A nemzetközi kereskedelem szereplői ismét a lélegzetüket visszafojtva figyelik a Fehér Házat, miután Donald Trump elnök kormánya a korábbi, 90 napos haladékot követően újabb három héttel, augusztus 1-jéig kitolta a legkeményebb, úgynevezett „reciprok vámok” bevezetésének határidejét. A döntés, amelyet július 7-én jelentettek be, tovább növeli azt a gazdasági bizonytalanságot, ami a Trump-adminisztráció kereskedelmi politikáját övezi. A halasztás célja hivatalosan az, hogy időt biztosítsanak azon több tucat országgal való tárgyalásokra, amelyekkel az Egyesült Államoknak kereskedelmi vitái vannak. 

Az új határidő 

Az eredetileg áprilisban bejelentett, majd alig néhány óra után felfüggesztett reciprok vámok koncepciója szerint Washington olyan mértékű vámokat vetne ki egyes országok termékeire, amilyen mértékű terhekkel az amerikai exportőröknek kell szembenézniük az adott piacokon. Ez egyes esetekben, mint például Kínával szemben, akár 125 százalékos vámot is jelenthetett volna. Trump az eredeti 90 napos haladékot azzal indokolta, hogy több mint 75 ország mutatott hajlandóságot a tárgyalásokra. A mostani, augusztus 1-jéig tartó hosszabbítás azonban azt jelzi, hogy a megállapodások még korántsem születtek meg. A Fehér Ház egy a stratégia megvitatásában részt vevő, ám névtelenséget kérő tisztviselője szerint a kormányzat úgy érzi, nem kapott „érdemi elköteleződést” azoktól az országoktól, amelyek most megkapták a fenyegető leveleket. 

A helyzetet tovább bonyolítják a folyamatban lévő jogi eljárások. Az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság ugyanis májusban kimondta, hogy az elnöknek nem volt hatásköre a Nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvény alapján kivetni az áprilisi 10 százalékos, illetve a reciprok vámokat.  

Bár egy fellebbviteli bíróság a fellebbezés idejére hatályban hagyta a vámokat, a jogi csatározás kimenetele kétséges, és akár a már bevezetett illetékek visszavonásához és visszatérítéséhez is vezethet. 

Fókuszban a kulcsszövetségesek 

A legfrissebb fejlemények leginkább az USA két kulcsfontosságú ázsiai szövetségesét, Japánt és Dél-Koreát sokkolták. Trump elnök a Truth Social nevű közösségimédia-platformján tette közzé azokat a formaleveleket, amelyekben mindkét országot 25 százalékos vámmal fenyegeti meg, ami jelentős emelkedés a jelenlegi 10 százalékos általános vámszinthez képest. Ez a lépés komoly csapás azokra a reményekre, miszerint az elnök enyhíteni fogja a kereskedelmi háborús retorikáját. A levelek időzítése is figyelemre méltó: helyi idő szerint hajnali 1 óra körül kerültek ki, mégpedig anélkül, hogy azokról a japán vagy a dél-koreai kormányt előzetesen tájékoztatták volna. 

A levelek hangvétele mellőzi a túlzott kedvességet. Trump azzal indokolja a magasabb vámokat, hogy azok az „évek óta fennálló kereskedelmi egyensúlytalanságokat” hivatottak orvosolni. Emellett egyértelmű figyelmeztetést is tartalmaznak:  

ha bármelyik ország megtorló vámokat merészelne kivetni, az Egyesült Államok azokat a tételeket hozzáadná a már bejelentett 25 százalékos illetékhez.  

Továbbá kilátásba helyezte, hogy még magasabb vámokat vet ki, ha a célországok harmadik országokon keresztüli átszállítással próbálnák megkerülni a szabályozást. 

A „korbács” mellett azért egy „mézesmadzagot” is elhúztak a cégek előtt. A levelek szerint a vámok 0 százalékra csökkennek, amennyiben a japán és dél-koreai vállalatok úgy döntenek, hogy a gyártásukat az Egyesült Államokba helyezik át. Bár a kormányzat heteken belüli jóváhagyást ígér az ilyen beruházásokhoz, egyáltalán nem biztos, hogy az ázsiai cégek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. A tárgyalások a színfalak mögött hónapok óta intenzíven folytak, de megrekedtek a Fehér Ház azon követelései miatt, hogy a két ország növelje a védelmi kiadásait és importáljon több amerikai mezőgazdasági terméket. 

Globális stratégia vagy ad hoc nyomásgyakorlás? 

Japán és Dél-Korea mellett a Trump-adminisztráció több más, rendkívül eltérő profilú országot is megcélzott. A fenyegető levelek eljutottak többek között a polgárháború sújtotta Mianmarba, az USA legnagyobb afrikai kereskedelmi partnerének számító Dél-Afrikába, a közép-ázsiai Kazahsztánba, valamint a délkelet-ázsiai Malajziába és Laoszba. Ezeknél az országoknál a kilátásba helyezett vámok 25 és 40 százalék között mozognak. Később a lista tovább bővült olyan fejlődő gazdaságokkal, mint Thaiföld, Kambodzsa, Szerbia, Banglades, Indonézia, Tunézia és Bosznia-Hercegovina, 25–36 százalék közötti vámtételekkel. 

Ez a sokszínű lista kérdéseket vet fel Trump stratégiájának koherenciájával kapcsolatban. Míg a japán és a dél-koreai kormánnyal intenzív tárgyalások folytak, addig más országok, például Malajzia, éppen hogy több figyelmet kértek a kormányzat részéről, és felajánlották több amerikai áru vásárlását. 

Eközben a többi nagy kereskedelmi partner helyzete a következőképpen alakul: 

• Kína: jelenleg egy 55 százalékos vám van érvényben, amely a Trump hivatalba lépése előtti 25 százalékon felül további 30 százalékos terhet jelent. 

• Mexikó és Kanada: az USMCA (Egyesült Államok–Mexikó–Kanada-megállapodás) hatálya alá tartozó termékek mentességet élveznek, de az ezen kívül eső árukra 25 százalékos vámot vetettek ki, kivéve az energiaipari termékeket, amelyekre 10 százalékos vonatkozik. 

• Európai Unió: az EU-országok jelenleg 10 százalékos alapvámmal néznek szembe, amely 50 százalékra is emelkedhet, ha augusztus 1-jéig nem születik megállapodás. A The Wall Street Journal szerint azonban a felek közel állnak egy lehetséges alkuhoz. 

• Egyesült Királyság: Washington viszonylag kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatot ápol Londonnal. Egy előzetes megállapodás értelmében a vámok egyelőre 10 százalékon maradnak, és az ország ideiglenes mentességet kapott az 50 százalékos acél- és alumíniumvámok alól is. 

Az ágazati vámoktól a pénzpiaci sokkig 

A Trump-féle kereskedelmi politika egyik legfontosabb jellemzője, hogy nemcsak országspecifikus, hanem ágazati vámokat is alkalmaz, amelyek az egyes országoknak küldött levelekben foglaltaktól függetlenül, azokkal párhuzamosan léteznek. Az importált járművekre április óta 25, az autóalkatrészekre pedig május óta szintén 25 százalékos illeték van érvényben, míg az acél- és alumíniumimportot június óta 50 százalékos tarifa sújtja. 

Az adminisztráció további szektorális vizsgálatokat is indított a Kereskedelembővítési törvény 232-es cikkelye alapján, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ad széles körű felhatalmazást az elnöknek a vámok kivetésére. A vizsgálatok érintik többek között a gyógyszereket, a félvezetőket, a kritikus ásványokat és a rezet. Ez akkor érintheti majd különösen érzékenyen az Európai Uniót, ha a gyógyszeriparra is kiterjesztik a büntetővámokat. 

A legújabb fenyegetések hírére a pénzpiacok azonnal negatívan reagáltak. A Dow Jones, az S&P 500 és a Nasdaq index is enyhén csökkent. A befektetők ismét egy elhúzódó kereskedelmi háborúra készülnek, ahelyett, hogy a tárgyalásos megállapodásokban bíznának. A dollár erősödni kezdett, miközben a célkeresztbe került országok devizái, különösen a japán jen és a dél-koreai von, jelentősen gyengültek. A várakozások szerint a vámok inflációs hatása miatt a kötvényhozamok világszerte emelkedésnek indultak, ami tovább fokozza a piaci feszültséget. 

Jogi csapdák és bizonytalan jövő 

Miközben a piacok a napi fejleményekre reagálnak, a háttérben jogi és politikai csaták formálják a kereskedelmi politika jövőjét. A Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság döntése komoly kérdőjelet tett az elnöki jogkörök kiterjesztése mögé, és bár a fellebbezés még tart, a végső ítélet bizonytalan. Ezzel párhuzamosan a kongresszusban is nagy a mozgolódás: egy kétpárti törvényjavaslat szerint az elnök által kivetett vámok 60 nap után automatikusan lejárnának, hacsak a kongresszus nem szavazza meg azok fenntartását. 

Trump a lépéseit rendre a makacs kereskedelmi deficitek csökkentésének szükségességével indokolja, amelyeket szerinte a partnerek tisztességtelen vámjai és kereskedelmi akadályai okoznak. Ugyanakkor számos közgazdász szerint a hiány elsősorban makrogazdasági tényezőknek, például a nemzeti megtakarítási ráták különbségeinek köszönhető. 

A folyamatosan változó határidők és a kiszámíthatatlan elnöki kommunikáció megnehezíti az USA partnereinek a dolgát. Egy ázsiai diplomata szerint Trump szavai „napról napra, néha hétről hétre változnak”. Ugyanakkor Patrick Childress korábbi kereskedelmi tisztviselő szerint a határidő kitolása pozitív is lehet:  

Azt jelzi, hogy az adminisztráció hajlandó időt szánni a tárgyalásokra, ahelyett, hogy egy saját maga által szabott határidő előtt kapkodva írna alá felszínes megállapodásokat.”  

A világ gazdasági szereplői számára azonban egyelőre marad a bizonytalanság: a következő hetekben kiderül, hogy a Fehér Ház kemény tárgyalási pozíciója valóban átfogó megállapodásokhoz vezet-e, vagy egy újabb, még pusztítóbb fejezetet nyit a globális kereskedelmi háborúban. 

(Források: The Wall Street Journal; FXStreet; Politico)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: X/White House