A német TUI Stiftung 2025-ös jelentése szerint a Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Lengyelországban megkérdezett 16–26 év közötti fiatalok egyre kevésbé hisznek a demokráciában, emellett a korosztály fele sem tartja az EU-t a világpolitika három legbefolyásosabb szereplőjének.

A megkérdezett Z generációsok 57 százaléka ugyan a demokráciát részesíti előnyben minden más kormányzati formával szemben, a támogatottságának az aránya hektikus: Lengyelországban csak 48, Spanyolországban és Franciaországban 51-52, míg Németországban 71 százalék részesíti előnyben ezt a berendezkedést. Emellett 21 százalék bizonyos körülmények között támogatná az autoriter kormányzást. Utóbbiak aránya Olaszországban a legmagasabb, 24 százalék, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban 23, Németországban pedig a legalacsonyabb, 15.   

Van összefüggés a politikai orientáció és a demokrácia megítélése között, ugyanis a jelentés szerint akik a politikai paletta jobboldalán állnak és gazdasági hátrányban érzik magukat, azok körében a demokrácia támogatottsága nagyobb arányban csökkent. Ez arra utal, hogy a nyugati demokráciák belülről és kívülről egyaránt nyomás alatt vannak.

Az egy évvel ezelőtti 42 százalékhoz képest a megkérdezettek 48 százaléka aggódik amiatt, hogy a saját országában veszélyben van a demokratikus rendszer, és közülük is kiemelkedik Németország 61 százalékos aránnyal, szemben a tavalyi 48 százalékkal, ami összefüggésbe hozható az AfD erősödésével.

Franciaországban az idén 52 százalék gondolja úgy, hogy a demokrácia veszélyben van a tavalyi 41 százalék után, Spanyolország esetében az 2025-ös adat 39 százalék a 34-et követően, Olaszországban a számuk 38-ra nőtt 33-ról, a lengyeleknél pedig az idén 34 a tavalyi 32 százalékot követően. Egyedül a görögöknél javult a kép egy év alatt, bár nem számottevően: míg az idei mérésben 62 százalék érezte veszélyben a demokráciát, addig tavaly 66.  

Donald Trump visszatérése, Kína felemelkedése és az orosz–ukrán háború ebben a korosztályban elmozdította az erőpozíciókat, és csupán 42 százalék tartja az EU-t a három legfontosabb globális szereplő egyikének az egy évvel ezelőtti 44 után. A brexit ellenére vagy talán éppen azért ez az arány a britek körében volt a legmagasabb, 50 százalék.

Az utóbbiak vonatkozásában beszédes adat, hogy 73 százalékuk szeretne visszatérni az EU-ba, míg a fiatal európaiak 47 százaléka szorosabb kapcsolatokat szeretne az unió és Nagy-Britannia között.

A vizsgált országokban összességében az Egyesült Államokat 83 százalék tartja a három legbefolyásosabb geopolitikai szereplő egyikének, ezt követi Kína 75 és Oroszország 57 százalékkal, ami az egy évvel ezelőtti méréshez képest Washingtonnál 5, Peking és Moszkva esetében pedig 6 százalékpontos növekedést jelent.   

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egy évvel ezelőtti méréshez képest a megkérdezettek mely hatalmakat tartják a három legbefolyásosabb geopolitikai szereplőnek.  

  

A növekvő polarizáció az idősebb generációval együtt a fiatal európaiakat is az ideológiai szélsőségek felé taszítja, ezzel párhuzamosan jelentősek a nemek közötti különbségek is. A megkérdezettek 19 százaléka tartja magát jobboldalinak, szemben a 2021-es 14-gyel, 33 százalék centristának, 32 baloldalinak, míg 16 százalék nem sorolja magát egyik kategóriához sem. Mindezek az adatok egy belső legitimációs válságot jeleznek a nyugati demokráciákban, különösen Németországban, ahol a demokratikus rendszer jövője miatti aggodalom látványosan nőtt. Az EU geopolitikai megítélésének a romlása – szemben az USA és Kína növekvő elismertségével – gyengítheti az Európai Unió külpolitikai súlyát és belső kohézióját. A társadalmi polarizáció, az ideológiai szélsőségek erősödése, valamint a nemek közti politikai eltérések tovább mélyítik a törésvonalakat, miközben a brit fiatalok EU-hoz való visszatérési vágya új lehetőségeket is rejthet.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons