Van-e összefüggés a magyar munkavállalók és a harmadik országbeliek létszámának változása között? 

A teljes foglalkoztatotti létszám csökkenése és a hazánkban foglalkoztatott harmadik országbeliek száma között egyáltalán nincs ok-okozati összefüggés. Sem idén, sem az elmúlt évekből eredően nem látszik az, hogy a foglalkoztatotti létszám időszakos csökkenése a külföldiek létszámának emelkedésével járna együtt. 

A kormány 2023 őszén felülvizsgálta a hatályos idegenrendészeti szabályozást, és új törvényt alkotott a bevándorlás és a munkavállalás szabályozására. A 2024. január 1-jétől hatályos Btátv. azt kívánta biztosítani, hogy külföldiek foglalkoztatására csak a nemzetgazdaság által feltétlenül indokolt mértékben kerüljön sor, és a foglalkoztatásuk ne a magyar munkaerő kárára valósuljon meg.  

A szabályozás értelmében harmadik országból érkező állampolgár csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén tartózkodhat és vállalhat munkát. A külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól. 

Ezek szerint nem is növekszik a harmadik országbeliek létszáma Magyarországon? 

A számuk 2023 végét követően lényegében stagnált, az idén pedig négy egymást követő hónapban csökkent: február és június között 3 százalékkal. 

A harmadik országbeliek száma elsősorban azért esett vissza az elmúlt hónapokban, mert az idén január 1-jével szigorodtak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai. Ennek értelmében vendégmunkások csak olyan országból érkezhetnek, amellyel hazánk visszafogadási egyezményt kötött, vagy van Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezete vagy irodája, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja hazánk területét, és visszatér a küldő országba. 

A harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) 

A Magyarországon foglalkoztatható vendégmunkások számát kvóta szabályozza. A kiállítható vendégmunkások és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb száma a miniszteri rendelet alapján 2024-ben 65 ezer, 2025-ben 35 ezer darab. Tavaly a kvótaszámot nem értük el, ezért az idén csaknem a felére csökkentettük, és időarányosan ezzel is jól állunk: az év eddig eltelt első hat hónapjában a kiadható engedélyek kevesebb mint felét állították ki. 

Magyarországon tehát továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak száma, a harmadik országbeli munkaerő a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százalékát képviseli, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt az arányuk 3 százalék. A visegrádi országok körében hazánkban a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya. Szlovákiában 4,5, Lengyelországban 7,1, Csehországban 16 százalék ez a mutatószám.

A külföldi (harmadik országbeli és EU/EGT állampolgár) munkaerő aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a Visegrádi országokban (%) 

Jellemzően milyen tevékenységek keretében foglalkoztatják a harmadik országbelieket? 

Három fő irány van: a beruházási, a beüzemelési és az üzemeltetési szakasz során történő foglalkoztatás. A beruházások és a beüzemelés során a külföldi beruházók előnyben részesítik a saját országukból származó szakembereket, akiknek megvannak azok az építési, műszaki, technológiai ismereteik, amelyek a konkrét üzem létrehozásához és beindításához szükségesek. Ezek rövidebb időtartamú szakaszok. A hosszú távú üzemeltetési szakasz során azonban egyértelműen a hazai munkaerő foglalkoztatása a cél és az elvárás a beruházók felé. 

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindhárom szakaszban munkaerőpiaci vizsgálat előzi meg a külföldiek foglalkoztatását. Ennek keretében az illetékes kormányhivatal felméri, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem kerülhet sor. 

Mennyire figyeli a kormányzat a külföldi beruházók általi foglalkoztatás szabályszerűségét? 

A harmadik országbeliek jogszerű és szabályos foglalkoztatásának biztosításában számos állami intézmény vesz részt. Amennyiben az eljárásrend vagy a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatban bárminemű kétség merül fel (pl. a külföldi munkaerő előnyben részesítése), munkaerőpiaci és foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésre kerül sor. 

Valóban csökken a foglalkoztatottak száma Magyarországon? Amennyiben igen, mi az oka ennek? 

2010 óta mintegy egymillióval sikerült növelni a munkában állók számát Magyarországon. Az elmúlt évtizedet a gazdasági növekedés extenzív szakasza jellemezte, amikor a gazdasági növekedés motorja a foglalkoztatott létszám mennyiségi növelése volt, míg a jelenlegi, intenzív szakaszban egyre inkább a hatékonyabb foglalkoztatásra helyeződik át a hangsúly, ahol a gazdaság teljesítményét nem a létszám bővítése, hanem a modern technológiák alkalmazása, a jobb munkaszervezés, a munkaerő hatékonyabb ágazati allokációja határozza meg. Ennek jellemzője, hogy az ipari szektorban csökken, míg a szolgáltatások területén emelkedik a dolgozók száma. 

A foglalkoztatotti létszám valóban csökkent valamelyest az utóbbi időben, ez azonban egyértelműen demográfiai folyamatokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy a hazai foglalkoztatási szint nem csökkent, sőt Magyarország pozíciója javult is az Európai Unióban, ahol a tagállami rangsor 5. helyére léptünk fel. 

Mely iparágakat érinti leginkább ez a változás? 

A legnagyobb átrendeződést a feldolgozóiparban és a járműgyártás területén látjuk, ahol a munkáltatók nem töltik be az üres pozíciókat, a nyugdíjba vonuló munkatársak helyére nem vesznek fel új munkaerőt, miközben azt is tapasztaljuk, hogy az utóbbi hónapokban nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás. A cégek tehát nem leépítenek, hanem a természetes folyamatokra reagálva ilyen megoldásokkal igyekeznek megtartani a létszámot. 

Forrás: NGM

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Mészáros János