Ismét felkorbácsolta a vámháború hullámait Donald Trump július 7-i lépése, amikor 14 országot figyelmeztetett – köztük kisebb gazdaságokat és nagyobb kereskedelmi partnereket egyaránt –, hogy augusztus 1-jétől új, magasabb vámokat vetne ki rájuk.  

A korábban bejelentett tarifák ugyanazon a napon életbe léptek, Japán és Dél-Korea az áprilisban bejelentettnél magasabb, 25 százalékkal kénytelen szembenézni, Dél-Afrika, Indonézia és Thaiföld esetében maradt a korábbi 30, 32, illetve 36 százalék, a többi kilenc állam pedig a tavaszinál alacsonyabb illetékkel számolhat. Szöult és Tokiót azonban az amerikai elnök figyelmeztette, hogy ha emelik az amerikai termékekre kivetett vámokat, akkor ugyanannyival emelkedik a rájuk kirótt 25 százalék is. 

Az április 2-án (szürkével) és a július 7-én (pirossal) bejelentett Trump-vámok Forrás: Reuters 

Az új illetéket a korábbi ágazati vámoktól – például az autókra vagy az acélra és alumíniumra kivetettektől – függetlenül lépnek életbe. Trump szerint ezek véglegesek, augusztusig azonban a Fehér Ház ajtaja bárki előtt nyitva áll, aki szeretne lefaragni valamennyit belőlük, és nyitott az amerikai követelések meghallgatásra. Ezt a korábbi amerikai kereskedelmi képviselő Wendy Cutler is megerősítette: szerinte „habár a hírek csalódást keltők, ez nem jelenti azt, hogy mindennek vége”. 

Tunéziát, Malajziát és Kazahsztánt július 7-től 25, Bosznia-Hercegovinát 30, Indonéziát pedig 32 százalékos vámok sújtják, miközben Szerbia és Banglades 35, Kambodzsa 36, Laosz és Mianmar pedig 40 százalékos tarifát kapott. Trump megosztotta, hogy Indiával közel a megállapodás. Utóbbi három ország még mindig magas a vámszint, de az áprilisihoz képest alacsonyabb. 

 

Trump elszigetelné Délkelet-Ázsiát 

Trump hazardírozó kereskedelempolitikájának újabb húzása azzal fenyeget, hogy egy vámfalat emel Délkelet-Ázsia termelési központjai köré, ami az árak növekedéséhez vezethet, valamint nehezíti az amerikai fogyasztók és az ipar helyzetét is.  

Számos délkelet-ázsiai ország prosperált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború alatt, mivel alternatív gyártási és exportközpontokat kínált az amerikai vámok alól kibújni igyekvő kínai vállalatoknak. A „Kína plusz egy” stratégia kihasználása azonban nagy áruforgalmi többletet eredményezett az USA-val folytatott árukereskedelemben, ami gyanússá vált Washingtonban. 

A délkelet-ázsiai államokra kivetett új tarifákkal Trump szeretné megakadályozni, hogy ezek az országok továbbra is a kínai gyártók menekülő útvonalaként működjenek.  

Habár májusban éves alapon 43 százalékkal csökkent a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke, a világ második legnagyobb gazdasága 4,8 százalékkal többet exportált ugyanezen időszak alatt. A vámháború miatt kieső mennyiséget ugyanis ellensúlyozta az, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) irányába tartó szállítások 15 százalékkal nőttek – miközben az Európai Unióba tartók 12 százalékkal. „Már láttunk ilyet az első amerikai–kínai kereskedelmi háború alatt. Meglehetősen gyors váltás következett be: a kínai termékek amerikai importja visszaesett, azonban Vietnám és Mexikó esetében megnőtt” – mutatott rá a Capital Economics vezető közgazdásza, Mark Williams. 

Az intézet kutatásai szerint 3,4 milliárd dollár értékű kínai exportot irányítottak át Vietnámba májusban, ami 30 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Indonézia esetében a növekedés körülbelül 800 millió dollár volt, ami 25 százalékos bővülés éves alapon. 

Hanoival július 2-án született megállapodás, amelynek értelmében a korábbi 46 százalékról 20-ra csökkennek az ország exportjára vonatkozó alaptarifák. Továbbá Trump közösségi médiában közzétett tájékoztatása szerint az amerikai áruk „teljes hozzáférést” kapnak Vietnám piacához, mindenféle vámoktól mentesen. Ugyanakkor a megállapodás kétszintű: a vietnámi kikötőkben átrakodott, és ezután az USA-ba szállított cikkekre 40 százalékos vám vonatkozik.  

Trump most Kambodzsát, Indonéziát, Laoszt, Malajziát és Thaiföldet fenyegette meg azzal, hogy augusztus 1-től 25 és 40 százalék közötti vámokat vet ki az Amerikába irányuló exportra, amennyiben nem ülnek tárgyalóasztalhoz.  

Ettől a radikális vámpolitikától az amerikai kormányzat azt reméli, hogy év végéig több mint 300 milliárd dollár bevételt hoz a kincstárba  

– az elnök szerint „a nagy pénzek augusztus 1-től kezdenek érkezni”. 

Közgazdászok úgy vélik, nehéz megjósolni, hogy a végleges vámok mekkorák lesznek, de az új ázsiai vámfal már kezd körvonalazódni, és ez a regionális és globális ellátási láncokat is megzavarhatja. 

 

Még nem pecsételődött meg a délkelet-ázsiai országok sorsa 

A délkelet-ázsiai államoknak még van idejük, hogy kedvezőbb tarifák reményében üljenek tárgyalóasztalhoz, azonban a Vietnámmal kötött megállapodást – a korábbiakhoz hasonlóan – nem lehet irányadónak tekinteni. Ráadásul a most sarokba szorított országok feldolgozóipara kevésbé függ Kínától a nyersanyagok tekintetében, valamint kevésbé népszerű menekülő útvonalak, ha az amerikai vámok megkerüléséről van szó.  

Az árfelhajtó hatás viszont így is elkerülhetetlen, hiszen számos, az Egyesült Államokban értékesített fogyasztási cikk gyártási központjáról van szó.  

„Az ázsiai gyártás általánosságban véve drágulni fog, de a vámszintek elvileg eltérhetnek azokban az országokban, ahol a Kínából származó inputok kisebbek” – mondta Alicia García-Herrero, a Natixis vezető befektetési közgazdásza. Ezt Williams is megerősítette, szerinte ugyanis „nagy eltérések” alakulhatnak ki a térség egyes országait és iparait sújtó tarfiák mértékében. 

Az azonban szintén vitathatatlan, hogy a regionális ellátási láncokat megrendítheti Trump vámfala,  

többek között azáltal, hogy megtöri a kínai gyártásnak az ASEAN-tagállamokba való kitelepülésének folyamatát, amely Trump első elnöki ciklusa alatt felgyorsult. 

„A globális gyártásban Kínát potenciálisan helyettesíteni képes államokra kivetett viszonylag magas vámok lassíthatják a vállalatok kitelepülését Kínából, mivel ez kevésbé lesz sürgető, ha a vámszintek között kisebb a különbség” – mutatott rá Williams. Emellett vitatja, hogy a magas tarifák segítenének elérni azt, hogy az ipar visszatérjen az USA-ba – ahogyan ezt Trump szeretné. „Az amerikai fogyasztók és cégek választhatnak, hogy többet fizetnek-e egy olyan külföldön gyártott termékért, amelyre most további vámokat vetettek ki, vagy sem. Sok ágazatban pedig az amerikai alternatíva nem lenne versenyképes az importtal szemben, még akkor sem, ha az utóbbira vámot kell fizetni.” 

A kínai termékek menekülő útvonalaként szolgáló országokra kiszabott büntetővámok viszont kedvezők lehetnek az ellátási láncok fenntartásához kapcsolódó ágazatok számára.  

„Az új Trump-vámok növelik az igényt a megbízható nyomon követési gyakorlatok iránt azért, hogy az importőrök elkerülhessék az átrakodást érintő vámokat. Ez pedig fellendülést hozhat a szükséges technológiák és ellenőrzési folyamatok köré épülő szolgáltatási ágazat számra” – mondta Alex Capri, a szingapúri nemzeti egyetem szenior oktatója. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: X/White House