A háború kezdete óta a legmagasabb szintre, 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik békét akarnak az oroszok körében, és a legalacsonyabbra, 29 százalékra azoké, akik szerint folytatni kell a katonai műveleteket addig, amíg nem teljesülnek a kitűzött célok. A fegyveres konfliktussal kapcsolatos kérdéseket a Levada 2022 augusztusa óta, majdnem három éve teszi fel az oroszoknak.

Akkor még a válaszolók 48 százalék akarta a háború folytatását és 44 százalék a békét, azóta az olló folyamatosan nyílik, és a szakadék mostanra lett a legnagyobb a háborút és a békét akarók között. 

Mindemellett az idén júniusban az orosz–ukrán konfliktus körüli események iránti figyelem is kissé csökkent a Levada felmérése szerint: a megkérdezettek immár csak 53 százaléka követte naprakészen a történéseket, 31 százalék nem fordított különösebb figyelmet rájuk, míg 14 százalék egyáltalán nem követte azokat. 

Az ukrán eseményeket leginkább a férfiak (59 százalék), az 55 év felettiek (68) és a Putyint támogatók (56) követték, míg a nők (50) és a 24 év alattiak (67) kevésbé érdeklődtek.

Az orosz fegyveres erők ukrajnai fellépésének a támogatottsága szintén kissé csökkent, 74 százalékra, amiből 42 határozottan, 32 százalék pedig inkább támogatja a műveleteket.

Ezzel szemben nem helyesli 16 százalék, ezen belül 7 határozottan nem, 9 százalék inkább nem. A háború támogatottsága leginkább a férfiak (76 százalék), az idősebb korosztály (78) és a Putyin mellett kiállók (81) körében volt magas, míg alacsony a támogatottság a nőknél (72) és a 24 év alattiaknál (62). 

Az oroszok kétharmada szerint át kell állni aa békés tárgyalásokra, és nem szabad folytatni a katonai műveleteket, ami azért érdekes, mert ez a mutató már második hónapja mutatja a legmagasabb értéket. A katonai műveletek folytatását a megkérdezettek mindössze 31 százaléka támogatja (akárcsak egy hónappal korábban). A béketárgyalásokat óhajtók aránya magasabb a nők (71 százalék), a 24 év alattiak (77) és a 100 ezres lakosú városokban élők körében (70). A háborús cselekmények folytatását támogatók aránya magasabb a férfiaknál (37), az idősebb korosztálynál (35), illetve a moszkvai lakosoknál (49). 

Az idén júniusban 24 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint a nukleáris fegyverek használata indokolt lehet, ami 15 százalékpontos csökkenés tavaly novemberhez képest. Ezzel párhuzamosan 65 százalékra nőtt azoké, akik szerint a nukleáris fegyverek használata semmilyen körülmények között nem indokolt.

Emellett a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai helyzet fegyveres konfliktussá fajulhat Oroszország és a NATO-országok között. Az ettől tartók tábora tavaly nyáron nőtt, azóta pedig ezen a szinten maradt, míg a válaszadók 31 százaléka ezzel ellentétes véleményen van.

A leginkább a 40–54 éves korosztályba tartozó (62 százalék) és a 100–500 ezres lakosú városokban élők (59) vélekednek így, míg ezzel ellentétben állnak a náluk idősebbek (35) és a Moszkvában élők (45). 

Ez a trend kapcsolódik ahhoz, miszerint az orosz vezetés, úgy tűnik, lassan, de kezdi küldeni a jeleket a Nyugatnak, hogy belátható időn belül le szeretné zárni a háborút. Az immár több mint három éve tartó konfliktus miatt a társadalomban egyre inkább megmutatkoznak a háborús fáradtság jelei, ami megnyilvánul a tárgyalások támogatásának 64 százalékra növekedésében, a háborús hírek iránti érdeklődés csökkenésében, a képzett lakosság elvándorlásában és a mozgósítástól való félelemben. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons