Miután Robert Fico, szlovák miniszterelnök is beadta a derekát, az európai uniós tagállamok július 18-án elfogadták az Oroszország elleni 18. szankciós csomagot. Az oroszok és Kína is reagált.

Szlovákia, Görögország és Ciprus kezdeti ellenállása után hosszú tárgyalásokkal sikerült megállapodni a szankciós csomagban, amelyet végül Brüsszelben többségi konszenzussal elfogadtak. Péntek reggel Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Folyamatosan növeljük Moszkva költségeit, amíg az agresszió leállítása nem válik az egyetlen járható úttá.” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az orosz háborús kapacitások további gyengítését. 

A szlovák képviselők hatszor vétózták meg a 18. szankciós csomagot, a miniszterelnök szerint írásos kötelezettségvállalásokat kapott az Európai Bizottságtól, amelyeket Ursula von der Leyen elnök és a biztosok testülete írt alá. „Az EU megerősített garanciát adott a gáz árára, a szállítási díjakra, valamint egy rendkívül magas árakkal és az áru hiányával járó válsághelyzet kiváltásának lehetőségére, amely csak az orosz gázimporttilalom feloldása után vezetne válságmegoldásokhoz” – magyarázta a szlovák miniszterelnök. 

Fico szerint kontraproduktív lett volna továbbra is blokkolni a szankciós csomagot, mivel egyelőre minden tárgyalási lehetőséget kimerített az Európai Bizottsággal, és a jelenlegi álláspont fenntartása veszélyeztetné Szlovákia érdekeit. 

A szankciócsomag fő elemei: 

Dinamikusra módosítoták az olajár felső korlátját – a korábbi, hordónkénti 60 dolláros árplafont egy rugalmas rendszer váltja fel, amely a piaci árnál mindig 15 százalékkal alacsonyabb szinten kerül megállapításra. A korlátot félévente felülvizsgálják, így például a kiskereskedelmi árak hordónként jelenleg 45–50 dollárra módosul. 

Újabb bank‑ és energiaszankciók – további mintegy 20 orosz bank és az orosz szuverén vagyonalap (RDIF) került kitiltásra az uniós pénzügyi tranzakciókból. 

Tilalom alá esett a Nord Stream 1 és 2 gázvezetékek további üzemeltetése. 

„Árnyékflotta” elleni lépések – 105 további, az orosz olajembargót rendszeresen megkerülő tartályhajót vettek fel a tilalmi listára, ezzel szorítanák vissza a „szürke folyosókat” és a feketepiaci kereskedelmet. 

Finomított termékek behozatalának korlátozása – harmadik országokba irányuló orosz finomított olajtermékexport tilalma – ezzel is csökkentve Moszkva bevételeit a teljes ellátási láncban. 

Kínai reakció 

Az Oroszország elleni szankciók néhány kínai bankot is érintenek. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez az incidens nemrég történt, és nem ismeri a részleteket. De rámutatott, hogy Kína mindig is ellenezte az egyoldalú szankciókat, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapja, és amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezett.  

Lin Jian elmondta, hogy az ukrán válság kérdésében Kína mindig is elkötelezett volt a béke és a párbeszéd előmozdítása mellett, soha nem biztosított halálos fegyvereket a konfliktusban álló feleknek, és szigorúan ellenőrizte a kettős felhasználású termékek exportját.  

A kínai és orosz vállalatok közötti normális cseréket és az együttműködést nem szabad megzavarni vagy befolyásolni. Felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a kínai vállalatok jogos érdekeinek tényszerű alapok nélküli aláásásával. Kína megteszi a szükséges intézkedéseket a kínai vállalatok jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében. 

Az oroszokról leperegnek a szankciók 

Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára szerint  

Oroszország alkalmazkodott a szankciók nyomása alatti élethez és megtanult élni a korlátozások alatt. 

Emellett azt is hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés gondosan elemezni fogja az új európai szankciócsomagot, hogy minimalizálja azok következményeit. Peszkov azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió minden új korlátozó csomagja csapást mér a kezdeményezőire is.  

Vagyis a szankciók „kétélű fegyverré” válnak, mert negatív hatással vannak azokra az országokra is, amelyek bevetik azokat. 

Csak látszatintézkedés 

Igor Juskov, a Kormányzati Pénzügyi Egyetem és az Orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője szerint az EU által bevezetett 18. szankciós csomag „legszigorúbb” intézkedései valójában csupán imázs‑ (nem pedig valódi) nyomásgyakorlásnak számítanak, amelyek Oroszországot alig érintik. Hatástalannak tartja az árplafon módosítását,

ugyanis a korábbi, hordónkénti 60 dolláros korlát – amely a piaci árak alatt próbálta tartani az orosz nyersolajat – sem működött.

A mostani, további csökkentés sem fog változást hozni a kitermelő ország számára.  

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a szankciócsomagot az EU egyedül hozta meg, és például sem az USA, és egyelőre sem a G7 nem követi. Az Egyesült Államok inkább 500 százalékos vámokkal sújtaná az orosz olajat. Juskov szerint Európa önmagát károsítja, hiszen míg a 60 dolláros árak idején európai hajók is nagy profitot termeltek az olajszállítással, az EU‑s korlát bevezetése most megtiltja nekik, hogy továbbra is bevételt érhessenek el ezen az üzleten  

A Nord Stream‑szankciókat egyenesen értelmetlennek tartja, mivel azokat már korábban deaktiválták, felrobbantották.

Újabb megszorításokat ezekre alkalmazni szerinte abszurd, pusztán a brüsszeli vezetés imázsának építését szolgálja.  

A Rosznyeft indiai finomítója elleni szankcióknál sem lát komoly következményeket Juskov, mivel csupán az európai piacra szánt termékeket kell az indiai vagy más külföldi, például amerikai piacra terelni. Viszont ezek a termékek hiányozni fognak az európai piacokról. Azt sem zárta ki, hogy a korlátozás könnyen megkerülhető a termékek átirányításával harmadik országokon keresztül, ugyanabba az EU-s országba.  

Végül az uniós lista kibővítését 105 további, a szankciók kijátszásában érintett szállítóhajóval (ezzel már több mint 400 hajóra vonatkozik) szimbolikus lépésnek tekinti, mivel a rejtett kereskedelmi útvonalak ettől nem szűnnek meg. 

Persze Juskov inkább az orosz kormányközeli nézőpontot tükrözi, ezért kijelentéseit kritikusan kell kezelni. A valós piaci hatások és a nyugati szövetségesek együttes fellépése összetettebb képet mutathat, mindenesetre az EU eddigi szankciós kezdeményezései nem állították meg a háborút, csak az európai gazdaságnak okoztak gondokat. 

Kapcsolódó: