Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnök vezetésével egy ambiciózus, jelentős ugrást tartalmazó, 1717 milliárd eurós költségvetési javaslatot készül bemutatni a 2028–2034 közötti hétéves EU-s tervezési időszakra. A tervezet jelentős változásokat hozhat az Európai Unió pénzügyi és politikai prioritásaiban. A Politico által megszerzett dokumentumok szerint a javaslat, amelyet július 15-én éjszakába nyúló tárgyalások során véglegesítettek Brüsszelben, a jelenlegi, 2021–2027 közötti mintegy 1200 milliárd eurós többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) jelentős növelését irányozza elő.  

A Politico szerint ez a költségvetés nemcsak méretében, hanem a kiadások átrendezésében is radikális változásokat tükröz, előtérbe helyezve a védelmet, az innovációt és a globális versenyképességet a hagyományos mezőgazdasági és regionális fejlesztési támogatások rovására. 

A tagállamok ellenállása és a gazdasági nehézségek miatt azonban a javaslat elfogadása hosszú és viharos tárgyalások előtt áll – jegyzi meg a portál friss anyaga. 

Rekordösszegű költségvetés születik 

Az idei árakon számolt 1717 milliárd eurós költségvetési javaslat a nemzeti jövedelmek arányában nem óriási ugrás, hiszen az eurós infláció is magas volt az elmúlt években. Vagyis az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 százalékát teszi ki a 2028–2034 közötti hétéves időszak alatt, ami tehát nominálisan is jelentős növekedés, illetve némi előrelépés a 2021–2027-es időszak 1,1 százalékos arányához képest is.  

A Politico beszámolója szerint a javaslat véglegesítése az utolsó pillanatokig tartott, a Bizottság magas rangú tisztviselői kedd éjszaka még mindig a számok finomhangolásán dolgoztak. A javaslatot július 16-án, szerdán mutatja be hivatalosan Ursula von der Leyen, miután a 27 biztos jóváhagyja azt. Négy uniós tisztviselő és diplomata megerősítette a Politicónak az összeget, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az utolsó pillanatban a pontos szám még változhat, ami jól mutatja a téma érzékenységét. 

A költségvetés növekedése nem példa nélküli az MFF tervezési folyamatában. A Bizottság hagyományosan ambiciózus összeget javasol, tudva, hogy a tagállamok a tárgyalások során megpróbálják csökkenteni azt. 

A jelenlegi, 2021–2027-es 1200 milliárd eurós MFF-keret (jelenlegi árakon) már most is jelentős összeg, de az új javaslat további forrásokat irányoz elő, hogy az EU lépést tarthasson a globális kihívásokkal, például a geopolitikai feszültségekkel, a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, és a technológiai versennyel. A költségvetés főként a 27 tagállam hozzájárulásaiból áll össze, amelyet kisebb saját, EU-s bevételi források, például az uniós vámbevételek és a műanyagokra kivetett adó egészítenek ki. 

A mezőgazdaság és a kohézió háttérbe szorul 

A javaslat egyik legjelentősebb újítása a kiadási prioritások átrendezése. Ursula von der Leyen kedden arra figyelmeztette a biztosokat, hogy a lassú gazdasági növekedés és a növekvő kiadási igények miatt minden területen csökkenteni kell a programok finanszírozását. A Bizottság célja, hogy az EU hagyományos kiadási területeiről – a mezőgazdaságról és a regionális fejlesztésről – a forrásokat új, stratégiai prioritások felé irányítsa át, különös tekintettel a védelemre és az innovációra. Ez a változás radikális szakítást jelent az EU eddigi költségvetési filozófiájával, amely évtizedek óta a közös agrár- (CAP) és a kohéziós politikára helyezte a hangsúlyt. 

A Politico által megtekintett adatok szerint a Bizottság 946 milliárd eurót szán az „Európa szociális modellje és életminősége” fejezetre, amely magában foglalja a regionális és a közös agrárpolitikát. Ezek a területek jelenleg az EU költségvetésének kétharmadát teszik ki, de a javaslat szerint arányuk jelentősen csökkenni fog.  

A mezőgazdasági támogatások és a szegényebb régióknak nyújtott kifizetések, amelyek sok tagállam – különösen Franciaország és a kelet-európai országok – számára alapvető fontosságúak, így kisebb szerepet kapnának a jövőben.  

Ehelyett a Bizottság 522 milliárd eurót különít el „versenyképességre, jólétre és biztonságra”, 190 milliárdot a „Globális Európára” (fejlesztési segélyek és az EU-val szomszédos országok támogatása), valamint 107 milliárdot az „adminisztrációra”, amely gyakorlatilag az EU alkalmazottainak fizetését és hasonló működési költségeket fedez. 

Külön figyelmet érdemel az Ukrajnának szánt, költségvetésen kívüli 88 milliárd eurós alap, amely a következő hét évre biztosítana támogatást az esetleges csatlakozási folyamat részeként. 

Új adók és a Covid utáni adósság  

A költségvetési javaslat egyik legellentmondásosabb eleme  

három új adó bevezetése, amelyek az elektromos hulladékra, a dohánytermékekre és az EU-ban 50 millió eurót meghaladó forgalmú vállalatokra vonatkoznak.  

Ezek az illetékek a Covid utáni közös adósság törlesztésére szolgálnak, amelynek költsége a Politico szerint évente 25–30 milliárd euró lesz 2028-tól kezdődően. Ez a jelentős pénzügyi teher tovább bonyolítja a tagállamok helyzetét, amelyek már most is küzdenek saját költségvetési hiányaik és adósságaik kezelésével. 

A franciák és a németek támogatása is kérdéses  

A törlesztési költségek hangsúlyos kezelése alapvető fontosságú, mivel a tagállamok eltérően viszonyulnak az új adókhoz. Franciaország, amely az EU második legnagyobb gazdasága, súlyos költségvetési hiánnyal és növekvő adóssággal küzd. François Bayrou francia miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a nemzeti költségvetés 43,8 milliárd eurós megtakarítást céloz, de a parlament azonnal a kormány megbuktatásával fenyegetett. Németország, az EU legnagyobb gazdasága, szintén ellenzi a költségvetés bővítését, különösen egy olyan időszakban, amikor a választók körében egyre népszerűbbek a populista és EU-ellenes mozgalmak. Az új adók és a törlesztési kötelezettségek bevezetése így további feszültségeket szülhet a tagállamok és a Bizottság között. 

Politikai akadályok  

Fontos tudni, hogy a költségvetési javaslat bemutatása egy több mint kétéves tárgyalási folyamatnak csupán a kezdete, amely során a 27 tagállamnak és az Európai Parlamentnek egyhangúan kell megállapodnia a végső összegről és a kiadási prioritásokról. A Politico kiemeli, hogy  

ez a folyamat különösen nehéz lesz, tekintettel a Németország és Franciaország részéről már jelzett ellenállásra.  

Németország – az EU legnagyobb és legbefolyásosabb gazdasága – egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja a költségvetés jelentős növelését, különösen a jelenlegi gazdasági és politikai környezetben. Franciaország hasonlóan szkeptikus, mivel saját költségvetési problémái miatt nem tudja könnyen növelni az EU-nak nyújtott hozzájárulásait. 

A Politico szerint a javaslat érzékenysége abban is megmutatkozik, hogy kedd késő estig a 27 biztos többsége még nem látta a végleges számokat, és a Bizottság sem volt hajlandó kommentálni a részleteket.  

Ez a titkolózás és a tárgyalások feszült légköre arra utal, hogy Brüsszel tisztában van a javaslat politikai kockázataival.  

A tagállamok várhatóan megpróbálják csökkenteni a javasolt összeget, miközben saját nemzeti prioritásaikat is szeretnék érvényesíteni. Például azok a kelet-európai tagállamok, amelyek eddig profitáltak a kohéziós alapokból, valószínűleg a regionális fejlesztési források fenntartását fogják szorgalmazni, míg az északi országok a költségvetési fegyelemre helyezhetik a hangsúlyt. 

Hosszú lesz az út a konszenzus felé 

A 2028–2034-es MFF elfogadása tehát nem csupán pénzügyi, hanem politikai és stratégiai kérdés is. Az EU-nak egyszerre kell kezelnie a belső gazdasági nehézségeket, a globális biztonsági fenyegetéseket, a zöldátállás költségeit és a geopolitikai válságokat – például az ukrajnai konfliktust. Von der Leyen javaslata világos üzenet: az EU-nak alkalmazkodnia kell a változó világhoz, és ehhez a költségvetés radikális átstrukturálására van szükség. Azonban a prioritások elmozdítása a mezőgazdaságtól és a regionális fejlesztéstől a védelem és az innováció felé komoly ellenállásba ütközhet azokban a tagállamokban, amelyek gazdasága erősen függ a hagyományos támogatásoktól. 

Az Európai Parlament, amely szintén fontos szerepet játszik a tárgyalásokban, várhatóan a szociális és környezeti célokat fogja előtérbe helyezni, ha nyirbálni kell a költségeket. Ez további feszültségeket szülhet a tagállamoknál.  

A következő két év tárgyalásai nemcsak az EU pénzügyi jövőjét, hanem a politikai egységet is próbára teszik. A Politico által megszerzett adatok alapján a Bizottság elszántnak tűnik abban, hogy új irányt szabjon az uniós költségvetésnek, de a siker kulcsa a tagállamok és az Európai Parlament közötti konszenzus elérése lesz. 

(Forrás: Politico)

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Bodnár Boglárka