Az év első 6 hónapjában a Széchenyi-kártya-program keretében 264,7 milliárd forint összegben érkezett beruházási célú hiteligény a projektben részt vevő bankokhoz. Ez 8555 hiteligénylést jelent, ami 23 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában befogadott igénylések számát. 

Az igénylések magas számához mind a négy beruházási típusú termék hozzájárult: az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 61, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 28, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ 21 százalékkal több igénylést vonzott, míg a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is ötödével több igénylést fogadtak be az idei év első 6 hónapjában, mint a tavalyi év első felében. 

A kiváló eredmény egyebek mellett annak tudható be, hogy  

júniusban éves csúcsokat döntött a Széchenyi-kártya-program. A beruházási hitelek 55 milliárd forintos igényelt összege 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az 1526 befogadott igénylés pedig 11 százalékos bővülést mutat.  

Kiemelkedően jól teljesített a zászlóshajótermék, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, ahol a 23 milliárd forintos igényelt összeg több mint kétszerese az egy évvel korábbi értéknek, az igénylések száma pedig közel a kétharmadával növekedett. 

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg júniusban éves szinten negyedével, 29 millió forintról 36 millióra, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetén pedig 100 millió forintról 126 millióra emelkedett. Ez a kereslet bővülése mellett egy újabb igazolása annak, hogy a vállalkozások igenis mernek nagyot álmodni, ha kigazdálkodható kamat mellett juthatnak forráshoz. 

A fejlesztési kedv erősítéséhez hozzájárult, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program tavaly novemberi indulása óta két lépcsőben, 5-ről évi 3 százalékra csökkent. Az ezt megelőző hónapokra jellemző 30 milliárd forint alatti havi kihelyezés már a tavaly novemberi lépést követően 45 milliárd forintra emelkedett, majd idén márciustól – amióta 3 százalékos hitelkamat mellett lehet finanszírozást igénybe venni – átlagosan 51 milliárd forintnyi frissen igényelt hitel segíti a hazai kkv-szektort. 

Ennél is sokatmondóbb a kihelyezési volumen bővülése a likviditási hiteltermékek esetében, amelyek kamata február közepétől évi 5-ről 4,5 százalékra csökkent. A bankok azóta átlagosan havi 120 milliárd forint értékű folyószámla- és forgóeszközhitelre szerződnek a kkv-ügyfeleikkel, ami közel a duplája a megelőző hónapok 61 milliárdos állományának. Március óta havonta átlagosan 2450 cég keres finanszírozási lehetőséget, és jelentkezik a programot működtető szervezetek irodáiban. 

A kedvező változások azt jelzik, hogy a Széchenyi-kártya-program rendszere a hatékony kialakításának köszönhetően rugalmasan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez, és továbbra is alapvető szerepet játszik a magyar gazdaság megerősítésében, valamint a kkv-szektor hosszú távú stabilitásának biztosításában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Hegedüs Róbert