Brazília és az Egyesült Államok kapcsolata újabb mélypontra jutott, miután Donald Trump vámokkal fenyegette meg Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát. Lula elnök kemény hangon vágott vissza, a szuverenitás védelméről és a dollártól való függetlenedésről beszélt – miközben kilátásba helyezte a viszonosság elvén alapuló megtorlást is. 

Egyre nagyobb a feszültség Donald Trump és Lula brazil elnök között: utóbbi egyike annak a maroknyi vezetőnek a világon, aki nem fogja vissza magát, ha az amerikai elnök tyúkszemére kell lépni. 

Trump a napokban jelentette be, hogy 50 százalékos vámokat vet ki a brazil termékekre augusztus 1-jétől – ráadásul belpolitikai ügyek, konkrétan az előző elnök, Jair Bolsonaro szembeni törvényi fellépés (vagy ahogyan ő fogalmazott, „boszorkányüldözés”) miatt. Több sem kellett Luiz Inácio Lula da Silvának, azonnal visszaszólt Trumpnak, mondván, nem tűri, hogy nemzetét bárki is kioktassa, főleg egy olyan ügyben, amely az ország szuverén igazságszolgáltatásának jogkörébe tartozik.  

Ami a vámfenyegetést illeti, valóban kínos a történet, Brazília ugyanis azon kevés országok egyike, amelyekkel az Egyesült Államoknak nincs kereskedelmi deficitje, vagyis Trump erre nem is hivatkozhatott volna. Bár az USA Brazília második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína után, a kétoldalú kereskedelem pedig a GDP 1,7 százalékát teszi ki, Lula szerint a brazil gazdaság ki fogja bírni az Egyesült Államok hiányát. „Más partnereket kell keresnünk” – jelentette ki egyszerűen, hozzátéve, hogy az amerikai elnök  

fenyegethet, de akkor sem szólhat bele más ország belügyeibe, és nem viselkedhet úgy, mintha más nemzetek felett uralkodna.  

De ennél tovább is ment: azt is kijelentette, hogy az olyan országok, mint Brazília (feltehetően a globális dél, szűkebben a BRICS+ államaira gondolt) nem kötelesek továbbra is a dollárt használni az egymás közötti kereskedelemben, ha használhatják saját nemzeti valutájukat, vagy akár egy új, közösen kialakított és elfogadott pénznemet. Lula ezzel visszautalt a néhány napja tartott BRICS+-csúcstalálkozóra, ahová Trump kemény üzenetet küldött: Washington 10 százalékos utólagos vámot vet ki minden országra, amely „csatlakozik a BRICS-államok Amerika-ellenes politikájához”. Lula már ott is hevesen bírálta Trumpot és fenyegetésre épülő módszereit. „Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok elnöke részéről komoly és felelősségteljes magatartás az, hogy az interneten keresztül fenyegeti a világot. Vannak más módszerek is, hogy az országokkal tárgyaljon” – mondta, hozzátéve: „A világ megváltozott. Nem akarunk császárt”. 

Lula megjegyzései ellenére a BRICS-országok egy évtizednyi tárgyalás után most sem tettek jelentős előrelépést egy a határokon átnyúló kereskedelmi és befektetési fizetési rendszer felé, a brazil elnök válaszai tehát inkább a kommunikációs háború elemének tekinthetők, semmint valós alapú fenyegetésnek. Pedig a szavakkal óvatosan kellene bánni: Trump minden reálpolitikai beállítottsága ellenére hajlamos az érzelmi alapon meghozott villámgyors döntésekre. Egy 50 százalékos vám kivetése akár a brazil export 60 százalékát is kizárhatja az amerikai piacról – Lulának ugyanakkor igaza van abban, hogy a kereskedelmi hiányt a termékek más piacokra küldésével el tudja tüntetni.  

 

Rosszízű személyeskedés 

A brazil kormány egyébként azt válaszolta Trumpnak: már elméletileg is lehetetlent kért azzal, hogy állítsák le a Bolsonaro ellen indított eljárásokat. A legfelsőbb bíróság ügyeibe ugyanis senkinek, még a Lulának sincs joga beavatkozni (más kérdés, hogy egy eljárás megindítását viszont ösztönözheti), így jobb lenne, ha a Fehér Ház valóban gazdasági indokokat találna, ha már mindenképpen kereskedelmi háborút akar kirobbantani Brazíliával.  

A felvetésre, hogy miért nem hívja fel Trumpot, Lula úgy válaszolt: nem okozna neki problémát, de semmi oka nincs rá.  

Neki kellett volna felhívnia bennünket, hogy elmondja, milyen intézkedéseket tervez. Nem tette, ez pedig a tisztelet teljes hiányáról tanúskodik. Nincs miről beszélnem Trumppal 

– háborgott Lula, és azt is közölte: amennyiben a vámok valóban életbe lépnek augusztus 1-jével, Brazília a viszonosság jegyében kiegyenlítő és bosszúvámokkal fog élni.  

Tény, hogy Trump Brazília elleni hadjáratának valójában semmi köze a kereskedelemhez, ez pedig azokat az aggodalmakat erősíti fel, amelyek szerint az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodások valójában nem sok védelmet jelentenek a Trump-vámok ellen. Olyanra még nem akadt példa, hogy Washington egy másik ország bírósági eljárásának leállítása érdekében vessen ki kereskedelmi vámot, a mostani precedens pedig azt jelezné, hogy azokat Trump immár válogatás nélkül bármilyen területen fegyverként használhatja egy másik ország ellen. Különösen jogos az aggodalom a feltörekvő ázsiai gazdaságok részéről, de nem lehet nyugodt az Európai Bizottság sem: Trump többször kinyilvánította már Európa értékvesztése miatti aggodalmát, valamint a liberális vezetés és a brüsszeli, egyre centralizáltabb hatalomgyakorlás iránti megvetését. A brazíliai példa tehát annak ellenére is feszültséget okozhat, hogy Brüsszel szerint a kereskedelmi megállapodás megnyugtató lesz mindkét fél számára. 

*** 

Kapcsolódó:  

 

Fotó: Oliver Kornblihtt / Mídia NINJA