Volodimir Zelenszkij az Ukrajna újjáépítésére rendezett római konferencián egy Marshall-terv mintájára szerveződő nemzetközi koalíció létrehozását sürgette úgy érvelve, hogy a kezdeményezés nemcsak Kijevnek, hanem a részt vevő országoknak is gazdasági és technológiai előnyöket hozhat. Párhuzamot vont a második világháború utáni európai helyzettel, kiemelve a történelmi Marshall-terv jelentőségét a kontinens békéje és fejlődése szempontjából. Felhívta a partnerállamok figyelmét, hogy csatlakozzanak az újjáépítési koalícióhoz, és dolgozzanak ki konkrét finanszírozási megoldásokat.

Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Bank szerint egy ilyen nagyszabású terv gyors megvalósítására jelenleg csupán 15 százalék esélyt látnak, ezért gazdasági előrejelzéseikben nem is számolnak vele.  

Európai szempontból Zelenszkij azon javaslata, amelyet az Egyesült Államok különmegbízottja, Keith Kellog is támogatott, stratégiai lehetőséget és kihívást is jelent. Egy Ukrajna újjáépítésére összeálló, Marshall-tervhez hasonló koalíció hozzájárulhatna a kontinens hosszú távú biztonságához, gazdasági stabilitásához és politikai egységéhez, emellett az európai cégek és technológiák számára új piacokat és befektetési lehetőségeket nyithat. A projekt ugyanakkor komoly pénzügyi és politikai elköteleződést igényelne, miközben az EU-n belüli gazdasági és társadalmi feszültségek már most is erősek.  

Az 1948-ban elfogadott Marshall-terv a második világháború után 13,3 milliárd dollárt osztott szét Európának a gazdasági újjáépítésre, ami mostani árfolyamon számolva 177 milliárd dollárnak felel meg.

A Világbank friss becslése szerint a mostani tervezet 540 milliárd dollárba kerülne, ami így az előzőnek több mint a háromszorosa lenne.

A jelenlegi elképzelés szerint a helyreállításra két alapot hoznának létre: kifejezetten erre a célra indítanák útjára az első Ukrajna Alapot, amelyet az elkobzott orosz vagyonokból, valamint az orosz nyersanyagok exportjára kivetett különadóból finanszíroznának. A második keret a Strukturális Alap lenne 460 milliárd dollár értékben, amely platformot biztosítana az európai magánszektor ukrán termelésbe történő befektetéseire.  

A két alappal 14 év alatt 1000 milliárd dollárt szánnának Ukrajna újjáépítésére, ami a mai árfolyamon számolva a Marshall-terv közel hatszorosa. Az ukrán jegybanki szkepticizmus viszont azt mutatja, hogy a kontinensnek még nem sikerült világos konszenzusra jutnia a támogatás mértékéről és ütemezéséről.  

A konferencia résztvevőiből (Egyesült Államok, Európai Unió, Németország, Olaszország, Hollandia, Görögország, Lengyelország) és Zelenszkij beszédéből ítélve csak az „igazi partnereket” vonnák be ebbe a koalícióba. Igaz, konkrét országokat nem nevezett meg az ukrán elnök, de Ukrajna újjáépítésében vélhetően elsősorban a hajlandók koalíciójának tagjai kapnak szerepet.  

Mivel Donald Trump korábban kijelentette, hogy nem hajlandó az elődjéhez hasonló mértékben finanszírozni a háborút, ezért Ukrajna további támogatása és újjáépítése döntően Európát terheli majd. A második világháborús Marshall-tervből a friss világhatalmi státusszal bíró Egyesült Államok gazdasága képes volt profitálni, így annak ellenére, hogy a jelenlegi geopolitikai kontextus más, a történelmi analógiával élve Nyugat-Európa szándéka mögött most ugyanez húzódhat meg Ukrajna újjáépítésének finanszírozásával.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons