A Brand Finance évente végzett, idei Global Soft Power Indexe szerint egyre mélyül a szakadék a világ országai között: a vezető államok átlagosan 0,9 ponttal törnek előre, míg a gyengébbek átlagosan 3 ponttal lemaradnak.

A vizsgált nyolc pillérből (kultúra és örökség, oktatás és tudomány, nemzetközi kapcsolatok, gazdaság és kereskedelem, kormányzás, média és kommunikáció, fenntartható jövő, valamint emberek és értékek) 3-ban az USA, 2-2-ben Japán és Svájc, 1-ben pedig Olaszország áll az élen.

Az USA továbbra is az első, de a pontszáma szinte stagnál: csak 0,7 ponttal javított legutóbbi értékén, és több pillérben visszaesést mutat. Kína 1,6 pontot javítva az eddigi legjobb eredményét érte el, feljött a második helyre, ezzel megelőzte a briteket, és hat szempontból is jelentős javulást mutatott. A katonai konfliktusokkal érintett országok – Izrael, Ukrajna, Oroszország – megítélése romlott vagy stagnál, átlagosan 1-2 helyet rontottak pozíciójukon a háborús helyzetekből fakadó nemzetközi megítélésüknek köszönhetően. 

Az USA stagnálása a belső politikai feszültségeknek köszönhető, ennek megfelelően a reputációja is romlott, míg a kormányzás terén a megítélése harmadik éve csökken. Donald Trump újraválasztásával a globális imázs változásokon mehet keresztül, ami további kiszámíthatatlanságot hozhat a soft power dominanciájában. Kína imázsának javulása stratégiai erőfeszítéseinek köszönhető, ideértve az Egy övezet, egy út kezdeményezést (BRI), a fenntartható fejlődésre való újbóli összpontosítást, az erősebb termékmárkákat és az ország pandémiát követő újranyitását. Mindezen erőfeszítések együtt járultak hozzá a globális megítélés javításához.

A katonai konfliktusokban részt vevő országok továbbra is rontottak a pozíciójukon. Izrael a 33. helyre esett vissza, ami az eddigi legalacsonyabb pozíciója, mivel az izraeli–palesztin konfliktus továbbra is erősen befolyásolja az ország globális megítélését.

Három év alatt gyengült Ukrajna megítélése, 19 helyet zuhant, így a 95. helyre került, mégpedig bőven Oroszország 75. helye mögé, ami jól mutatja a háborúval kapcsolatos vélemények megosztottságát. Oroszország tartja a 16. helyét, annak ellenére, hogy elítélés övezi. Presztízse viszonylag stabil maradt, ami keleti szövetségeseinek erős támogatásának köszönhető.  

A soft power versenye élesedik, miközben Európa pozíciói gyengülnek. A rangsor első 10 országa közé 5 európai fért fel, ezek közül a britek esetében romlottak a pozíciók tavalyhoz képest, a többi európai ország viszont tartotta a helyét: az USA és Kína vezetése arra utal, hogy Európa „puha hatalma” aránytalanul kisebb mértékben izmosodik, ami az unió esetében a 27 nemzetből összeálló szervezeti egységesség hiányának tudható be.

Olaszország nem tudott olyan meghatározó szerepet kivívni magának, mint a korábbi években, ennek köszönhető, hogy a vizsgált pillérek közül a nemzetközi kapcsolatok és a kommunikáció terén romlottak a pozíciói, míg Németország a kormányzás terén gyengült az előző évhez képest, ami nagyrészt a kormányválságnak tulajdonítható.

Franciaország tartotta a pozícióit vagy némely szempontból még erősödni is tudott. A britek különösen az üzleti életben, valamint a kormányzás terén estek vissza. Mindezt összevetve: Európa számára stratégiai kihívás, hogy nem tud markáns és egységes válaszokat adni a globális ügyekre, ami a befolyásának csökkenéséhez vezethet. A földrész helyzete akkor erősíthető, ha egységesebb fellépést mutat nemzetközi ügyekben, innovációban, kultúrában és a fenntarthatóság terén.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons