Svédország börtönkapacitásai kimerültek a szigorodó büntetőpolitika és a bandák által kiváltott erőszakhullám miatt, ezért az ország cellákat bérel Észtországban. A svéd kormány a korábbi, rehabilitációra épülő modell helyett egyre inkább az amerikai típusú tömeges bebörtönzés felé mozdul el. A tervek szerint akár 600 rabot is átszállíthatnak Észtországba, miközben a becslések szerint 2034-re akár 41 000 főre is nőhet a fogvatartottak száma. A jogszabályi változások részeként csökkentenék a büntethetőségi korhatárt is, és fiatalkorúak számára is börtönöket vezetnének be.

Kritikusok szerint a kormány figyelmen kívül hagyja a rehabilitációt, és az intézkedések társadalmi viták nélkül, a szélsőjobboldal nyomására születnek, ami hosszú távon csak súlyosbíthatja a problémákat.  

Svédország eddig a skandináv „humánus börtönmodell” szimbóluma volt. A mostani elmozdulás a represszív amerikai modell irányába (tömeges bebörtönzés, alacsonyabb büntethetőségi korhatár, fiatalkorúak börtönbe zárása) precedenst teremthet más nyugat- és észak-európai országok számára, különösen ott, ahol a populista vagy jobboldali politikai nyomás erősödik. A Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szerint 2023-ban több mint 1,5 millió bűncselekményt jelentettek Svédországban, ami 4 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, míg a Statista adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma 2021 óta fokozatosan emelkedik.

Svédország példája azt mutatja, hogyan válhat a bűnözés elleni harc a migrációval és integrációval kapcsolatos feszültségek politikai terepévé. Ez más uniós országokban is aktuális kérdés, különösen Franciaországban (szervezett bűnözés elleni főügyészség, börtönrezsim, tanúk védelmének bővítése), Németországban (pengék korlátozása, kiutasítási gyorsítás, migránsjuttatások csökkentése), Olaszországban (hackerek elleni rendszer, lehallgatási tilalom, közbiztonsági törvényi szigorítások), ahol a szociális marginalizációval összefüggő bűnözés tematizálása a szélsőjobboldal egyik fő eszköze, de szigorítottak az elmúlt években Görögországban (nemi erőszak és áldozatvédelmi reformok) és Belgiumban (gyorsított előzetes letartóztatás) is.

A tömeges bebörtönzés és a fiatalkorúak szigorú büntetése ütközhet az EU által vallott emberi jogi normákkal és a reintegrációra építő kriminálpolitikai elvekkel.

Svédország példája új vitákat nyithat meg az EU-n belüli igazságügyi konvergencia, illetve a tagállami szabadságjogok határairól. A cellák kiszervezése Észtországba új fejezetet nyit a büntetőpolitikai outsourcing terén. A svéd modell radikalizálódása megerősítheti a konzervatív és szélsőjobboldali pártok pozícióit szerte Európában, akik Svédországot eddig a liberális kormányzás kudarcának példájaként emlegették. Most a represszív fordulatot saját igazolásuknak tekinthetik. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons