolatban – bár az Egyesült Államok nevét nem említették, a célzás egyértelmű volt. De ráléptek Trump tyúkszemére azzal is, hogy határozottan elítélték Izrael és Washington Irán nukleáris létesítményei elleni csapásait, valamint a nemzetközi szankciók rendszerét.  

Az elnöki fenyegetésre reagálva a kínai és az orosz külügyminisztérium sietett leszögezni: a BRICS egyetlen országot sem állít célkeresztbe, mindössze arra próbál rámutatni, hogy a protekcionizmusnak és a kereskedelmi háborúknak csak vesztesei lesznek. Nem fogta vissza magát azonban Brazília elnöke: Lula hevesen bírálta Trumpot és fenyegetésre épülő módszereit. „Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok elnöke részéről komoly és felelősségteljes magatartás az, hogy az interneten keresztül fenyegeti a világot. Vannak más módszerek is, hogy az országokkal tárgyaljon” – mondta, hozzátéve: 

A világ megváltozott. Nem akarunk császárt. 

Rióban a csoport határozott állást foglalt a multilaterális intézmények (ENSZ, IMF, Világbank) reformja mellett a fejlődő gazdaságok érdekében. Ezzel párhuzamosan a házigazda Lula a globális dél országait arra szólította fel, hogy működjenek együtt egy új, gazdasági alapú modell kiépítésében, amely végképp szakít a gyarmati múlt minden, a mai napig létező örökségével. „A globális dél abban a helyzetben van, hogy egy új fejlődési paradigma élére álljon anélkül, hogy megismételné a múlt hibáit. Nem leszünk pusztán nyersanyag-beszállítók. Hozzá kell férnünk és fejlesztenünk kell olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jelen legyünk az értékláncok minden szakaszában” – mondta az elnök. 

Vámok, vámok mindenhol 

Nem ez az első alkalom, hogy Trump megfenyegette a BRICS-et. Új elnöki ciklusa elején 100 százalékos vámot ígért azon országoknak, amelyek változatlanul a dollár gyengítésén és globális pénzügyi hegemóniájának aláásásán dolgoznak különböző dedollarizációs és saját valuta bevezetésével foglalkozó tervekkel. Márpedig a BRICS távlati céljainak az egyik központi eleme éppen a globális kereskedelem dollármentesítése és az alternatív fizetési rendszerek kidolgozása. A törekvések éllovasa természetesen az agyonszankcionált Moszkva: Putyin a csúcson büszkén jelentette be, hogy a nemzeti valuták aránya Oroszország és a BRICS-államok közötti kereskedelmében tavaly elérte a 90 százalékot. Bár a BRICS messze áll még a dollár hegemóniájának megdöntésétől, az alternatív valuták és a dollár nélküli kereskedelem módszereinek keresése már önmagában erodálhatja az USA által vezetett nemzetközi pénzügyi rendszert. 

Trump fenyegetései azonban (bár illeszkednek az eddigi káoszsémába) nemcsak a BRICS-országokat, hanem az egész globális kereskedelmi rendszert bizonytalanságban tartják. A 10 százalékos pótvám bevezetésének a kilátása egy olyan időszakban érkezik, amikor az Egyesült Államok amúgy is új kereskedelmi megállapodásokat próbál tető alá hozni – ez a stratégia azonban az amerikai módszer miatt inkább feszültséget, mint kompromisszumot eredményez.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: BRICS